Az NVIDIA két éve variálta át a G-Sync technológiára vonatkozó specifikációkat, és a korábbi zárt rendszer mellett beálltak a VESA Adaptive-Sync szabvány mögé. Hogy ne legyen egyszerű a vásárlók élete, ezt az implementációt is G-Sync névvel illették, igaz hozzácsapták még a Compatbile jelzőt is.
A vállalat lényegében azt érte el, amire számítani lehetett, lényegesen megnőtt a GeForce VGA-val is használható, variálható frissítési frekvenciát támogató kijelzők száma, viszont ezek döntő többsége a VESA szabványát használta, vagyis a G-Sync Compatible hitelesítésnek feleltek meg.
Hirdetés
A normál G-Sync, valamint a HDR-t is megkövetelő G-Sync Ultimate továbbra is zárt rendszerként maradt meg, és az utóbbi igencsak visszafogottan terjedt, hiszen az előző év végéig csupán tíz darab monitort hitelesített rá az NVIDIA.
A vállalat csendben módosított a specifikációkon, amit a PC Monitors szúrt ki, és a Twitteren közzé is tették a változást. Mostantól nem követelmény a G-Sync Ultimate plecsni megszerzéséhez az 1000 nites fényerő, elég ha a termék úgynevezett "Lifelike HDR"-t kínál. Az nincs definiálva, hogy ez pontosan mit jelent. A lebutított követelményekkel viszont sikerült G-Sync Ultimate minősítést adni a nemrég megjelent Alienware 38 Curved AW3821DW jelzésű monitornak, ami támogatja a HDR-t, és 450 cd/m²-es tipikus fénysűrűséget kínál.
(forrás: PC Monitors Twitter) [+]
A fentiek egyébként alapvetően nem jelentenek problémát. Eleve teljesen értelmetlen volt HDR-re vonatkozó követelményt hozzácsapni egy variálható frissítési frekvenciára vonatkozó specifikációhoz. A kettőnek egyszerűen nincs köze egymáshoz. Az NVIDIA ezzel valószínűleg a FreeSync 2 HDR technológiára akart reagálni, ami ma már FreeSync Premium Pro néven fut, de valójában az AMD megoldása ténylegesen egy HDR szabvány, ami megszünteti a megjelenítő oldali tone mappingot, mivel meghatározott egy olyan specifikációt, amelyet a kijelzőgyártóknak követni lehet, így a kompatibilis kijelzők a játék oldalán számolt tone mapping eredményét direkten képesek megjeleníteni, ráadásul úgy, hogy az eredmény megfelelő lesz. Ez ugye számottevő mértékben csökkenti a képmegjelenítés késleltetését, hiszen megszüntet egy specifikált formában felesleges tone mapping fázist, továbbá a megjelenített tartalom meg fog egyezni azzal, amit a fejlesztő valóban meg is akar jeleníteni, mivel a kijelzőbe épített tone mapping nem módosítja a végső képet.
Ehhez hasonlót hátteret a G-Sync Ultimate nem kínált, csak bevezetett anno egy 1000 nitre vonatkozó követelményt, ami jól hangzott, de valójában semmilyen technológiai áttörés nem volt mögötte, ellentétben az AMD eljárásával. Így viszont az NVIDIA belekényszerítette magát egy nehezen teljesíthető specifikációba, ami a gyártókat alig-alig érdekelte, és most kénytelenek ezen változtatni. A "Lifelike HDR" kifejezéssel gyakorlatilag kivonták magukat az alól, hogy erre bármiféle követelmény legyen, mert a megnevezés kellően általános ahhoz, hogy akármilyen HDR monitorra rá lehessen húzni.
Megjegyzendő még az is, hogy ha a HDR-t kiemelten fontos funkció, akkor a G-Sync Compatible kijelzők mezőnyének vannak extrém erős tagjai, gondolva itt az LG OLED megjelenítőire. Emiatt is teljesen szükségtelen a HDR-t belekeverni a variálható frissítési frekvenciába, mert nem ez határozza meg a színmegjelenítés minőségét.
