Az Intel érdekes, de lényegében előre sejthető bejelentésekkel kezdte meg az idei CES-t. A vállalat terveiben a Windows mostantól nem kap abszolút elsődleges szerepet, bár nem is szorul háttérbe, de a PC-s piac alakulása miatt nyitni kell az új lehetőségek felé. Az Intel a saját koncepcióját Dual OS-nek hívja. Ez technikailag nem a hagyományos értelemben elfogadott, több telepített operációs rendszer tetszőleges bootolása, hanem valójában egy operációs rendszer fut az adott gépen, ami a Windows lesz, de virtualizált környezetben elérhető az Android is.
Az Intel a lényeges technikai részleteket nem közölte, így csak általánosan lehet beszélni a koncepcióról. Annyit tudni, hogy saját fejlesztésű megoldásról van szó. Ez elvileg egy virtuális gép lesz, ami a Windows 8.1-re előre telepíthető a partnerek által, vagy esetleg letölthető opcióban is lehet gondolkodni. Bár a virtuális gépen belül futtatott alkalmazások jellemzően nem a sebességükről szoktak híresek lenni, de ilyen specifikus megoldásnál igen egyedi optimalizálások is bevethetők. Egyelőre úgy néz ki, hogy az Intel koncepciója lényegében olyasmi működést valósít meg, amit a BlueStacks kínál nagyjából két éve. Ezzel az Intelnek nincs baja, hiszen rengeteg pénzzel támogatták a projektet, de inkább egy saját fejlesztésű megoldást tartanak életképesnek, mivel így a végletekig optimalizálhatják a működést.
Ahogy a korábbi hírünkben leírtuk, ennek a hatásait nehéz belőni, és a bejelentéssel párhuzamos reakciók is nagyon ellentétesek. Az emberek egy részének tetszik, míg másoknak nem. Erre minden bizonnyal az Intel is számított, de a megfelelő véleményalkotás érdekében ezt az egészet működés közben kellene megvizsgálni. Amíg erre nincs lehetőség, addig mi is csak a jóval korábban megjelent BlueStacks programra vonatkozó tapasztalatainkból tudunk kiindulni. A funkcionalitást tekintve nem rossz a koncepció, hiszen lehetővé teszi az androidos alkalmazások futtatását Windowson. A felhasználóra nincs rákényszerítve semmi, így ha a Windows 8.1 érdekli, akkor a rendszer ugyanúgy használható a virtualizált Android nélkül is. Elvi síkon tehát, ahogy a BlueStacks, úgy az Intel megoldása ellen sem lehet túl sok ellenérvet felhozni.
Fontosabb kérdés, hogy a Windows 8 és 8.1 sikertelensége mégis mire vezethető vissza. Amennyiben logikusan átgondoljuk, akkor a rendszer kínál egy asztal módot és egy Modern felületet. Előbbi esetében az egér és a billentyűzet a kedvezőbb vezérlési forma, míg utóbbi az érintésre érzékeny kijelzőkre van optimalizálva. Az Android beépítésével ez a koncepció nem változik meg. Sőt, az asztal és a Modern felület mellé lesz egy harmadik opció, ami az Android felhasználó felületét kínálja. Ha a Windows 8 és 8.1 a több felhasználói felület miatt sikertelen, akkor a Dual OS csak ront a helyzeten. Viszont lehetséges, hogy a Microsoft operációs rendszere elsősorban azzal a problémával küzd, hogy az Android alkalmazásai jobban ki tudják szolgálni a tabletek által nyújtott szolgáltatásokat. Ebben az esetben a virtualizált Android koncepciója segíteni fog a windowsos gépek eladásánál.
A Santa Clara-i óriáscég Android felé mutatott szeretetéből egy kicsit kapott a SteamOS is. A Valve operációs rendszere jelenleg még nincs kész, de a hamarosan érkező új béta verzió már telepíthető lesz az Intel IGP-vel rendelkező termékekre is. Brian M. Krzanich a CES-en elmondta, hogy értékelik a Valve nyílt szabványokra épülő, PC-s ökoszisztémát megcélzó törekvéseit.
Az operációs rendszereken túllépve az Intel újra bemutatta mozgásérzékelésre épülő technológiáját. A vállalat az elsőséget ezen a piacon jócskán lekéste, hiszen szinte minden nagyobb versenytársa hamarabb állt elő mozgásérzékelésre képes mobil termékkel, de az is igaz, hogy a Santa Clara-i óriáscég más megközelítést alkalmazott.
Az Intel a konkurensekkel ellentétben nem az integrált grafikus vezérlőre épít a mozgásfelismerés szempontjából, hanem a központi processzormagokra. Ezek viszont messze nem olyan jók a képszámításban, mint egy IGP, és sokkal többet is fogyasztanak, éppen ezért a vállalat célja a hardverre rótt számítások redukálása. Ennek az előnye, hogy kevésbé erős hardverrel is üzemképes lehet a mozgásérzékelés anélkül, hogy kivégezné a mobil masina üzemidejét, hátránya viszont, hogy speciális kamerát igényel, amely csak a fontos képi adatokat továbbítja feldolgozásra. Ilyen volt az elmúlt év közepén bemutatott Creative Senz3D, és lényegében ennek a mobil változatát készítette el az Intel, amit RealSense névvel illettek.
A működés szempontjából egy mélységérzékelésre képes kameráról van szó, ami többé-kevésbé a Microsoft Kinect képességeit kínálja. Ehhez tartozik egy speciális szoftver, ami a hardver képességeit képes kihasználni, illetve a beérkező adatok alapján feldolgozhatók a felhasználó parancsai. A RealSense egyébként a hagyományos mozgásérzékelésnél is többre képes, bár ehhez szükségesek majd olyan szoftverek, amelyek ezt kihasználják, viszont az Intel példaként bemutatta, hogy miképp lehetséges a tárgyak beszkennelése, tehát sok dologra jó.
Maga a hardver azonban eléggé drága, így leginkább a komolyabb árcédulával rendelkező PC-ken juthat szerephez. Az olcsóbb termékek esetében még nem tisztázott, hogy az Intel milyen mozgásérzékelést vezet be, de nem kizárt, hogy készülnek alternatív megoldással, amihez nem szükséges speciális kamera.
