A kilövés előtti másodpercekben a maga által generált hidrogénfelhőt felgyújtó Delta IV Heavy az egyik legmenőbb dolog volt az űripar történetében, és gyakran megfordult a küldetések környékén Tory Bruno, a kilövésért felelős United Launch Alliance vezérigazgatója. Űripari mérnökként és kitűnő kormányközeli kapcsolatokkal nem volt kérdés, hogy ideális ember a Boeing és a Lockheed Martin által megálmodott rakétaindító vállalat élére, és bár nem az ő nevéhez köthető a Delta vagy az Atlas sorozat megálmodása, az ő neve alatt fejlesztette ki az ULA a nagy teljesítményű Vulcan Centaur rakétát.
Mégsem szakértelme vagy kapcsolatai miatt lett népszerű Bruno az űripari szereplők és a rajongók körében: közvetlen személyisége, jó humora, nyílt kommunikációja és néha egy menő kalap vagy napszemüveg viselése miatt lett a rakétakilövések rocksztárja, a neve pedig összefonódott az United Launch Alliance-szel.
Thank you. It has been a great privilege to lead ULA through its transformation and to bring Vulcan into service. My work here is now complete and I will be cheering ULA on. https://t.co/zlmPyEfpxR
— Tory Bruno (@torybruno) December 22, 2025
Hirdetés
Ezért sokkolta az űripart, amikor december 22-én bejelentette: távozik az ULA éléről, hogy új kalandok után nézzen, és még váratlanabb fordulat volt karácsony másnapján, amikor közölte: máris megtalálta új otthonát a Jeff Bezos által életre hívott Blue Originnél.
Tory Bruno a Vulcan Centaurral a háttérben (forrás: Threadsa) [+]
Bruno a frissen létrehozott Nemzetbiztonsági Részleg élére került, és közvetlenül David Limp vezérigazgatónak jelent, dolga pedig bőven lesz, ugyanis a Blue Origin nehézsúlyú hordozórakétája, a New Glenn csak idén 2,38 milliárd dollárnyi megrendelést kapott az Amerikai Védelmi Minisztériumtól és több milliárd további nemzetbiztonsági dollárral számolhat a közeljövőben. Ugyanilyen fontos lehet a Blue Origin szerepe az USA visszatérésében a Hold felszínére, Donald Trump amerikai elnök határozata szerint permanens bázissal, és Bruno mélyen tisztelt, kellően laza, ám elég erős kezű tárgyalópartner, hogy új vállalatának komoly megrendeléseket szerezzen hosszútávra.
Egyértelmű, hogy az Egyesült Államok és Jared Isaacmannel a NASA is sokkal nagyobb teret akar adni az innovatív, profitorientált, egymással versenyző űripari vállalatoknak az adófizetői dollárból élő (és a hadseregnek is beszállító) tradicionális szereplőkkel szemben, és bár a Vulcan Centaur rendkívül versenyképes, ahogyan a védelmi minisztérium pecsétje is megvan a nemzetbiztonsági missziókhoz, mivel a New Glennel, a Falcon 9-cel és Heavyvel, illetve a készülőfélben lévő Starshippel szemben nem hasznosítható újra semelyik fokozata, nem rózsásak az esélyei az árversenyben a riválisaihoz képest, bár legalábbis a rakétamotorok egyszer, talán újrahasználhatók lehetnek.
A New Glenn és a Vulcan Centaur által is használt BE-4 rakétamotorok (forrás: Space News)
Beszédes egyébként, hogy a ULA-nek nem volt elég büdzséje vagy ideje saját rakétamotort fejleszteni a Vulcanhoz, ezért anno a még a fejlesztés alatt álló New Glenn szintén fejlesztés alatt álló, methalox üzemű BE-4 motorjai mellett tette el a voksát, így a bevételekből eleve visszacsurgatott a Blue Originnek. A Vulcan ráadásul késett, az üzemeltetése pedig elhajított első fokozattal úgy is költséges, hogy a miatta nyugdíjazott Delta sorozatnál olcsóbb a kilövése, az Atlas V pedig a Krím annexiója óta nem fér hozzá az orosz RD-180-as rakétamotorokhoz, úgyhogy azt is nyugdíjazták.
Thanks Jeff. We are going to do important work together. Thank you for your confidence in me. https://t.co/5DHpZVQObH
— Tory Bruno (@torybruno) December 26, 2025
A Vulcan ellen szól viszont, hogy nem áll még rendelkezése elég gyorsan és elég gyakran ahhoz, hogy egyszerűen a tömeggyártás miatt spórolni lehessen vele. Persze síratni még nem kell, hiszen bőven vannak kormányzati és magánjellegű megrendelései – például a Starlink rivális Amazon Kuiper internetes műhold-konstelláció bővítésére. Ám a műholdakat Bezos kilövővállalata költséghatékonyabban tudja alacsony föld körüli pályára állítani, az ULA iparági pletykák szerint pedig évek óta eladó, és ironikus módon éppen a Blue Origin vásárolhatja fel.
De nem feltétlenül éri meg az ULA-t az amúgy nem vészes 2-3 milliárd dollárért bezsebelni, mert strukturális problémái változatlanok, kiadásai magasak, a fejlesztések üteme lassú és nem realitás az újrahasznosíthatóság sem. Bruno azt biztosan elmondhatja magáról, hogy végigkísérte a Vulcan fejlesztését a startig és biztos kezekben hagyta a folytatásra, így lelkiismeret-furdalás nélkül igazolhat a fényesebb jövő előtt álló Blue Originhez, amit gyorsan meg is tett. Mindenképpen örömhír az űriparnak, hogy a 61 éves szakember aktív maradt, ugyanis Bezos pénztárcájával, illetve Trump űrpolitikájával jóval ambiciózusabb terveket szövögethet.
