A Financial Times friss riportja szerint az Intel részvényesei közül egy befektető pert indított a vállalat ellen. Ebben azt állítja, hogy a Santa Clara-i cég vezetősége azért adott közel 10%-os tulajdonrészt az USA-nak, mert féltek Donald Trump és a Trump-adminisztráció támadásaitól.
A kereset úgy fogalmaz, hogy az Intel és az USA, előző év augusztusában kötött megállapodása jogellenes, mivel az Egyesült Államok kormánya valódi ellenszolgáltatás nélkül szerzett 11 milliárd dollár értékű Intel-törzsrészvény.
Hirdetés
Mint ismeretes az Intel még a szóban forgó üzletet megelőzve kapott 2,2 milliárd dolláros CHIPS-támogatást, de ez csak a megpályázott és eredetileg megítélt összeg egy része volt, ugyanis a vállalat további 5,7 milliárd dollárra volt jogosult több részletben. Ezen túlmenően a Secure Enclave programon belül is 3,2 milliárd dollár járt a cégnek. Így jön ki a keresetben említett nagyjából 11 milliárd dollár, amely kapcsán tényleg fontos megjegyezni, hogy ennek kifizetéséről az Intel korábban megegyezett az Egyesült Államok éppen aktuális kormányával. A Trump-adminisztráció pusztán az eredeti egyezményt módosította azzal, hogy a megítélt, de ki nem fizetett támogatás azonnali biztosításáért cserébe kérnek 9,9%-os tulajdonrészt.
Richard Paisner, a pert indító részvényes a Delaware Court of Chancery bíróságon nyújtotta be az ügyet, és az a célja, hogy semmisítsék meg az Intel és az USA között létrejött üzletet.
Az okok tekintetében az lett megjelölve, hogy az Intel nem a részvényesek érdekében járt el, hanem azzal foglalkoztak, hogy megvédjék saját személyes hírnevüket, illetve elkerüljék Donald Trump és támogatóinak támadásait a közösségi médiában, valamint a többi felületen. Az USA elnöke ugyanis pont az üzlet megkötése előtt javasolta a mély kínai kapcsolatokkal rendelkező Lip-Bu Tannak, vagyis az Intel elnök-vezérigazgatójának a lemondás megfontolását.
Erre reagálva Lip-Bu Tan gyorsan ellátogatott a Fehér Házba, ahol Donald Trump visszavonta korábbi kijelentéseit, majd nem sokkal később bejelentették a szóban forgó üzleti megállapodást. A körülményeket figyelembe véve a kereset szerint az üzletet azért kötötték meg, hogy az Intel elnök-vezérigazgatója megtarthassa az állását.
A per bírálja az Intel jogi tanácsadóit is, többek között azt állítva, hogy a Skadden egyidejűleg képviselte a Kereskedelmi Minisztériumot is egy hasonló, Trump-adminisztráció által kikényszerített ügyben. Ez azért lehet érdekes, mert az említett cég azon nagy Wall Street-i ügyvédi irodák közé tartozott, amelyek 2025-ben megállapodtak, hogy úgynevezett pro bono jogi tanácsot adnak a Trump-adminisztrációnak, hogy elkerüljék a szövetségi kormány általi feketelistázást.
A par megnevezi még Howard Lutnick-et a Kereskedelmi Minisztérium vezetőjét, illetve Frank Yeary-t, az Intel igazgatótanácsának elnökét, aki napokkal korábban vonult vissza a testületből.
