Lite: takarékosság

A Linux általános előnyeit a megszokott windowsos kezelőfelületek kényelmével hivatott ötvözni a Zorin OS. Több telepítőkészlet áll rendelkezésünkre, de mi most mellőztük a fizetős és oktatási kiadásokat, és a Lite, valamint Core ISO képállományokat vettük használatba.

A Lite telepítő ISO képállománya körülbelül 969 MB; csak a legalapvetőbb, legkönnyedebb alkalmazásokat kínálja, feltelepítve kevesebb mint 7 GB-ot foglal el a merevlemezből. Persze ezt valahogy ki kellett gazdálkodni, így LibreOffice helyett az AbiWord és Gnumeric áll rendelkezésünkre, a mail szoftver is meglehetősen karcsú, és más alkalmazások is hiányoznak. (Persze az is igaz, hogy a mailt a legtöbb felhasználó valószínűleg nem használja, hiszen majdnem mindenki böngészőből kezeli a levelezését.) Ami általában még kellhet a felhasználóknak, az feltelepíthető a nem túl kezes Software Centerből, a csomagkezelőkből, vagy a Zorin OS Lite Extra Software menüpontból, ami valószínűleg a kezdő áttérők számára készült, hogy ne kelljen bolyonganiuk a Software Center bugyraiban.

A központban semmi különlegességet nem találtunk, csupán azok a népszerű programok sorakoznak, melyeket a legtöbb Linux-felhasználó amúgy is feltelepít. Sajnos a Lite esetében a magyar nyelvi beállítások ellenére angol nyelvű LibreOffice került a gépre, ami nem lényegtelen, hiszen ilyenkor a magyar helyesírás-ellenőrző sem áll kapásból rendelkezésre. Ezek miatt, különösen kezdőknek, azt javasoljuk, hogy válasszák inkább a Core változatot, melyben teljesebb a magyarítás, és egyből merevlemezre kerül a honosított LibreOffice is.

Core: többet és jobban

A Core kicsivel többet, 1,38 GB-ot nyom, és több merevlemezterületet is használ, itt már alaptartozék a LibreOffice, a Thunderbird, és van számos multimédiás alkalmazás, még videószerkesztő is. Persze mindezeket mi magunk is összeválogathatjuk és feltelepíthetjük a Szoftverközpontból, mely a Lite esetében rendszeresített Software Centerrel ellentétben már magyarított, és ismerős lehet az Ubuntuból. Sokkal több információt ad, mint a Lite kiadás alkalmazáskezelője, így aki még nem böngészte a linuxos kínálatot, az kicsit otthonosabban érezheti magát ebben.

Az alapértelmezett alkalmazáskínálat elég szabványos, jó részük olyan címekből áll, melyek Windows alatt is elérhetők és meglehetősen népszerűek is. Az irodai készletet a LibreOffice és a Dokumentummegjelenítő együtt fedik le. Az alapértelmezett böngésző a Firefox, emellett ott az Empathy közösségi csevegőkliens is, mely idegen az áttérőknek, viszont kiválóan integrálták a rendszerbe, és kezeli a Facebook, Google, Flickr, Twitter, AIOM, Windows Live, Salut, Jabber és Yahoo fiókokat, nem nehéz megkedvelni. Ha nem tetszik a böngésző, akkor a Zorin Web Browser Manager segítségével megszabadulhatunk tőle, és kérhetünk egy másikat: a teljes kínálatot itt a Firefox, Google Chrome, Opera és Midori alkotja. Igen, a Chrome-ról van szó: a Google saját kódjaival spékelt böngésző jobb kompatibilitási eredményt adhat, mint a csak nyílt forráskódra alapuló Chromium (hogy miért, és ez mennyire jó, az már egy másik kérdés, mindenesetre itt van ugyanaz a Chrome böngésző, mint amit Windows alatt megszokhatott a felhasználó). Rögtön telepítés után működik a Flash-támogatás Firefox és Chrome alatt is. A Midori nem a tökéletes kompatibilitásáról híres, nem biztos, hogy megy vele minden, de kisigényű, gyors böngésző, régebbi PC-ken érdemes lehet próbálkozni vele.

Alapértelmezett zenelejátszó a Rithmbox, mely segít gyűjteményünket menedzselni és internetes rádióadókat is hallgathatunk vele. A Videók menüpont mögött a Totem lejátszó rejtőzik, Alaptartozék a Brasero (ha még valaki írna optikai lemezt), a Csííz webkamera-kezelő és a Hangrögzítő is. A Shotwell áll rendelkezésre képnézegetéshez és rendszerezéshez. Még az OpenShot is benne van a készletben, ami az egyik legjobban használható videószerkesztő Linux rendszereken.

