Az amerikai cégek az AI-ra rámozdulva iszonyatos mennyiségű forrást fektettek a piacba. Összesítve akár 40 milliárd dollárnyi beruházással futhatnak generatív AI projektek, miközben a MIT NANDA (Networked Agents and Decentralized AI) kezdeményezésének friss jelentése szerint ezek nagy része kidobott pénz.
Hirdetés
Az említett tanulmány 52, vállalati vezetőkkel készített interjún, 153 üzleti szakember megkérdezésén, illetve 300-nál is több nyilvános AI-kezdeményezés elemzésén alapszik, és arra az eredményre jut, hogy generatív AI projektek egyszerűen nem képesek hosszú távon tanulni, alkalmazkodni, és megőrizni az információkat, így sokszor nem jól hasznosíthatók.
Kifejezetten sokkoló adat, hogy csak az egyedi fejlesztésű vállalati AI projektek 5%-a jut el arra a szintre, hogy élesben is alkalmazhatók legyenek, azaz hasznot termeljenek. Bár látszólag a chatbotok kellemes opciónak tűnhetnek, a tetszetős demonstrációkon túl, kritikus munkafolyamatokban rendre kudarcot vallanak, így elenyésző mértékben vethetők csak be. Amíg tehát az AI-ban utazó cégek megpróbálják eladni, hogy ez az egész irány forradalmi változásokat hoz, addig az ügyfelek arra jutottak, hogy van ugyan egy-két terület, ahol kétségtelenül hasznos a technológia, de nagyrészt minden maradt a régiben, mert kritikus környezetben a jelentős limitációk miatt nem működik jól az AI.
A NANDA-jelentés szerint a vizsgált iparágak közül egyedül a technológia, illetve a média és távközlés esetében van számottevő hatása a generatív AI-nak. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy itt sem az AI okozta esetleges innovációból van a haszon, hanem a elsősorban az ügyfélszolgálat, az adminisztráció, illetve az alacsony hozzáadott értékű fejlesztések leépítéséből, vagyis az AI-tól nem lett innovatívabb az adott cég, csak lehetővé vált, hogy bizonyos dolgozók munkáját a gép kiváltsa, így az érinetteket már nem szükséges alkalmazni, amivel természetesen pénzt lehet megspórolni.
A fentiekkel szemben a szakmai szolgáltatások, az egészségügy és gyógyszeripar, a fogyasztók és kiskereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások, a fejlett iparágak, illetve az energia és nyersanyagok területén a generatív AI gyakorlatilag hatástalan, a beleölt források kidobott pénznek számítanak. A cégek 95%-a így semmilyen üzleti hasznot nem látott az AI-ból.
A MIT szerint a jövőben hasznosabb lenne az AI-ra úgy gondolni, hogy mire lehet egyáltalán jó. Jelenleg a költségvetések nagyjából felét marketingre és értékesítésre fordítják, miközben ez nem tűnik reálisan járható útnak. A technológia nem tesz majd csodát sem, így nem érdemes sok pénzt ölni a kísérletezésbe, illetve nem SaaS-termékként, hanem üzleti partnerként érdemes kezelni az AI-t. A valódi üzleti eredmények viszont jelentős mértékű konfigurálást igényelnek. Utóbbi miatt érezheti úgy számos cég, hogy hiába alkottak az adott munkafolyamatra saját AI megoldást, a ChatGPT esetlegesen így is jobb eredménnyel végezheti a szóban forgó feladatot.
