Az Intel 2012 tavaszán mutatja be az Ivy Bridge APU-t, mely a vállalat első heterogén módon programozható lapkája lesz. A termék komoly újításokat vezet be a Sandy Bridge generációhoz képest, de sokan már a Haswell APU felé kacsingatnak, ami a kiszivárgott adatok birtokában új szintre emeli az integráció fogalmát.
A Haswellről az Intel eddig nagyon keveset beszélt, lényegében bemutatták a lapkát az őszi IDF-en, de túl sok érdemi információ nem derült ki róla. Az értékes adatok szivárgása azonban mindig csak idő kérdése, és így van ez most is. A gyártókhoz eljuttatott kezdetleges dokumentációból számos részlet kiderül a vállalat 2013-ban esedékes terveiről. Nem meglepetés, hogy a Haswell APU marad a 22 nm-es gyártástechnológián, ami lényegében az egyetlen biztos információ volt eddig az Intel stratégiáját figyelembe véve. A teljes lapka logikai felépítése nagyon hasonlít a Sandy és az Ivy Bridge-re, így az IGP mellett helyet kap négy darab processzormag, a közös LLC, vagy más néven a megosztott L3 gyorsítótár, a kétcsatornás DDR3-as memóriavezérlő, a PCI Express 3.0-s szabványt támogató vezérlő, valamint az úgynevezett System Agent. A legfőbb fejlesztések az utóbbi egységet érték, ugyanis a Haswell esetében integrálásra kerül a teljes feszültségszabályozó áramkör, valamint a CPPM, ami az optimális energiaigény felmérésében nyújt segítséget. Utóbbi modul felel az úgynevezett S0ix állapotért, mellyel az adott notebook akár 10 napig is képes üzemelni. Itt nyilván nincs szó aktív használatról, mivel a technológia az operációs rendszerek alvó módjához kötődik. Ilyenkor a PC teljesen használaton kívül van, de a rendszer folyamatosan beszerzi a frissítéseket, letölti az e-maileket, illetve a csevegő programokon keresztül küldött üzeneteket is fogadja. A masina használatba vételével ezeket a felhasználó azonnal megkapja. Természetesen a S0ix csak a mobil termékek esetében lesz aktív, ahogy a különböző C7 és C10 állapotok is. Az asztali piacon az energiagazdálkodás a C6-os szintig terjed.
(forrás: ChipHell) [+]
A négy darab processzormag újításai között az AVX2-t érdemes megemlíteni, melynek része az FMA3 utasítás, így a Haswell lesz az első olyan Intel processzor, mely képes FMA műveletre. A processzormagokról többet nem lehet tudni, de a megosztott L3 gyorsítótár működése a Sandy Bridge-et másolja, vagyis az Intel továbbra is a MESIF koherencia protokollnak szavaz bizalmat. Ennek megfelelően a magoknak saját L3 szeletük van, melybe írhatnak, míg az adatok olvasása szempontjából a teljes L3 cache elérhető. A kommunikációt továbbra is a gyűrűs busz biztosítja. A PCI Express vezérlő már 24 csatornát is támogat, míg a memóriavezérlőt az Intel a DDR3L memóriákhoz optimalizálta, de természetesen az asztali megoldások esetében alkalmazható a DDR3 memória is, míg a mobil termékek esetében az LPDDR3 szabványú lapkák használata javasolt. A kiszivárgott dokumentáció szerint hivatalosan az 1600 MHz-es effektív órajelű modulok támogatása lehetséges, de szokás szerint tuning alkalmazása mellett feljebb is lehet menni.
A legnagyobb változások ismét az IGP-t érik. Az új HD Graphics fejlesztés az Ivy Bridge-ben alkalmazott megoldás továbbgondolása. Az Intel az architektúra optimalizálása helyet a teljesítmény emelését tartotta szem előtt, de az előzetes várakozások szerint a DirectX 11.1 is támogatva lesz, az OpenGL esetében azonban be kell érni a 3.2-es felülettel. Szintén megoldott az OpenCL és a C++ AMP kezelése. Sajnos hivatalos adatok a feldolgozó egységek számáról még nincsenek, de a pletykák szerint 40 darab úgynevezett Execution Unit beépítése lehetséges, ami az Ivy Bridge 16 egységéhez képest komoly erősítés lehet. Az új HD Graphics három konfigurációban lesz elérhető. A GT1 rendelkezik majd a legalacsonyabb teljesítménnyel, míg a GT2 tekinthető a középszintnek. Mindkét konfigurációt alkalmazzák majd a mobil, valamint az asztali termékek. A GT3 jelenti a leggyorsabb kiépítést, de csak a mobil piacon épít rá az Intel. Fontos azonban figyelembe venni, hogy az asztali piacra készített GT2 konfiguráció a jóval magasabb órajelnek köszönhetően, még kevesebb aktív Execution Unit ellenére is gyorsabb lehet a mobil termékek GT3 felépítéséhez viszonyítva. Az IGP magas órajelének biztosítása érdekében az Intel az Ivy Bridge-es kitérő után újra bevezeti a 95 wattos TDP osztályt. Az információink szerint a vállalat még nem döntötte el, hogy 2013 végén lekerül-e az aktuális szerverprocesszor az asztali piacra. Ez az alkalmazások igényeitől is függ, de egyelőre a 2013 utáni útitervekben csak APU-k találhatóak.
A Haswell APU mellé a Lynx Point vezérlőhíd társítható, és a platform a Shark Bay névre hallgat. Az asztali lapka LGA1150-es tokozást használ, így új alaplapot kell hozzá venni. A notebookokba és az asztali PC-kbe kettő- és négymagos lapkák érkeznek különböző HD Graphics konfigurációval.
(forrás: ChipHell) [+]
Az ultrabookra az Intel nagyon épít, így oda egy speciális megoldás készül. Lényegében egy MCP tokozásról van szó, azaz Haswell APU kétmagos verziója mellé bekerül a Lynx Point-LP vezérlőhíd is. Ebből arra is választ kapunk, hogy az új lapka miért ilyen vékony kialakítású. Az utrabookok esetében csak GT3 konfigurációjú HD Graphics IGP lesz, a termékek pedig a 15 wattos TDP osztályba lesznek besorolva.
(forrás: ChipHell) [+]
A Shark Bay platform részeként érkeznek a Wilkins Peak családba tartozó Wi-Fi modulok, valamint a Clarkville gigabites Ethernet vezérlők is.
