Az Intel az IDF előtt már számos információmorzsával szolgált az Ivy Bridge APU-ról, és a rendezvényen is minden szem a termékre irányult. A lapka képességeiről nem ismételjük meg az eddig ismert adatokat, így elsősorban az új, kiszivárgott információkra szorítkozunk. A ChipHell által megszerzett diák szerint az Ivy Bridge kódnevű újdonságok a szokásos Core i3, i5 és i7 sorozatba érkeznek, és azon belül is 3000-es típusjelzéssel kell számolni, mely a harmadik generációt jelenti. A jelölésrendszerben az Intel lemásolja a Sandy Bridge esetében alkalmazott metódust, így az i3 sorozatba a 3100-as, az i5-be a 3300-as, 3400-as és 3500-as, míg az i7-be a 3600-as és 3700-as termékek tartoznak. Ezen kívül a Pentium márkanév hírnevét a vállalat a G2000-es termékekkel öregbíti, továbbá a megszokott S, T és K jelzés is ugyanazt jelenti, mint az aktuális generációban, azaz az utóbbi a szorzózártól mentes termékeket, míg az előbbi két betű az energiatakarékos megoldásokat jelöli.
(forrás: ChipHell) [+]
Szintén nem változik a termékek képességeire vonatkozó szabályrendszer, azaz a Pentium egy végletekig lebutított Ivy Bridge APU-t tartalmaz majd, így a Core i3 megoldások esetében extra lesz a Hyper-Threading technológia és az AVX utasításkészlet támogatása, valamint a Quick Sync Video, a Clear Video HD és az InTRU 3D szolgáltatások kezelése. A Core i5 esetében a Hyper-Threading technológia elvész, de aktiválásra kerül a Turbo Boost eljárás, illetve az AES-NI utasításkészlet és a PP-DRNG. Előbbi a titkosítási algoritmusok gyorsabb feldolgozásáért felel, míg utóbbi a digitális véletlenszám-generátor. A Core i7 mellett a Hyper-Threading visszatér, és az Intel a lapkába épített összes gyorsítótárat engedélyezi. Az IGP esetében ismét két verzió lesz, ám szerencsére a gyorsabb változat a Sandy Bridge generációhoz képest sokkal több modellben kap majd helyet. Újdonság, hogy eltűnik a 95 wattos TDP fogyasztási osztály, aminek a helyébe a 77 wattos kerül. Ez elsődlegesen az egybegépek extrém mértékű terjedése miatt következik be, ugyanis e termékeknél a 95 wattot meglehetősen nehéz elvezetni, így a gyártóknak ügyelniük kell arra, hogy a vásárlók a thin Mini-ITX-es alaplapokba 65 wattos fogyasztású lapkát vegyenek. A 77 wattos fogyasztás viszont már jóval barátságosabb, így az Ivy Bridge generáció esetében már teljes termékskála alkalmazható az egyénileg összeszerelt LCD-PC-kben.
Az Ivy Bridge APU-k visszafelé kompatibilitásáról is pontos adatok érkeztek. Az LGA1155-ös tokozású processzorok az aktuális alaplapokba akkor helyezhetők be, ha a vezérlőlapka típusa Z68, P67, H67, vagy H61. A Q67 és a Q65 esetében a támogatás kizárt. Nagyon fontos azonban, hogy az Ivy Bridge alkalmazásának szoftveres követelményei is vannak. Az adott alaplapnak rendelkeznie kell a Manageability Engine 8L jelzésű verziójával, vagy ha ez nincs telepítve, akkor támogatnia kell a terméknek a Manageability Engine frissítésének lehetőségét. Ez persze biztonsági kockázatot jelent, így nem igazán alkalmazzák a gyártók. Ha egyik követelmény sincs meg, akkor hiába felel meg a vezérlőlapka az új terméknek, az adott alaplap nem tudja majd kezelni az Ivy Bridge APU-t. Ilyenkor új alaplapot kell vásárolni, és az Intel természetesen készül is új vezérlőhidakkal, melyekkel megépíthető a Maho Bay platform.
