Hirdetés

Az Intel bejelentette az Iris márkanevet

Az Intel az elmúlt években kifejlesztett grafikus vezérlők esetében nem sokat foglalkozott azok elnevezésével. Ez a működést tekintve nem jelent problémát, de egy márkanév felépítése roppant fontos feladat egy cég életében, márpedig a GMA, vagy az újabb HD Graphics elnevezés annyira általános, hogy a legkevésbé sem keltik fel az emberek figyelmét.

Ma már az Intel is tudja, hogy a jövőben a grafikus vezérlők jelentik a kulcsot a teljesítmény növelése, és a szolgáltatások kiterjesztése felé, vagyis ezek a hardverek nagymértékben befolyásolják majd, hogy az adott termék milyen felhasználói élményt biztosít. Éppen ezért a vállalat úgy gondolta, hogy ideje letérni az igen általánosan hangzó elnevezések talajáról, és még a Haswell kódnevű termékek hivatalos rajtja előtt leleplezték az Iris márkanevet.

Az Iris lényegében azt jelenti az Intelnek, amit az AMD-nek a Radeon, az NVIDIA-nak a GeForce, vagy éppen a HTC által birtokolt S3-nak a Chrome. A név mögötti koncepciót valószínűleg nem kell ecsetelni, de röviden azért leírjuk, hogy az írisz valójában a szem szivárványhártyája. Találó, egyszerű, rövid és könnyen megjegyezhető jelzés, vagyis a marketing szempontjából minden kritériumnak megfelel.

Az Intel az Iris márkanév alá nem minden IGP-t sorol be, így csak a gyorsabb GT3 és GT3e kódnevű konfigurációk tartoznak ide. A konkrét elnevezésekről az alábbi kép árulkodik. Látható, hogy a HD Graphics még megmarad, de csak a lassabb termékek esetében. A későbbi generációkban valószínű, hogy a legtöbb megoldás már az Iris jelzést viseli majd.

Látható, hogy lesz egy Iris Graphics 5100 és egy Iris Pro Graphics 5200 jelzésű opció. Utóbbi lényegében abban különbözik az előbbitől, hogy a tokozásra kerül még egy EDRAM, ami dedikáltan az IGP-hez van kötve. Ennek méretéről egyelőre nem lehet beszámolni, de nem érdemes túl nagy kapacitású memóriára gondolni. Érdemes megjegyezni, hogy a mobil vonal mellett az asztali piacra szánt Haswell processzorok esetében is elérhető lesz az Iris családba tartozó IGP, méghozzá az R szériás termékekben. Ezekről annyit érdemes tudni, hogy BGA tokozást használnak. A hagyományos LGA1150-es foglalatba érkező megoldások esetében a leggyorsabb IGP a HD Graphics 4600 lesz. Erről többet szintén nem lehet írni, de később úgyis kiderül.

A Gen7.5-ös architektúrára épülő IGP támogatja majd a DirectX 11.1-es és az OpenGL 4.0-s API-t, továbbá az OpenCL 1.2 és a C++ AMP felületet. Némileg felújított Quick Sync Video szolgáltatást kap, ami valamivel gyorsabban dolgozik, ám nagy újdonság lesz a fix-funkciós JPEG és MJPEG dekódoló. A kijelzők kezelése szempontjából végre lesz DisplayPort 1.2, így megoldott a 4K felbontás biztosítása a megfelelő kijelzők felé, továbbá javultak a többmonitoros funkciók is. Utóbbi a hardver szempontjából ugyanazokat a funkciókat kínálja, mint az előző generációs IGP, de az Intel írt hozzá vezérlőszoftvert is, így az új Haswell termékeken normálisan fog működni a szolgáltatás.

Az Iris Pro Graphics 5200 teljesítményéről az Intel eléggé szűkszavú volt, de ez annyira nem meglepő, hiszen még nem beszélhetünk konkrét startról. Annyi kiderült, hogy a 3DMark 11 Performance módjában a 17 wattot fogyasztó Core i7-3687U-hoz képest az új 28 wattos TDP kerettel rendelkező Core i7-4558U nagyjából 2,25-ször több pontot szerez. Ugyanebben a tesztben a 45 wattos Core i7-3840QM-hez képest a 47 wattot igénylő Core i7-4950HQ két és félszer gyorsabb, míg az asztali megoldásoknál a 77 wattos fogyasztással rendelkező Core i7-3770K-nál majdnem háromszor több pontot tud felmutatni 65 wattos Core i7-4770R.

Sajnos 3DMark eredményeken kívül más mérés nem volt. A tényleges előrelépést így nehéz megjósolni, mivel a félszintetikus tesztprogramokban az Intel IGP-k sajátossága, hogy állandóan turbó órajelre kapcsolnak (ami az alapórajelhez képest igen magas). Ez például a játékok esetében már nem feltétlenül igaz, hiszen nem biztos, hogy megvan erre a fogyasztási keret (jellemzően szakaszonként aktiválódik a turbó órajel, így a driver egy adott program futtatása során 300-800 MHz-es órajelugrásokat hajt végre). Ennek megfelelően a 3DMarkok nagyjából az elérhető legnagyobb előrelépést mutatja.

Szintén nagy kérdés, hogy az Intel mennyit tud javítani a driveren, hiszen elvi szinten már az Ivy Bridge IGP-je – kisebb hibái ellenére – sem volt rossz hardver, de a grafikus driver több helyen is nagyon visszafogja a teljesítményét. Persze az Intel sosem gondolkodott úgy, mint a konkurensek, így a szoftveres oldalon inkább csak az ismertebb programokra és motorokra optimalizáltak. Ennek köszönhető, hogy a leggyorsabb HD Graphics 4000 a 3DMarkban viszonylag jól tartja magát a leggyorsabb konkurens IGP-hez képest, így nagyjából képes elérni az AMD Radeon HD 7660D jelzésű IGP teljesítményének 60-70%-át. Ezt pár ismertebb játékra át is tudja menteni, de számos más játék esetében a teljesítmény már szélsőségesen ingadozik.

Megfigyeléseink szerint ez főleg az OpenGL-es (például Minecraft) és a képkockánként sok rajzolási paranccsal dolgozó (például Civilization V) programokra igaz. Az előbbi szituációkban a HD Graphics 4000 a Radeon HD 7660D teljesítményének jobb esetben a harmadát, rosszabb esetben az ötödét teljesíti. Mivel a hardver az utóbbi különbségeket nem igazán indokolja, így jórészt a grafikus driver kiforratlanságára gyanakszunk. Utóbbira az is alapot ad, hogy az Intel hivatalosan sem ajánlja, hogy bármelyik játék 2000-nél több rajzolási paranccsal dolgozzon képkockánként. Valószínűleg ez az a határ, ahol még a meghajtó hatékonyan működik.

Jót jelent, hogy az Intel elkezdte támogatni a játékfejlesztőket, így van esély rá, hogy a drivertámogatás is felnő a feladathoz, illetve a terméktámogatási ciklust sem árt a megszokott két évről legalább négyre kiterjeszteni. Ezek lennének a legfontosabb szempontok ahhoz, hogy a játékostársadalom tényleg számba vegye az Intel IGP-it. Remélhetőleg az Iris márkanév bevezetése arra is utal, hogy az Intel a szoftveres oldalt is felzárkóztatja.

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés