Ami a telepítőből kimaradt

Első indításkor, miután végigmentünk a sokszor sok helyen megénekelt, kiválóan sikerült ubuntus telepítőn, kapunk egy figyelmeztetést, hogy mentsük fájljainkat. Ez hasznos gesztus, pláne ha kezdők számára szánták az operációs rendszert, így képbe kerülhetnek saját adataik fontosságát, kezelését illetően. Ugyanakkor semmilyen segítő varázsló nem jön szembe az áttérők kedvét keresve. Ha már elkészült egy egészen jól sikerült Linux OS, aminek célja, hogy a Windowst kiváltsa, akkor érthetetlen, hogy miért nem tolja a rendszer a felhasználó orra elé azonnal a Zorin Look Changert? A böngészőválasztó sem szenved éppen feltűnési viszketegségben, talán úgy gondolták a projekt gazdái, hogy az antitröszt pert ezzel megúszták, és ennyi elég is? Nem tudjuk, de úgy érezzük, hogy a legszélesebb közönség számára bizony üdvös lenne néhány útbaigazító jellegű apróság, mert a menü másolása még nem minden.

A Zorin rögtön telepítés után többet ad, mint bármelyik Windows (népszerű és használható alkalmazások, Flash), jól kezelhető, de a fentebb részletezett stagnálást látva tartunk tőle, hogy nem emeli számottevően a pingvin részesedését. De ettől még egy egészen jól sikerült, kezes és üzembiztos felületű Linux, amivel kevesebb gondja lehet egy újoncnak is, mint sok más asztali Linux-kiadással. Az más kérdés, hogy kisebb fejlesztések után lehetne még segítőkészebb, no és az is vitatott, hogy van-e igazán nyitottság a Linux irányába a felhasználókban. Aki viszont az átlagnál kicsit „effektesebb”, de még mindig elég gyors (alapszinten nálunk 512 MB RAM-mal már elfogadhatóan ment) és felületében némileg a Windowsra emlékeztető OS-t keres, és nem tartja kizáró oknak a tulajdonosi kódok (Flash Player, Google Chrome) beépítését, az próbálja ki a Zorin OS-t is.