A hercegnő színre lép

Sokáig tartott, de a Nintendo idén végre leterítette a vörös szőnyeget Hyrule varázslatos hercegnőjének, Zeldának, akinek a nevét rengetegszer keverték össze az emberek az eddig irányított főhőssel, Linkkel. A különféle mellékszálakat követően most tehát egy igazi, a fővonalhoz tartozó játékban is irányíthatjuk magát a hercegnőt, és ezúttal a zöld tunikás lovag szorul megmentésre. Persze ennyiben nem foglalható össze az Echoes of Wisdom minden érdekessége, hiszen azt is érdemes róla tudni, hogy ami a látványt illeti, ezúttal nem a Breath of the Wild vagy a Tears of the Kingdom stílusát követi, hanem a Link’s Awakening újradolgozásának aranyos irányába mentek el a fejlesztők. A kicsivel több mint 20 órás végigjátszásom után nyugodt szívvel mondhatom, hogy ez egy ízig-vérig Zelda kaland lett, amelynek igazi vonzereje az, hogy a problémákat főképp saját kreativitásunk segítségével, meglepő kombinációs szabadság kíséretében oldhatjuk meg.

Hyrule birodalmában nagyon ritkák a nyugodt napok, egy világvége nélküle hónap pedig szinte fehér cucco ritkaságú – mint mindig, most is történnie kellett valami szörnyűségnek. Ezúttal lila hasadékok formájában érkezik a galiba, amelyek mindent és mindenkit elnyelnek, beleérve Linket, Zelda apját és a királyság apraja-nagyját is – sokuk helyére pedig gonosz másolatok érkeznek. Mivel Link kiesett, jól képzett és daliás megmentő híján Zelda hercegnőre marad a feladat, hogy megmentsen mindenkit a növekvő sötét szakadékoktól és az ördögi kópiáktól. De mivel Zelda egymagában képtelen harcolni, ezért szüksége van segítségre. Ekkor jön képbe Tri, a cuki repülő sárga jószág, aki egy botot ajándékoz a hercegnőnek, hogy együtt legyőzhessék és bezárhassák a nyílásokat. Na de mire képes ez a bot? Segítségével visszhangokat (hívjuk inkább másolatoknak őket) készíthetünk korábban látott tárgyakról és lényekről és ezeket bizonyos keretek között bármikor megidézhetjük. Lényegében a semmiből hozhatunk létre vázákat, köveket vagy akár ágyakat is, amelyek mind realisztikusan működnek – utóbbiból például nem csak hidak építhetők, de amennyiben úgy döntünk, megpihenve rajtuk életet töltenek vissza számunkra. Ráadásul nem csak cserepeket és bútorokat idézhetünk varázsvesszőnk segítségével, hanem az egyszer már legyőzött szörnyeket is újraidézhetjük, hogy mellettünk és helyettünk hadakozzanak, ugyanis Zeldával közvetlenül szinte alig harcolunk.

[+]

Az idézések energiába, vagyis pontba kerülnek, melyeket azonnal visszakapunk, amint eltűnik egy megidézett másolat, de hasadékok bezárásával később növelhetjük is Tri szintjét, ezzel feloldva extra pontokat – vagy csökkentve a megidézendő szörnyek árát. De persze néha a hercegnő közvetlenül is hadba tud állni, amennyiben a feladat megkívánja – egy különleges erő segítségével úgynevezett kardozós módba vált, viszont ez alig tart néhány másodpercig, az energiát hozzá pedig lassan tudjuk összeszedni, úgyhogy érdemes ezt a nagyobb küzdelmekre tartogatni. A csaták előtt tanácsos mindig felmérni a terepet, ugyanis nem minden esetben a legdrágább szörnyek fogják elhozni nekünk a győzelmet. Érdemes odafigyelni arra is, hogy alapesetben mit csinálnak bizonyos szörnyek, ugyanis sok helyre kizárólag a segítségükkel juthatunk el, vagy legalábbis nagyban megkönnyíthetik az eljutást A-ból B-be.

