Hirdetés
Az adatközpontok nélkülözhetetlen háttérszereplői a modern kor digitális transzformációjának, és a számuk gyors növekedése több kihívással jár az elképesztő tőkeigény mellett. Energiaigényük sokkal gyorsabban növekszik, mint az energiaszektor szabad kapacitása, és hiába cél a megújuló energia használata előnyös energiahatékonyság és fenntarthatóság mellett, így vagy úgy jelentősen hozzájárulnak a globális kibocsátás növekedéséhez. A folyamatos energiaellátás mellett a megbízható, hatékony hőelvezetés is komplex kihívás, jelentős energiafelhasználással és a helyi lakosok egyre nagyobb ellenállásával, úgyhogy kreatívnak kell lennie a vállalatoknak, ha a dinamikus terjeszkedést fenn akarják tartani.
(forrás: Shanghai Hailanyun Technology) [+]
Kína a hűtést víz alatt oldaná meg: a Shanghai Hailanyun Technology szélerőművek által ellátott adatközpontja most állt szolgálatba Shanghai partjai mellett, idővel 24 megawattra bővülő kapacitással. Ha a koncepció beválik, utódjai 500 megawattra gyarapodhatnak. Nem csak a szárazföldi beépítés elkerülése miatt hasznos az adatközpontokat a hullámok közé vetni: a Shanghai Hailanyun Technology vízálló burkolattal védett egységei víz alá merülnek, hogy a tengernek adják le az előállított hőt. Karbantartásuk emiatt jóval bonyolultabb, a víz viszont remek közeg a hőelvezetésre.
A világűr kevésbé az, mégis piaci szereplők sokasága vizionál nagy adatközpontokat föld körüli pályán, és ez már nem csak Jeff Bezos álma az elkövetkező 10-20 évben. Az NVIDIA-Starcloud kooprodukció, melyről a napokban már írtunk, szintén az űrszerverekben látja a jövőt. A Starcloud-1 misszió tegnap állt föld körüli pályára a Falcon 9 hordozórakéta hátán – ez volt a H100 GPU kozmikus debütálása egy 60 kg-os, hűtőszekrény méretű műholdba építve.
Úton a Starcloud-1 az űr felé (forrás: Space News) [+]
Az NVIDIA szerint az űradatközpontok sokkal fenntarthatóbb jövőt biztosíthatnak a földfelszíni kiépítésnél: az általános energiaigény mellett a hűtéshez használt vízfelhasználást is elkerülik, a hulladékhőt pedig a vákuum felé továbbítják, infravörös sugárzás képében. Bár a közvetítő közeg hiánya miatt a hőleadás hatékonysága nem olyan jó, mint földi körülmények között lehetne, a módszer legalább nem veszi igénybe bolygónk erőforrásait, és skálázhatósága is kiváló.
Önmagát összeszerelő napelemfarm koncepciója (forrás: Rendezvous Robotics) [+]
Több sem kellett Elon Musknak: elhintette, hogy hasonló elképzelése van a Starlink konstellációt használva, amely már ma a világ legnagyobb űrinternet szolgáltatója tízezer műholddal. A Starship rakétára szánt Starlink V3 pedig még nagyobb méretű és kapacitású megoldás lesz, melyet majd valamilyen módon megosztott adatközponttá is alakíthatnak, bár a hogyan? kérdéskörét nem firtatta Musk saját bejáratú közösségi platformján. A vákuumban cserélt adatokkal és hőelvezetéssel a konstelláció mindenesetre rugalmasan oszthatja meg a számítási feladatokat és szórhatja a jelet a világ tetszőleges pontjaira.
Űrbázis a Holdon, Starship rakétákkal a SpaceX elképzelésében [+]
Annyit viszont hozzátett Musk, hogy a közelgő kvantumszámítógépeknek nem csak a világűr, hanem a Hold örökös árnyékban lévő kráterei is ideális terepei lehetnek, arrafelé ugyanis a -240 °C körüli hőmérséklet. De hogyan jutnak el a komponensek a szomszédos égitest felszínére? Nyilván a Starship rakéta Holdra szánt változatával. És hogyan kommunikálnak a Földdel, ha nincs közvetlen rálátás a kráterekből? Nyilván köztes Starlink állomásokkal.
