Az Intel még az idei CES-en mutatta meg az X^e architektúrára épülő DG1 jelölésű VGA-ját, amelyről elég kevés adat látott napvilágot eddig, de egyre többször tűnik fel a SiSoftware adatbázisában, méghozzá Intel Gen12 Desktop Graphics Controller néven. Ez alapján 1,5 GHz-es órajelen működik a tesztverzió, amely 1 MB-os L2 gyorsítótárat, illetve 768 darab ALU-t tartalmaz, amelyek 96 darab feldolgozóegységen belül vannak felfűzve.

A számítási kapacitás 2,3 TFLOPS-ra jön ki a fentebb említett paraméterekkel, tehát leginkább a középkategóriása alját fogja célozni az Intel, de ebből a számból azért nehéz bármire is következtetni, mert nem ismerjük a feldolgozóegységek pontos felépítését, így például azt sem, hogy az Intel még mindig a co-issue képességgel növeli-e a teljesítményt, vagy már olyan formában, ami a gyakorlatban is nagyrészt kihasználható. Nagyon fontos viszont, hogy VGA egyelőre nem szerepel a tervekben. Pusztán a prototípus készült ilyen módon, a végleges kiadás a notebookokra fog koncentrálni, ahol a vállalat a processzoraival együtt, csomagban kínálja majd a grafikus vezérlőt. A lényege ennek az, hogy a notebookgyártók olcsón jussanak hozzá a különböző CPU és GPU párosításhoz. Ugyanez igaz lesz az asztali piacon a kisebb kiterjedésű PC-kre, amelyeknél jellemzően mobil komponenseket használnak legalább a GPU-ra vonatkozóan.

Sajnos az LP kategóriás, vagyis az X^e architektúrára kisebb teljesítményű fejlesztéséből az asztali VGA-piac nem kap hivatalos modellt. Az Intelnek ez nincs a terveiben, egyszerűen túl picinek számít a dobozos VGA-k szegmense ahhoz, hogy külön foglalkozzanak vele. Ugyanakkor maga a lapka bárki számára rendelhető lesz, tehát ha egy gyártó mégis kiadna rá egy VGA-t, akkor tulajdonképpen megteheti. Erre viszont elég csekély az esély, ha az Intel nem rak mögé komoly kereskedelmi támogatást, mivel így az adott gyártót terhelné a fejlesztés teljes költsége, és ilyenkor ismét visszaüt az a tényező, hogy a célpiac kicsi. Egyetlen egy VGA nem fogja kitermelni az Intelre vonatkozó háttérmunka költségeit.

A gyártóktól megtudtuk, hogy az Intel az LP kategóriás, X^e architektúrára épülő fejlesztéséből még MXM modult sem tervez. Ez ugyanakkor manapság nem nagy probléma, mert egyre több notebookgyártó integrálja magára az alaplapra a GPU-t, ami a mobil masinák vékonyodásának következménye. Az MXM modulra vonatkozó igények tehát szinte teljesen visszaszorultak.

Azt nem tudni, hogy a jövőben az Intel hozzáállása a kérdéshez változik-e. A cégnek nyilván egyértelmű jövőképe van arról, hogy a GPU-ikat egyszerűen a processzoraikkal el tudják adni a notebookgyártóknak. A termékkapcsolásokhoz az Intel mindig is nagyon értett, tehát effektíve mindegy, hogy mit teljesítenek a fejlesztések. A lényeg a visszautasíthatatlan ajánlatokon van, és nyilván egyik gyártó sem a saját pénztárcája ellensége, tehát ha olcsón tud az Intel CPU és GPU kombót szállítani, akkor tőlük veszik majd meg.

Arról még nincsenek információk, hogy a HP kategóriás, azaz nagyobb teljesítményű X^e architektúrára kisebb teljesítményű fejlesztések megcélozzák-e a VGA-piacot.