[+]

Utazni viszont nem csak lábunkon vagy a megidézett szörnyeken lehet. Néhány óra játék után egy mellékküldetés jutalmaként feloldhatjuk hátasunkat, amivel lényegesen felgyorsul a barangolás a még fel nem fedezett területeken. Amennyiben lovunkat elhagynánk, nincs probléma, ugyanis egy répa megidézésével bárhol és bármikor megjelenik a világ legjobb szaglásával rendelkező patásunk. Másik villámgyors közlekedési módunk a gyorsutazás, aminek segítségével a már feloldott pontokon tudunk pillanatok alatt teleportálni. Erre szükség is lesz, ugyanis nem egy kis pályáról beszélünk. A hivatalos közlemény szerint az Echoes of Wisdom területe nyolcszor akkora, mint a Link’s Awakeningé volt. Ez a hatalmas terület ki is van töltve mindenféle érdekességgel. Vannak eldugott kis barlangok elszórva kincsesládákkal, rengeteg szörny, és Hyrule megannyi népe is ránk vár. A városokban elfogadhatjuk a korábban említett mellékküldetéseket, amelyek új tárgyakat oldhatnak fel, vagy egyszerűen csak egy kis pénzbeli jutalomban részesíthetnek. Ezek nagyrésze egyébként kifejezetten szórakoztató és nem ismétlik egymást, így mindig egy kellemes feladatban lehet részünk. Van, hogy bizonyos szörnyeket kell megidézni a kiváncsi gyerkőcöknek, de olyan küldetéssel is találkoztam, ahol a helyi macskákkal kellett beszélgetni.

The Legend of Link

A főküldetés menete viszont a szokásos, jól bevált módszer: elmész az adott területre, teljesíted a helyi kéréseket, bejutsz a dungeonbe, ahol végigküzdöd magad és végül a főellenség terménél találod magad. Miután legyőzted a helyi górét, teljesítetted a zónát és indulhatsz is a következő helyszínre. A komolyabb megmérettetéseknél előfordulhat, hogy majdnem elfogy az életpontunk, harcközben pedig érthető okokból nem tudunk szundítani, ezért más módszerhez kell folyamodni. Ilyenkor jönnek jól a smoothie-k, a különféle gyümölcslék, amelyeket a térkép négy pontján elhelyezett standoknál tudunk készíttetni. Ezek nem csak, hogy pénzbe kerülnek, még a nyersanyagot is nekünk kell megszereznünk hozzá – nem túl fair üzleti modell, nem igaz? Az említett alapanyagokat a pályán elszórva, valamint a szörnyeknél találhatjuk. Gyógyító turmixok mellett viszont még különféle varázsitalok kotyvasztására is van lehetőség – van, amelyiktől gyorsabban úszunk, másik pedig olyan gyomorforgatóra sikerül, hogy a játék inkább kicenzúrázza az eredményét. Emellett Zeldát felruházhatjuk különböző kiegészítőkkel, valamint fejleszthetjük a korábban már említett kardozós módot is különleges kék kristályokkal, hogy erősebbek legyünk, vagy több energiánk legyen.

[+]

Hihetetlen, mekkora szabadságot ad nekünk a játék! Ha kedvünk támad, akkor egyből bejárhatjuk majdnem az egész térképet, összeszedhetjük az ottani szörnyeket gyűjteményünkbe és felfedezhetjük az eldugott barlangokat. A fejlesztők direkt úgy tervezték meg a kihívásokat, hogy a problémákat szabadon, óriási dinamizmussal, a magunk ízlése és gondolkodása alapján oldjuk meg, ugyanis a legtöbbször nincs fix megoldás. Persze, körbemehetünk a hegy oldalába vájt „hivatalos” úton, hogy feljussunk a csúcsra, de minek, ha rábízhatjuk magunkat megidézett pókunkra, ami felcipelhet minket a csúcsra. Oh, varázsbotunk egyik képességéről még nem is beszéltem: ez a megkötés. Ennek segítségével magunkhoz láncolhatunk tárgyakat, óriás szikladarabokat és szörnyeket is, legyenek azok bármilyen nehezek is. E képesség segítségével még taktikusabbá tehetjük harcainkat, ugyanis megidézett harcosunkat kedvünk szerint téríthetjük ki támadások elől, vagy akár be is húzhatjuk megidézett szörnyeink közé ellenfeleinket. Ha a szükség úgy kívánja, akkor mi is hozzáláncolhatjuk magunkat megidézett szörnyeinkhez. Sokszor csak ennek segítségével tudunk eljutni bizonyos helyekre, szóval érdemes mindent kipróbálni. A játék vége felé lehet készíteni és idézni robotszerű automatonokat is, viszont ezeket én egyáltalán nem használtam – a már felszedett szörnyek sokkal hasznosabbnak és érdekesebbnek bizonyultak.