A játékok között szerencsére nem a Windows XP-ből menekültek által furcsán méregetett pingvines (tux) címek sorakoznak, hanem többségében olyan klasszikusok (pasziánsz, aknakereső, mahjongg, sudoku, quadrapassel), melyek már a Win 9x óta rontják a munkavállalók hatékonyságát. Szeretjük a pingvines játékokat is, ezek is letölthetők, és jópofa újdonságként hathatnak egy Windowshoz szokott kocajátékos számára, de ha csak ezek sorjáznának a Games mappában, az szerintünk idegenül hatna, így kifejezetten jó választásnak tartjuk ezt a játékfelhozatalt.

Persze, ha kevés lenne, akkor ott a Steam, amire egyre másra jönnek ki a neves címek (Tropico 5, Another World) Linux alá is, vagy a telepített alkalmazáskészlet részét képező Wine és PlayOnLinux, melyek sokat fejlődtek az utóbbi években. Van NDIS Wrapper windowsos wifiadapterek használatához, és úgy általában az ubuntus alapok miatt azt kapjuk kompatibilitás terén, amit az Ubuntu esetében. Ha valakit idegesítene a Unity stílusa, akkor akár Zorinra is áttérhet, itt is elérhetők ugyanazok az alkalmazások a szoftverközpontban, ubuntus fiók használatára csak vásárlás esetén lesz szükség.

Mennyire olyan, mint a Windows?

Az utóbbi pár évben számos Linux disztribúció próbálta meglovagolni a Windows XP lekapcsolásának hullámát (no és a Windows 8.1 irányában táplált mérsékelt érdeklődést) – egyelőre nem nagy sikerrel. A netmarketshare.com pillanatnyi (2014. szeptember) adatai szerint az asztali OS szerinti (Desktop Share by Version) megoszlásban a Windows 8 (6,28 %) és a Windows 8.1 (7,09 %) együtt nem tesznek ki annyit, mint a Windows XP (23,89 %), a Windows 7 pedig egyértelműen a legnépszerűbb (51,21 %), így nem lehet azt mondani, hogy az emberek önfeledten a Win 8 karjaiba vetették volna magukat. Mégis, a Linux részesedése is kicsi (1,67 %), és nem látszik olyan áttörés, mint amit a Microsoft asztali OS-ekkel kapcsolatos viszonylagos rezignáltság alapján sokan várnának. Ennek egyik oka lehet az, hogy a Linux desktopvilága borzasztóan töredezett, és az emberek nincsenek kellőképpen felvilágosítva arról, hogy ez nincs kihatással az állomány- és szolgáltatásszintű kompatibilitásra, a töredezettség nem jár kirekesztettséggel, csak sajátos stílussal és olykor extrákkal. A másik pedig pusztán az, hogy legyen bármilyen csinos és kezes, idegenül hat a Linux asztal.

Utóbbin próbál változtatni a Zorin a Look Changer bevezetésével. Az ingyenes OS változat Core csomagjának esetében a Windows 7, a Windows XP és a GNOME 2 kinézetek közül választhatunk, mi most a windowsos menekültek miatt a GNOME-mal nem foglalkozunk. Az átalakítás során megváltozik a tálca elrendezése, Windows 7 esetén itt csak ikonként jelennek meg a futó alkalmazások, XP esetén pedig a nevüket is kiírja a rendszer.

Más a Start gomb is, és bár egyáltalán nem is emlékeztet a microsoftos divatra, de legalább a standard bal alsó sarokban helyezték el. A menü XP és Win7 sablon esetében is próbálja hozni a megszokott elrendezést, és körülbelül úgy néz ki és úgy működik, ahogy kell. Ugyanakkor nincs feltöltve a nemrég használt alkalmazások listája, és a tálca értesítési területe megmarad mindig ugyanolyannak. Az, hogy a Vezérlőközpont (a Vezérlőpult helyén) vagy Számítógép szavakkal szembesülünk a menükben, igazán jó pont, ha még nem láttunk Linux-rendszert – még akkor is, ha ezek mögött a más disztribúciókban is megszokott Rendszerbeállítások panel várakozik. Ennek kiosztása nem emlékeztet túlzottan a Windows Vezérlőpultjára, viszont szerintünk áttekinthetőbb, szintén honosított, és van benne kulcsszavas kereső is – jól sikerült.

