Natív FSR 3.1-et kapott a Microsoft DirectSR API

Az Agility SDK 1.715.1-preview csomagnak mostantól gyárilag része az AMD legmodernebb felskálázója.

Még februárban írtunk a Microsoft DirectSR API-járól, aminek a célja, hogy a fejlesztők egységes kódútból működtethessék a hasonló elven működő, azaz megegyező bemeneti adatokat igénylő felskálázó eljárásokat. Ennek mikéntjét az alábbi írásunkban fejtettük ki bővebben, és azóta már kipróbálhatóvá is vált a rendszer. A Microsoft most kiadta az Agility SDK 1.715.1-preview csomagot, amely frissíti a DirectSR-be alapértelmezetten implementált felskálázót.

Hirdetés

Mostantól a fejlesztőknek lehetőségük van arra, hogy ha nem akarnak a gyártói háttérrel élni, akkor az eredetileg használt FSR 2.2 helyett az FSR 3.1-es implementációját használják. Ez a DirectSR úgynevezett natív módja, ilyenkor nem szükséges a meghajtókban lévő, papíron kompatibilis implementációkat meghívni, elég csak a natív módot betölteni, és azzal gyári szinten működik a FidelityFX Super Resolution 3.1. Ez akár tetszőlegesen paraméterezhető is, tehát a fejlesztői oldalról nagymértékben konfigurálható.

Felmerülhet a kérdés, hogy ennek igazából mi értelme, hiszen az FSR 3.1 korábban is támogatva volt a DirectSR felületen keresztül, elvégre ott volt az AMD meghajtóján belül. Itt a lényeg annyi, hogy a gyártói felskálázások úgynevezett beépülő módban érhetők el, tehát amíg a DirectSR felkínálja a szükséges API-t a driverbe épített gyártói felskálázók működéséhez, addig az nem feltétlenül garantálja azt, hogy ezek hibátlanul betöltenek. Erről végeredményben az adott gyártónak és a támogatást biztosító szoftvernek kell gondoskodnia, ami nagyrészt meg is történik, de szoftverhibák mindig előfordultak, és a jövőben is lesz rá példa. A natív mód leginkább arra van, hogy biztosan legyen egy olyan elérhető felskálázó, ami tulajdonképpen meghajtótól függetlenül betölt. Legyen szó tehát akármilyen előre nem látható gondról, ha a felhasználó bekapcsolja a DirectSR felskálázást, akkor az a beállításoknak megfelelően megpróbálja az adott meghajtóba implementált friss gyártói modult betölteni, de ha ez esetlegesen valamiért nem sikerülne, akkor végül betölti a natívan implementált FSR 3.1-et. Tehát a cél az, hogy a felhasználó a funkció aktiválásával mindenképpen jusson valamilyen felskálázáshoz, akkor is, ha egy szoftveres hiba miatt ideiglenesen a gyártói opció nem férhető hozzá.

Egyébként, ha a felhasználó mindig telepíti a szoftverfrissítéseket, illetve az elérhető legújabb eszközillesztőt használják, akkor jellemzően nem lehet majd probléma a megfelelő modulok betöltésével. Az FSR 3.1-hez azonban mostantól csak egy compute shadert támogató driver szükséges, akármelyik gyártótól, tehát ez a felskálázó ilyen szempontból kvázi meghajtófüggetlenné vált.

Előzmények