Hirdetés

Már működik az Intel Bay Trail platform

Az Intel az idei MWC-n már működő Bay Trail platformmal állt elő. Ez persze még nagyon korai prototípus volt, így képet nem lehetett róla készíteni, illetve a tesztverzió finoman szólva is nagy alaplapra épült a hibakeresés megkönnyítése érdekében. Természetesen a rendszer az alacsony fogyasztású megoldások közé nevez, így a végleges dizájnok sokkal kisebbek lesznek.

Hirdetés

A platformról egyébként már korábban is lehetett tudni szinte mindent, így a részleteket nem írjuk le ismét. Ami kiderült, hogy az Intel a tabletekbe szánt Bay Trail-T verziót mindenképp az év végére szeretnék bedobni a mélyvízbe, hogy ne maradjanak le az ünnepi szezonról. Ez a mobil (Bay Trail-M) és az asztali (Bay Trail-D) megoldások szempontjából hátrányos lesz, mivel így ezek startja a következő év tavaszán esedékes.

Egészen pontos specifikációk még nincsenek, így az Intel amolyan irányadó adatokkal szolgált. A leggyorsabb asztali megoldás processzormagjainak órajele 2,7 GHz-nél is nagyobb lehet burst módban, míg a normál órajel nem ismert. Természetesen az alacsonyabb fogyasztású lapkák esetében kisebb órajelekre érdemes számítani, de ez már megszokott. Igazából a legnagyobb változás az integrált grafikus vezérlőt éri, mely szakít az aktuális Atomokban igen sokat szidott PowerVR vonallal, és egy Gen7 architektúrára épülő HD Graphics lesz beépítve négy darab feldolgozóval, de ez is kap burst módot, hogy terhelés mellett magasabb órajelre kapcsoljon.


[+]

Az Intel szerint az új IGP háromszor gyorsabb az aktuális Atomokba épített verziónál. Ez önmagában nagyon jó, de a konkurensekhez képest sajnos már nagyon kevés lesz. A vállalat helyzete azonban nem volt könnyű, mivel dönteni kellett a használhatóság és a skálázhatóság között. Összességében előbbi jobb döntés, de az új Atom ezzel a chiptervezők rémálma is egyben. A grafikus vezérlők fejlesztése során ugyanis a legfontosabb a megfelelő skálázás biztosítása a megcélzott szegmenseket illetően. A Gen7 architektúrát az Intel a normál notebook és asztali platformokba tervezte, vagyis az Ivy Bridge-be. A rendszer ezért három blokkra van osztva, ezekből kettő skálázható, míg a harmadik ehhez tervezhető. A gond ott születik, hogy lefelé skálázva a fixfunkciós blokk képességeit vissza kell fogni, amivel tranzisztorokat lehet spórolni, és azokat a feldolgozókra költeni. Utóbbi azért fontos, mert a fixfunkciós blokk hiába gyors, ha a rendszer többi része lassú, és ezért azokat úgymond túleteti. A Gen7 architektúrával ebből a szempontból kifejezetten nehéz bánni, és ez az előre jelzett teljesítmény alapján rányomja a bélyeget a teljesítményre. Ugyanakkor ez az Intel számára még így is jobb, mint a PowerVR vonalon maradni, hiszen a szoftveres problémákat legalább le lehet tudni, viszont a majdnem lineárisan skálázódó konkurens megoldásokkal szemben sokkal hatékonyabb architektúrára lenne szükség.

Az Intel konkrét teljesítményadatokat még mindig nem közölt, de ez valószínűleg annak tudható be, hogy drivereket rá kell szabni a termékre, így a gyakorlati mérések jelenleg amúgy sem lennének mérvadóak. A vállalat jelenleg a Compal, az ECS, a Pegatron, a Quanta és a Wistron néven ismert gyártókkal működik együtt a dizájnok kialakításánál. Valószínű, hogy a Computexen már konkrét megoldásokat is látunk.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés