További vizsgálódás

Az alaplapokon található hűtőrendszerek [+]

A sima P6T a Deluxe-szal ellentétben igencsak egyszerűre sikeredett hűtőrendszerrel rendelkezik, az északi hidat hűtő lamellákat és a processzor mellett található mosfeteket hűtő bordát egy hőcső köti össze, egyik borda sem tűnik túlságosan robosztusnak, inkább amolyan komolytalannak mondanánk, persze ez nem gond, ha elvégzik a feladatukat. Az X58 egyébként sem melegszik annyira, mint a korábbi Intel északi hidak, elvégre a memóriavezérlő a processzorba került. A déli hídon egy passzív, egymagában álló hűtőborda található. A "hűtőrendszer" minden komponense alumíniumból készült. Az EX58-UD5-ön található hűtőrendszer ránézésre jónak tűnik, de nem sokkal jobb, mint ami a P6T-n látható. Az északi hídon jól lamellázott és elég magas hűtőborda található, de ez még mindig jóval kisebb, mint egyes korábbi generációs megoldások. A déli hídon egy lapos és nagy, hőcsöveket rejtő hőelvezető "rendszer" trónol Ultra Durable 3 felirattal. A Gigabyte az Asushoz hasonlóan alumíniumot használt. Az MSI X58 Platinum sikerült a legegyszerűbbre a komponensek hűtésének szempontjából, ami egyébként igencsak szokatlan az MSI-től, mindenesetre a másik két gyártóval ellentétben ők réz hűtőbordákat használnak. Érdemes még megemlíteni, hogy az Asus és az MSI kis műanyag pöckökkel rögzítette a hűtőket, ami nem éppen optimális megoldás, hiszen az ilyen módon illeszkedő bordák könnyen elmozdulnak, és sok esetben az érintkezés sem a legjobb, ami magasabb üzemi hőmérsékletet eredményez. A Gigabyte csak részben tett így, a déli hídon és a mosfeteken található bordáknál szintén műanyag pöcköket találunk, de az északi hídon csavarokkal rögzítették a hűtést.

Feszültségszabályozás [+]

Mindhárom alaplap a VDR 11.1 specifikációi alapján készült. A feszültségellátós rész a tuningosok esetében nem egyszer döntő tényező a vásárlás során. Az Asus P6T tizennégy feszültségfázissal épült, ebből nyolc szolgálja ki a processzort, négy a chipsetet és kettő a memóriákat. A CPU-foglalat környékével nincs gond, a nagyobb, extrémebb hűtők is gond nélkül felszerelhetők, bár a foglalattól balra található hűtőborda picit talán magasabb a kelleténél. A Gigabyte EX58-UD5-ön 16 fázist találtunk, ebből 12 van a processzor körül, 2-2 pedig az északi híd és a memóriák mellett. Érdekességként még annyit, hogy a Gigabyte külön kiemeli a NYÁK felépítésével kapcsolatban, hogy az EX58-UD5 a szokásos 1 uncia helyett 2 uncia (57 gramm) rezet tartalmaz (1 négyzetláb területen), ami elvileg segíti a tuningot, hatékonyabbá teszi az energiafelhasználást, és hozzájárul a hőmérséklet alacsonyabban tartásához (ez azt is jelenti, hogy a NYÁK 1,4 mm helyett 2,8 mm vastagságú). Egy videó ezzel kapcsolatban. Az MSI X58 Platinumja a feszültségellátás szempontjából kicsit puritán a másik két versenyzőhöz képest, "mindössze" 10 fázist találunk az alaplapon, ebből 5 szolgálja ki a processzort, három az északi hidat és kettő a memóriákat. A processzorfoglalat környéke igen letisztult, ezért a méretesebb hűtők installációjával nem lesz probléma.

Külső gombok [+]

A modernebb alaplapokon lassan szériatartozék a könnyen hozzáférhető ki/bekapcsoló, a reset és a CMOS Clear gomb. A három gyártó gondoskodott ezekről, bár vannak hiányosságok is. Az Asus P6T-n például nem találunk CMOS Clear gombot, a szokásos jumpereket kell használnunk erre a célra, ami egyébként szerintünk nem túl nagy probléma. Az alaplapon találunk Overvoltage jumpereket is, amivel a BIOS-ban beállítható feszültségeket további szintekre emelhetjük a processzor, a QPI-link és a memória esetében (csak hozzáértőknek). Az EX58-UD5-ön a tápcsatlakozó mellett találjuk a bekapcsoló- és reset gombot, de a CMOS Clear a hátlapra került. Az MSI szintén felkínálja ezeket, esetében is a hátlapra került a CMOS Clear. Az X58 Platinumon az Eclipse-hez hasonlóan van D-LED 2 gomb is (2 digites debug LED), de a funkciót nem tudjuk kihasználni, mert kijelzőt nem mellékeltek az alaplaphoz.

Hátlapok [+]

Az IO panelek napjainkban már alig hasonlítanak a pár évvel ezelőttiekre. Eltűntek a soros és párhuzamos portok, helyüket a rengeteg USB és eSATA vette át. A három szóban forgó alaplapon két-két PS2 portot találunk, ami egyébiránt csak azért érdekes, mert az Asus már jó ideje eggyel szereli csúcskategóriás alaplapjait. USB portokból nincs hiány, az Asus hatot, a Gigabyte és az MSI pedig nyolcat épített a hátoldalra. Ezeken kívül találunk Ethernet aljzato(ka)t, egy-egy IEEE 1394-es portot, a Gigabyte-ot leszámítva eSATA portot is (a Gigabyte hátlapi kivezetés formájában mellékeli ezt), és a szokásos audioportokat. Az Asus és a Gigabyte tartalmaz egy-egy koaxális és optikai SPDIF kimenetet, az MSI-n csak optikai található. Mint már említettük, a Gigabyte és az MSI a CMOS Clear gombot is ide helyezte el.

Integrált eszközökből nincs hiány, de ezen nincs is miért csodálkozni, hiszen napjainkban már a legfapadosabb típusokon is van legalább integrált audio és LAN. Mindegyik gyártó Realtek gyártmányú, nyolccsatornás hangkodekkel szerelte fel az alaplapokat (igaz különböző típusúak), és a hálózati vezérlő szerepét is egy Realtek chip látja el mindhárom esetben (a Gigabyte és az MSI két-két vezérlőt tartalmaz). Szerencsére ezek kivétel nélkül PCIe sávon keresztül kapcsolódnak a chipsethez, tehát nem kell félni a PCI alacsony áteresztőképességétől. Egy 60 000 forint feletti alaplaptól elvárható, hogy legyen rajta FireWire csatlakozó (igaz, a szabvány már nem olyan népszerű, mint volt), és ez a három típus meg is felel ennek a kitételnek. Mindhárom gyártó 3 év garanciával látta el alaplapjait.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!