[+]

Mint minden más, úgy ez a játék sem tökéletes. Cuki és egyszerű grafikája ellenére sem képes konzisztensen tartani a Switch a képkockaszámot. (hol van már a Switch 2, Nintendo?) Az eltárolt másolatok tárolása pedig indokolatlanul bután sikerült megoldani, ugyanis egy kupacban tároljuk az összes tárgyat és szörnyet, nincsenek külön csoportokba szedve ezek – így előfordul, hogy fél percig csak keresgélünk, mert valahol a rengetegben elveszett a vakondunk. (Ezen azért segít, hogy az idézés gyakorisága alapján is sorba rendezhetjük a listát, így a kedvenceket könnyű megtalálni.) Az idézés sem mindig egyszerű, nem egyszer idéztem kedvenc ágyamat rossz helyre, vagy egyszerűen úgy döntött őfelsége, hogy megfordul idézés előtt. A megkötés képességnél pedig sok tárgy esetén nincs lehetőségünk azonnal kiválasztani, hogy melyik elemen használjuk azt, hanem újra és újra meg kell nyomni a párosított gombot és reménykedni, hogy ezúttal a jó célpontot találjuk el. A korábban említett smoothie-k elkészítése sem egy álom, ugyanis minden esetben végig kell nézni a feleslegesen hosszú folyamatot; ráadásul csak a menüből érhetjük el ezeket az italokat.

[+]

Az előbb felsorolt problémáktól eltekintve a The Legend of Zelda: Echoes of Wisdom egy remekül sikerült felvonása lett a legendás sorozatnak, szórakoztató és kreatív mechanikával, egyedi harcstílussal és rengeteg szabadsággal, legyen szó a küzdelmekről vagy a felfedezésről. Sok esetben követi a klasszikus Zelda-játékokat, mind a történetvezetés, mind a dungeonök tekintetében, de így is benne van az új epizódok kreatív szabadsága és dinamikus világa. A lila hasadékok mellett pedig temérdek elfoglaltság vár ránk, legyen szó az aranyos és szórakoztató mellékküldetésekről, a kicsit sem százas Pecsét srác feladatairól, vagy éppen az elrejtett barlangok felfedezéséről. A fejlesztők remekül döntöttek atekintetben, hogy először, (és reméljük nem utoljára) de Zelda hercegnőre bízták Hyrule megmentését. És ne felejtsétek: az ágyak kiváló lépcsők tudnak lenni.

A The Legend of Zelda: Echoes of Wisdom kizárólag Switchre jelent meg.

A tesztjátékot a kiadó Nintendo biztosította.

Összefoglalás

Az Echoes of Wisdom sokkal több annál, mint egy olcsó spinoff Zelda-kivitelben. A Nintendo ahelyett, hogy elhagyta volna a régi Zelda-formulát, inkább ötvözte azt egy új mechanikával, a másolatokkal, ezzel egy új lendületet adva a miniatűr figurás kalandoknak. A hihetetlen szabadság és a játékos kreativitására hagyott temérdek harc és feladat rendkívül frissítővé és egyedivé teszik ezt a történetet, nem hagyva a 20-30 órás kalandban egyetlen üresjáratot sem. Persze itt is megvannak a hibák és hiányosságok, a készlet rendszerezésén lenne mit csiszolni, a tárgyak elhelyezése is lehetne egyszerűbb, valamint a teljesítmény is lehetne stabilabb – de ezek mellett is számomra ez az egyik legjobb Zelda játék, amivel valaha játszottam!

A The Legend of Zelda: Echoes of Wisdom legfőbb pozitívumai:

• A másolat-idézés pazarul sikerült;
• gyönyörű világ a szokásos minőségű zenékkel;
• új, kreatív perspektívába helyezi a megszokott játékmenetet;
• rengeteg tartalom és szórakoztató feladatok.

A The Legend of Zelda: Echoes of Wisdom legfőbb negatívumai:

• Ugráló képkockaszám;
• a tárgyak pontos elhelyezése olykor nehézkes;
• a tárgyakra való fókuszálás sok tárgy idézése esetén indokolatlanul nehéz;
• a másolatok rendszere sűrű és átláthatatlan.

Balga Bence