A Linuxhoz szokottak számára egy pillanatra szokatlan lehet az XP és Win 7 menü, persze őket amúgy sem kell félteni – no és bármikor visszaválthatnak a GNOME divatra. Amúgy – összhangban a felhasználói statisztikák OS megoszlásával – a Windows 7 sablon az aktív a Zorin OS Core telepítését követően.

Hab a tortán a Zorin Theme Changer, még ha ez egy megátalkodottan alapszínű torta is. Három sablonból választhatunk, melyek csak az alkalmazott kék, fehér és fekete árnyalatainak arányában különböznek, minden más szín száműzöttnek számít, úgyhogy egy idő után hideg érzést áraszt a rendszer. Ezt érdemes feldobni egy jó háttérképpel, ami az átlátszóra készített sablonok révén jótékonyan átfestheti a nagy kékséget – mást úgysem igen tehetünk. Bizonyára bele lehet nyúlni a rendszerbe, de egységsugarú felhasználók számára ez nem igazán járható út, így a megjelenés igazi testre szabására kb. annyi lehetőségünk sincs, mint a Windows 7 esetében. Emlékeztetőül alább egy kép egy testre szabott Windows-asztalról, azokra az időkre emlékezve, amikor ez csak komoly hack árán volt kivitelezhető.

A legtöbb felhasználó nagyon nehezen állítaná be magának az asztali effektusokat, mivel ahhoz némi Compiz-szakértelem is szükséges, így akik szeretik, ha erőteljes képi megjelenítést kap az ablakváltás, azok kedvelni fogják a Zorin beépített lehetőségeit. A GNOME-hoz hasonlóan rendelkezésünkre áll a Desktop Cube, azaz egy kocka oldalaira feszítve forgathatjuk körbe a munkaterületeket (<Windows>+<Balra> és <Jobbra> billentyűkombinációkkal haladhatunk) – akkor is, ha épp valamelyik Windows sablon aktív.

Működik a Windows Vista és Windows 7 rendszerekben kedvelt <Windows>+<Tab> lapozás is, ha valakinek ez hiányozna, csak az irány fordított, jobbról balra haladnak a lapok. A <Ctrl>+<Alt>+<Fel> mátrixba rendezve hozza fel a háttérben állomásozó ablakokat. Sajnos a Windows 7-ben debütáló ablakelrendező billentyűkombinációk itt alapértelmezetten nem élnek – és ez kissé fura, mert a sokkal puritánabb Lubuntu készítői is beépítették ezt a funkciót.

Ami a telepítőből kimaradt

Első indításkor, miután végigmentünk a sokszor sok helyen megénekelt, kiválóan sikerült ubuntus telepítőn, kapunk egy figyelmeztetést, hogy mentsük fájljainkat. Ez hasznos gesztus, pláne ha kezdők számára szánták az operációs rendszert, így képbe kerülhetnek saját adataik fontosságát, kezelését illetően. Ugyanakkor semmilyen segítő varázsló nem jön szembe az áttérők kedvét keresve. Ha már elkészült egy egészen jól sikerült Linux OS, aminek célja, hogy a Windowst kiváltsa, akkor érthetetlen, hogy miért nem tolja a rendszer a felhasználó orra elé azonnal a Zorin Look Changert? A böngészőválasztó sem szenved éppen feltűnési viszketegségben, talán úgy gondolták a projekt gazdái, hogy az antitröszt pert ezzel megúszták, és ennyi elég is? Nem tudjuk, de úgy érezzük, hogy a legszélesebb közönség számára bizony üdvös lenne néhány útbaigazító jellegű apróság, mert a menü másolása még nem minden.

A Zorin rögtön telepítés után többet ad, mint bármelyik Windows (népszerű és használható alkalmazások, Flash), jól kezelhető, de a fentebb részletezett stagnálást látva tartunk tőle, hogy nem emeli számottevően a pingvin részesedését. De ettől még egy egészen jól sikerült, kezes és üzembiztos felületű Linux, amivel kevesebb gondja lehet egy újoncnak is, mint sok más asztali Linux-kiadással. Az más kérdés, hogy kisebb fejlesztések után lehetne még segítőkészebb, no és az is vitatott, hogy van-e igazán nyitottság a Linux irányába a felhasználókban. Aki viszont az átlagnál kicsit „effektesebb”, de még mindig elég gyors (alapszinten nálunk 512 MB RAM-mal már elfogadhatóan ment) és felületében némileg a Windowsra emlékeztető OS-t keres, és nem tartja kizáró oknak a tulajdonosi kódok (Flash Player, Google Chrome) beépítését, az próbálja ki a Zorin OS-t is.