Az Intel Haswell APU-járól már számos információ derült ki tavaly novemberben, és a rendszer IGP-jéről is egyre többet lehet tudni. Korábban még csak kósza pletykák voltak, de mára több gyártópartner is megkapta az első konkrétabb dokumentumokat, így a szivárgások is megkezdődhettek.
Az új IGP nem épül új architektúrára, így alapvetően a HD Graphics termékcsalád része, azon belül is az Ivy Bridge APU-ba szánt, úgynevezett hetedik generációs megoldás feljavított változata. Az előzetes várakozások szerint a DirectX 11.1 támogatva lesz, az OpenGL esetében viszont be kell érni a 3.2-es felülettel. Megoldott viszont az OpenCL és a C++ AMP kezelése. Mindkét felület támogatása az Ivy Bridge APU-ban mutatkozik be, és az előbbi esetében az 1.1-es verzióval érdemes számolni, míg a C++ AMP a GPU oldaláról a DirectCompute 5.0-s támogatást igényli, amihez a DirectX 11 API kezelése a követelmény. A Haswell APU az OpenCL 1.2-es felület kezelését is bevezetheti, sőt a platform újításaiból kiindulva ez az Ivy Bridge esetében sem elképzelhetetlen.
A Haswell IGP-je alapvetően evolúció lesz, mintsem revolúció. Éppen ezért az Ivy Bridge IGP-jét az Intel inkább csak erősíti. A rendszer elsősorban jobb hierarchikus Z motorral egészül majd ki, ami számottevő előrelépés lehet a tesszellálás mellett, ugyanis az új HD Graphics generáció még a Sandy Bridge IGP-ben használt motor feljavított változata, amit komolyabb munkafolyamatok mellett egyszerűen túlterhelhet a tesszellátor, így a rendszer hatékonysága itt nem elég jó. Persze a megcélzott piacokon ez is megfelelő lehet, de a tervezett előrelépés mindenképpen megalapozott.
A feldolgozók esetében a korábbi pletykák maximum 40 darab úgynevezett Execution Unit beépítéséről szóltak, az új információk szerint azonban ez a szám inkább 20 lesz. A pletykák alapján az általános felépítés nem változik, azaz továbbra is 128 bites SIMD motorokról van szó, de okosabbak lesznek a korábbi megoldásoknál, mivel az Intel inkább az általánosabb számításokra gyúrja ki őket. Ez persze az OpenCL és a DirectCompute támogatás velejárója, de a piac irányát nem lehet figyelmen kívül hagyni, így érdemes követni a fejlesztők igényeit.
A Sandy Bridge esetében egyébként a feldolgozók hármas blokkokra voltak osztva, és mindegyik tömbhöz egy-egy L1 utasítás gyorsítótár tartozott. Az Ivy Bridge IGP-jében ez négyes blokkokra módosul, illetve mindez megmarad a Haswellben is. Nőhet azonban az Ivy Bridge-ben bevezetendő L3 gyorsítótár mérete, aminek következtében a rendszer kevésbé terheli majd a processzormagok által aktívan használt megosztott cache-t.
A teljesítmény tekintetében az Intel 20%-os átlagos előrelépést vár a grafikailag megterhelő programokban, ami abszolút hozhatónak tűnik. Itt igazából az a kérdés, hogy mely területeken várható ekkora gyorsulás, mivel erről nem szólnak a kiszivárgott adatok. Valószínűleg nagyobb előrelépés is elképzelhető.
Jöhetnek a játékok is
Az Intel a hardverben láthatóan erősít, de a szoftveres fronton is szükséges némi változtatás, hiszen a játékfejlesztők inkább az AMD (Gaming Evolved) és az NVIDIA (The Way It’s Meant To Be Played) partnerprogramjait kedvelik. Az Intel is rendelkezik egy Game-On nevű programmal, de ezt ütőképessé kell tenni, hogy változás álljon be a piacon. A vállalat éppen ezért leigazolta az AMD-től Richard Huddy-t, aki még az elmúlt év közepén lépett ki a Gaming Evolved program vezetőségéből, feltételezhetően azért, hogy most csatlakozhasson az Intelhez. Richard Huddy feladata nem lesz ismeretlen, mivel az Intel azt várja el tőle, hogy emelje a Game-On partnerprogramot olyan szintre, ahova a Gaming Evolvedet emelte az elmúlt évek munkássága során.
Richard Huddy
A szakember elsődlegesen Európában fog dolgozni. A játékok szempontjából a vállalat a cseh fejlesztőktől származó Mine Wars 2081-et támogatja, mely ígéretesnek tűnik, és várhatóan az Ivy Bridge startjáig meg is jelenik. Richard Huddy valószínűleg jól fogja érezni magát az új munkahelyén, ugyanis az Intel kedveli az API-kat nélkülöző jövőképet, melynek a szakember korábban élharcosa volt.
