Hirdetés

A következő év tavaszán érkezik a Haswell APU

A DonanimHaber ismét lecsapott, és sikeresen szereztek egy útitervet, ezúttal az Intel asztali piacot érintő termékskálájáról. Jelenleg a vállalat az IGP-vel rendelkező Sandy Bridge és az IGP nélküli Sandy Bridge-E processzorokkal fedi le a piac nagy részét, ám nem titok, hogy az előbbi sorozatott az Ivy Bridge APU tavasszal leváltja. Erről tulajdonképpen már sokat írtunk, így új információval nem szolgálhatunk. Sokkal érdekesebb, hogy a korábban pletykált Ivy Bridge-E processzorok nem találhatók meg a kiszivárgott útitervben. A termékek megjelenése az előzetes adatok szerint az idei év végére volt várható, a friss információk alapján azonban leghamarabb a 2013-as esztendő második félévében történhet meg a debütálás.


(forrás: DonanimHaber) [+]

Az IGP-t nélkülöző processzorok helyzete tehát nagyon érdekes. Az AMD sem tervezi ennek a vonalnak az agresszív frissítését, és a fenti kép alapján látható, hogy az Intel sem erőlteti meg magát. A mobil igények erősödése mellett ez a szegmens annyira leszűkült, hogy már nem éri meg olyan mennyiségű pénzt belepumpálni, mint amennyit még két éve tettek a vállalatok. Ezzel lényegében a szerverpiac abszolút elsőbbséget élvez a fejlesztéseknél, és az asztali processzorok frissítése lelassul, vagy az integráció által megnyitott lehetőségek hatására esetlegesen meg is szűnik. A dolog alapvetően logikus. A Sandy Bridge-E processzorokra nincs valami nagy igény, ami több mint valószínű, hogy az elképesztően magas árazás miatt alakult így, illetve nem elhanyagolható tényező az sem, hogy borzalmasan pici az a piaci réteg, mely konkrétan igényli ezt a teljesítményszintet. Ezért egyszerűen nincs is értelme fejleszteni, hiszen a már kész Sandy Bridge-E termékek is messze felülmúlják a tömegpiac igényeit, vagyis nem érdemes a leváltáson gondolkodni. Az persze nincs kizárva, hogy magán a Sandy Bridge-E kódnevű lapkán gyorsít az Intel, de igazából erre sincs túlzottan nagy szükség.

A kiszivárgott dia legérdekesebb része, hogy feltűnik benne a Haswell APU, melyről szintén írtunk korábban. Ez a termék a következő év tavaszán érkezhet, legalábbis az előzetes adatok alapján. A lapkáról is egyre többet pletykálnak, így nemrég láttak napvilágot olyan meg nem erősített adatok, melyek szerint fix-funkciós JPEG és MJPEG dekódolót kap a rendszer, és extra szolgáltatásokban is gondolkodik az Intel. Az IGP-ről is részletesen írtunk már, noha az úgynevezett Execution Unitok számáról máig több eltérő információ terjeng a weben. Régebben 40 darab feldolgozóról szóltak a pletykák, míg ebből nemrég csak 20 lett, majd most újra a 40-es szám a sláger. Nem kizárható, hogy mindkét adat igaz, hiszen azt tudjuk, hogy az Intel nem csak egyféle konfigurációban készíti el a Haswell APU-t, illetve az IGP-ből is több verzió lesz, így elképzelhető, hogy az erősebb lapka több feldolgozót rejt, mint az kisebbik verzió. A lapka Ivy Bridge APU-hoz hasonlított méretéből kiindulva hajlunk a 40 darab feldolgozó felé, bár ezt megerősíteni nem tudjuk.

Intel Haswell APU
Intel Haswell APU

Érdekes azonban észrevenni, hogy a Haswell kialakítása milyen elnyújtott. Ez állítólag szándékos, ugyanis úgy tudjuk, hogy lesz a terméknek egy Halo kódnevű verziója, melynél a tokozásra kerül egy DRAM lapka, ami úgymond a negyedik szintű gyorsítótár szerepét látja majd el. Ez főleg az IGP-nek lesz fontos, illetve alapvető felkészülés az új generációs konzolokra. Utóbbi termékek esetében egységesen az az információ járja, hogy egyetlen memóriatárba dolgoznak majd a CPU-magok, illetve a GPU shaderei, ami a PC-n messze nem ideális a VGA-k rendszerhez való csatlakozását elnézve. Példának okáért a konzolon nagyon egyszerű lesz a megatextúrázás, míg a PC-n konkrétan kivégzi majd a teljesítményt a lassú PCI Express busz. Ebből vissza lehet térni az Ivy Bridge-E processzorok helyzetére is. Akár az is elképzelhető, hogy a Sandy Bridge-E processzorokat a Halo kódnevű Haswell fogja leváltani, mivel ez a termék sokkal inkább megfelel a játékosok számára, illetve az új követelményekhez is igazodik.

Az Intel mára azt is megerősítette, hogy a Haswell APU-ban tranzakcionális memóriakezelés lesz. A mai rendszerek ebből a szempontból zárolást alkalmaznak a memóriában szereplő adatra. A párhuzamos feldolgozás során aránylag sokszor előfordulhat, hogy a programszálak egymás eredményeivel dolgoznak, de ezt nem olyan egyszerű megtenni, ugyanis, ha egy szál dolgozik egy adattal, akkor azt zárolni kell, és egy másik szál ahhoz nem is férhet hozzá a feloldásig. Ezzel lényegében a szálak egymást akadályozzák, mivel esetenként egymásra várnak.

Tekintve a CPU-magok késleltetésre optimalizált jellegét ez a várakozás nem túl jó, mivel sokszor nem tud a rendszer azzal foglalkozni, amivel lehetne. A tranzakcionális megoldás ezt a problémát hívatott orvosolni. A lényeg, hogy az adatok zárolása nem történik meg, így bármelyik szál elérheti azokat, és dolgozhat velük, akár párhuzamosan is. Fontos azonban, hogy ellenőrizni kell az adatok érvényességét. A rendszer tehát megjegyzi, hogy mely adatokkal dolgoznak a szálak párhuzamosan, és a visszaírás után az eredményeket érvényesíti. Ha tehát az egyik szál módosította a másik szál által párhuzamosan feldolgozott adatot, akkor újra kell végezni az utolsó számítást, az új eredmény birtokában. Előfordulhat azonban, hogy az első szál nem módosított az adaton, amikor is nyert helyzet van, így a későbbi szál által feldolgozott, eredeti adat eredménye teljesen jó, vagyis hitelesíteni lehet.

A tranzakcionális memóriakezelés persze nem feltétlen a Haswellnek szól, noha kétségtelen, hogy a rendszer profitálhat belőle. Sokkal inkább a Larrabee, illetve újabban a MIC jelzéssel illetett koncepció integrálására készül fel az Intel, ezzel erősen rálépve a heterogén éra ösvényére.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés