Külvilág, ergonómia
A Sony majdnem pontosan két évvel ezelőtt mutatta be azt a csúcskompaktot, amitől annak idején nagyot nézett a közönség: a DSC-RX100 egy olyan zsebkompakt volt, amely a kategóriához képest „óriási”, azaz 1”-os szenzor köré épült. Igaz, jó sokat kellett rá várni, hogy hozzánk, az országba is megérkezzen, de immár itt van az ősgép harmadik, csúcsra futtatott változata, a DSC-RX100 Mk III. Páran talán most azt gondolják, hogy csak valami apró ráncfelvarrás történt, és szinte ugyanazt kapjuk, mint két évvel ezelőtt – s valóban, az Mk III (vagy „Mark III”) nagyon hasonlít ősapjára, első pillantásokra könnyen összetéveszthető a két masina. „Az ördög a részletekben bújik meg” tartja – jogosan – a közmondás: a Sony mérnökei több olyan részleten módosítottak, ami nagymértékben a Mark I fölé emeli az új masinát!
Itt van például a Zeiss Vario-Sonnar T* optika, ami a 2,7-szeres szorzó miatt ekvivalens 24-70 milliméteres gyújtótávolsági tartományt fed le F1.8-2.8 kezdő fényértékek mellett. Bár az RX100-nál is Zeiss Vario-Sonnar T* lencserendszer volt beépítve, ott ekvivalens 28-100 mm-t kaptunk F1.8-4.9 kezdőértékekkel. Nyertünk tehát 4 mm-t alul, s veszítettünk 30-at felül, cserébe jóval nagyobb lett az objektív nyitó fényértéke a tele végén.
A beépített vaku a váz tetőlemezének közepére költözött, a bal felső sarokba (a helyére) pedig egy felnyitható elektronikus kereső került, ami az RX100 Mk III másik jópofa újdonsága. A váztest bal oldalán van az a kis kapcsoló, aminek működtetésére felugrik az EVF. Azonban itt még nem ért véget „a műszak”, ugyanis a kereső kipattanása után még hátrafelé ki kell húzni annak optikáját, hogy használatba vehessük. Ha kihúztuk a szemrészt, akkor annak tetején láthatóvá válik a dioptria állításáért felelős karocska. Ezt apró mérete és süllyesztett kivitele miatt nehézkes kezelni, de a szemünkhöz amúgy is csak egyszer kell belőni a keresőt, utána évekig elvagyunk vele.
Egyébként a kereső felnyitására a fényképezőgép bekapcsol, ha pedig visszanyomjuk a helyére az EVF-t, akkor kikapcsol. Ez, bár praktikusnak tűnhet első pillantásra, hosszabb használat során esetenként bosszantó, és nem egyszer fordult elő, hogy a készülék kikapcsolása miatt lemaradtunk egy témáról. A menüben hosszas keresgélés után sem leltünk olyan bejegyzésre, ahol ezen a viselkedésen módosítani lehetne.
Az amúgy méretre aprócska keresőnek nagyon szép a képe, sötétben kissé belassul a képfrissítés, de cserébe semmiféle zajt, zsizsikesedést nem lehetett látni. A keresőkép fényereje bizonyos keretek közt igazítja magát a fényviszonyokhoz, tehát sötétben felerősödik a jel, míg extrém világosban kissé tompítja a fényeket.
Külvilág, ergonómia - folyt.
A Sony DSC-RX100 Mark III hátoldalán egy majdnem 180°-ban felhajtható kijelző található, ami meglepő módon nem érintésérzékeny. Ennek a funkciónak – mármint a 180°-os felhajtásnak – elsősorban az önarcképek kedvelői fognak örülni, de például filmfelvétel során is praktikus, hogy látjuk a kamera előtt állva, mit veszünk fel éppen.
Egyébként a kijelzőt egy kellően erős mechanika tartja; igaz, láttunk már masszívabb kivitelűeket is, de azért ezt sem kell félteni használat közben – persze ne erővel essünk neki, és kerüljük a hirtelen mozgatást, így hosszabb élettartamú lehet a szerkezet.
A váz másik, markolati oldalán található a HDMI és az USB aljzat; utóbbit a fényképezőgép töltésére is használhatjuk.
Az oldalnézetnél maradva még egy pár mondat erejéig: fenti képen látható, hogy a készülék keresője működés közben sem nyúlik túl a kijelző felületén, tehát nem fog beakadni semmibe, ha így hagyjuk. A kis villanófejet pedig kézzel le lehet úgy fogni, hogy a plafon felé villanjon, igaz, csekély teljesítményénél fogva ezzel a lehetőséggel csak ritkán fogunk élni.
A fotómasina alján fém állványmenetet találunk, amely azonban nem az optikai középvonal alá esik, hanem kissé el van tolva az akkut és a memóriakártyát fedő lap irányába. Ha cseretalp van felcsavarva a gépre, akkor nem fogunk tudni hozzáférni sem a memóriakártyához, sem az akkuhoz.
Az RX100 Mk III tetőlemezén balról jobbra haladva ezeket az elemeket láthatjuk: EVF, vaku, bekapcsológomb (alatta a vaku retesze), kioldó és körülötte a zoomgyűrű, végül a módválasztó tárcsa.
A kis Sony fogása alakjából és méretéből kifolyólag nem a legkényelmesebb, de igazából nem is sok olyan hasonló méretű kompakt gépet tudunk felhozni, ahol ez a helyzet sokkal jobb lenne. A gombok és a tárcsák jó minőségűek, a nyomáspontok jól érezhetőek, a módválasztó kellően feszes, de nem annyira, hogy kissé nedves ujjbeggyel már ne tudnánk elforgatni. Az optika körüli vezérlőtárcsa nem racsnis, azaz simán fut körbe. Vagy az élességállítást, vagy a rekeszvezérlést végezhetjük vele, ami nagymértékben gyorsítja a gép használatát.
Adatlap
| Sony Cyber-shot DSC-RX100 Mark III | |
| |
|
| Érzékelő típusa, mérete | Exmor CMOS 1" (13,2 x 8,8 mm) |
|---|---|
| Effektív felbontás | 20,2 MP |
| Optika | Carl Zeiss Vario-Sonnar T* (ekv. 24-70 mm) 3x |
| Optika kezdő fényereje (W-T) | F1.8-2.8 |
| Képstabilizátor | van |
| Képstabilizátor jellege | optikai |
| Záridő | 1/2000-30 mp |
| LCD | 3"-os dönthető WhiteMagic TFT 1 228 800 képpontos felbontással |
| Kereső | van, elektronikus, 1,44 millió képpontos felbontással, 0,59-szeres nagyítással |
| Támogatott memóriakártyák | SD, SDHC, SDXC, Memory Stick PRO Duo, Memory Stick PRO HG Duo |
| Fókuszmódok | egyszeri, folyamatos, közvetlen kézi fókuszálás, kézi fókusz; 25 fókuszmező |
| AF élességállítási tartománya | 5 cm-től |
| ISO érzékenységtartomány | auto, 80, 100, 125, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400, 12 800 |
| Fénymérés módja | többmintás, középre súlyozott, szpot |
| Fehéregyensúly | automatikus, nappali fény, árnyékos, felhős, izzólámpa, meleg fényű fénycső, hideg fényű fénycső, nappali fényű fénycső, fénycső és nappali fény, vaku, színhőmérséklet-szűrő, egyéni |
| Beépített vaku | van |
| Vakuüzemmódok | automata, vaku be, lassú szinkron, hátsó redőnyre szinkronizálás, vaku ki |
| Exponálás | egy kép, sorozatfelvétel, időzítés, fehéregyensúly sorozat, képsor (bracket), önkioldó |
| Üzemmódok | P, A, S, M, videó, sémák, panoráma, MR (memória behívás), intelligens automata, kiváló automatikus |
| Sémák | portré, sport, makró, tájkép, naplemente, éjszakai téma, kézi félhomályban, éjszakai portré, bemozdulás elleni, állat, gurmé, tűzijáték, magas érzékenység |
| Felbontás | 5472x3648, 3888x2592, 2736x1824, 4864x3648, 3648x2736, 2592x1944, 5472x3080, 3648x2056, 2720x1528, 640x480, 3648x3648, 2544x2544, 1920x1920 |
| Nyers (RAW) fájl | van, ARW |
| Effektek | játék-fényképezőgép, keményítés, poszterhatás, retró fénykép, lágy high-key (túlvilágítás), részleges szín, nagy kontrasztú monokróm, lágy fókusz, HDR-festés, élénk tónusú monokróm, miniatúra, akvarell, illusztráció |
| Videofelvétel | van, AVCHD, MP4, XAVC S |
| Videó felbontása | 1920x1080 (50p/50i/24p), 1280x720 (50p/30p/24p/120p), 1440x1080 (30 fps), 640x480 (30 fps); XAVC S 50 Mbps adatsűrűséggel |
| Videó maximális hossza | 29 perc 59 mp |
| Extrák | panoráma mód, beépített EVF, WiFi, NFC |
| I/O interfész | USB, HDMI |
| Áramellátás | Li-ion NP-BX1 (3,6 volt, 4,5 Wh, 1240 mAh) |
| Méret | 102 x 58 x 41 mm |
| Tömeg | 290 gramm |
| Fogyasztói ár | 264 990 Ft |
| Garancia | 1 év |
Menürendszer
A Sony igen következetes maradt a DSC-RX100 Mark III menürendszerének kialakításával, ugyanis szinte teljesen ugyanúgy néz ki, mint az első RX100-é: a fő menüpontok piktogramjai legfelül, füles kialakításban találhatóak, s ezek aloldalakra vannak osztva. Az aloldalak egylaposak, azaz nem kell egyiket sem görgetni, az adott tartalom egy másik lapon folytatódik. Ez segíti a gyors áttekinthetőséget. A rendszer természetesen tud magyarul is, felépítése logikus és – amint már említettük – gyorsan kezelhető.
Az első fő oldalon a fényképezéssel közvetlenül összefüggő funkciókat paraméterezhetjük, mint például a képméret, a minőség, a mozgókép formátuma és felbontása, a képtovábbítási mód, a vaku, a fókuszmód, az érzékenység, az ND szűrő, a fénymérés és a többi.
A második fő oldal az általános(abb) jellegű paramétereket tárja elénk, mint például a zebracsíkok, a kézi élességállítás-segéd, a segédrácsok, a focus peaking, az élőnézet, az arcregisztráció, a gombok kiosztása.
A harmadik pont a vezeték nélküli szolgáltatások listáját tartalmazza. Elküldhetjük fájljainkat okostelefonra/táblagépre/számítógépre, megtekinthetjük képanyagainkat televíziónkon, beállíthatjuk az NFC-t, a repülési üzemmódot, beállíthatjuk a csatlakozási pontot, szerkeszthetjük az eszköz nevét, de vissza is állíthatjuk a Wi-Fi/NFC adatokat a gyári értékre.
A negyedik menüpont az alkalmazások listáját tartalmazza, ahol ezek között böngészhetünk, és ahol használatra kiválaszthatjuk őket.
Az ötödik fő oldalon a képek visszajátszásával állunk szemben, melyeket törölhetünk is itt, de választhatunk megtekintő üzemmódot, elforgathatjuk a megjelenítést, tarthatunk diabemutatót, összeállíthatjuk a képindexet, kinagyíthatunk, 4K-s állóképeket játszhatunk le, védhetjük egyes képeinket a törlés elől és így tovább.
Az utolsó, azaz a hatodik oldalon szintén általános jellegű beállításokat eszközölhetünk. Itt található a képernyő fényerejének beállítása, a hangok paraméterei, a menü elrendezése, az energiatakarékos üzemmódok, a PAL/NTSC választó, a HDMI kimenet jellemzői, az USB csatlakozás kezelése, a készülék menüjének nyelve, a dátum és az idő beállítása, a fájlszámozás menete, a memóriakártya formázása, a mappakezelés, a fényképezőgép firmware-ének adatai és az általános visszaállítás (reset).
Természetesen rendelkezésünkre áll gyorsmenü is, amit az Fn gomb megnyomásával hívhatunk elő. Ekkor a képernyő alján, a választott fényképezési módtól függő mennyiségű paraméter jelenik meg: képtovábbítás, vaku, expozíciókompenzáció, fókuszmód, fókuszmező, érzékenység, ND szűrő, fénymérés, fehéregyensúly, dinamikamód, melyek paramétereit változtathatjuk.
Ha a hátoldalon található paraméterező tárcsát felfelé megnyomjuk, akkor többféle információs lap között válogathatunk. Akad olyan is, ami szinte mindenre kitér, és az expozíciós értékek mellett digitális szintezőt, hisztogramot is megjelenít.
Ha elforgatjuk a módválasztó tárcsát, rövid információs kijelző jelenik meg, mely az épp aktuális módról ad ismertetőt.
Működés
A Sony DSC-RX100 Mark III egyik remek szolgáltatása, hogy tulajdonképpen a teljes kezelőfelületet egyéni ízlés szerint alakíthatjuk. Nem csak a gombokat, hanem az optika körüli nagy vezérlőtárcsát is saját igényeink szerint rendelhetjük egy-egy adott funkcióhoz. A lehetőségek tárháza igen nagy, a menüben tucatnyi kiosztás közül választhatunk:
Bár kisebb lett az objektív maximális gyújtótávolsága, és a kezdő fényértékek is jócskán felülmúlják az „ős-RX100-ét”, a gyártó mégsem hagyta ki a képstabilizátort a készülékből. Hatásfoka maradt a régi: körülbelül 2-2,5 FÉ előnyt élvezhetünk, ami nem sok, de jól jön, ha épp szükségünk lenne rá. Az RX100 Mk3-ban aktív stabilizációs módok közül is válogathatunk, azonban ezek használata digitális rásegítést eredményez.
Maradtak a remek képhatások is, melyek közül a legtöbb paraméterezhető. Például van egy HDR filter, aminek az erősségét öt fokozatban lehet állítani. Ezt a HDR szűrőt azonban semmiképpen ne keverjük össze a DRO dinamikatartományt növelő szolgáltatással, mert teljesen másról van szó! A HDR szűrővel már-már szürreális képeket készíthetünk, azonban érdemes kordában tartani használatát, gyorsan retinakárosodáshoz vezethet! Sajnos, a szűrőket csak JPEG módban használhatjuk, ha a fényképezőgépet JPEG+RAW, illetve csak RAW módba kapcsoljuk, a menüben inaktívvá válik a szolgáltatás.
Az RX100 Mk III leggyorsabb zárideje 1/2000 mp, ezért verőfényes napsütésben előfordulhat, hogy kiég a felvétel egyes helyeken, ha túl tág rekeszt használunk, mert mondjuk a mélységélességgel szeretnénk kicsit játszani. Ilyenkor jön jól a beépített 3 FÉ-s ND szűrő, ami csillapítja a szenzorra érkező fénymennyiséget:
Egyik régi kedvencünk, a pásztázó panoráma mód is megmaradt a múltból; s bár már akadnak ennél jobb, hatékonyabb panoráma szolgáltatások, azért még nem kell szégyenkeznie a Sony-nak a saját megoldása miatt. Itt egyébként kétféle panoráma közül választhatunk: széles és normál lehet az érték. Azt tapasztaltuk, hogy míg a normál nagyon jól működik, a szélessel gyakran akadnak gondok. Az elektronika szerint hol túl gyorsan, hol túl lassan mozgatjuk a gépet, de volt olyan eset is, ahol rendre elkészült a „nagy mű” (azaz végig tudtuk vinni a folyamatot), de a kép utolsó szegmensei hibásak voltak (feketeség volt a téma helyén).
Az új funkciók és szolgáltatások közt szerepel a focus peaking (színe és kontrasztja megválasztható), a Wi-Fi és az NFC (a készülék vezérelhető okostelefonnal/táblagéppel a Sony PlayMemories Mobile alkalmazásán keresztül, de alkalmazásokat is telepíthetünk Wi-Fin a fényképezőgépre), a zebravonalak, valamint a tömörítetlen jelkimenet HDMI aljzaton keresztül, aminek majd a videósok fognak örülni leginkább. Az autofókusz jó fényviszonyok közepette megfelelően gyors, ám mesterséges fényben, közepes megvilágítás mellett érezhetően belassul. Ráadásul a készülék – úgy tűnik – nem a nyíltrekeszes élességállítást használja, hanem az épp kiválasztott rekeszértéken fókuszál, ami tovább lassítja a folyamatot. Az arcérzékeléses és a követő fókusz teljesítménye átlagos/gyenge színvonalon mozog: a követőfókusz egy gyorsabb kameramozgatással már el is vesztette a témát.
Képminőség
A Sony DSC-RX100 Mark III képminőségének vizsgálata során kíváncsiak voltunk arra, hogy egyrészt az objektívnek milyen a rajza, másrészt hogy hogyan viselkedik a képalkotó motor, s milyen mértékű képzajjal találkozunk az ISO skálán. Próbánkhoz az Adobe Photshop CS6 próbaváltozatát és a legfrissebb Camera RAW beépülő modult (8.6.0.254) használtuk. A fényképezőgépen az összes zajszűrést minimalizáltuk, kikapcsoltuk. A RAW konverzió során a Camera RAW gyári értékeit használtuk. Első lépésben az optika gyújtótávolsági tartományának két végén jelentkező hordó-, illetve párnatorzítás mértékére voltunk kíváncsiak:
Érdekes módon a hordótorzítással nem a nagylátó, hanem a tele tartományban találkoztunk. Ennek mértéke viszont minimális volt, a valós használatban nem nagyon lehet észrevenni a torzítást. Következő lépésben a fényképezőgép dinamikatartományát megnyújtó, úgynevezett „DRO” funkció hatására próbáltunk fényt deríteni. Az összesen öt fokozatban állítható szolgáltatást legnagyobb hatékonysága mellett próbáltuk ki, így elvileg a kiégés és a bebukás még extrém fényviszonyok mellett is minimumra csökkenthető. Lássuk:
Ezen túlmenően készítettünk egy olyan összehasonlítást is, ahol a DRO 5-ös fokozatát a RAW hívás során levett csúcsfényekkel (-100) és felemelt árnyékokkal (+100) vetettük össze. Azt kell mondanunk, hogy a készülék saját dinamikanövelő szolgáltatása nagyon jól teljesít, a nyers képekből valamivel többet ki lehet hozni, de kérdés, hogy megéri-e az extra befektetett munkát.
Végül a zaj mértékét szerettük volna szemléltetni; egyrészt a masina saját JPEG motorját, másrészt a nyers fájlokból átalakított JPEG-eket néztük meg. Míg a gép saját JPEG motorja magasabb ISO értékeken kissé elmossa a részleteket, s picivel nagyobb a színátfolyás mértéke (főleg a vörös csatornán), addig a RAW fájlokból élesebb, részletgazdagabb képek kerültek elő, ezeknek azonban a színvilága nem volt olyan tetszetős (kissé fakó volt a kép). ISO 1600-3200 még nyugodtan használható a DSC-RX100 Mark III-mal, ennél magasabb értékeket viszont egyre nagyobb kompromisszumok mellett lehet csak alkalmazni. Végül képmintáink következnek:
A kis Sony színvilága természetes fény mellett majdnem valósághű, azonban a bőrtónusokat valamelyest a zöld irányába tolja el a JPEG motor. RAW-ban fotózva ezeket a tonális eltéréseket könnyen orvosolhatjuk. Az optika rajza kellően éles, a fényképezőgép képi világa csak minimálisan kompaktos hatású.
Filmfelvétel és értékelés
A Sony DSC-RX100 Mark III mozgóképfelvételi tudása nagyon hasonló az ősváltozatéhoz, azonban itt vannak olyan újítások, melyek elvileg jobb képminőséget eredményeznek. Az első ilyen módosítás, hogy a Mark III immár a teljes szenzort kiolvassa, majd a kiolvasott képet méretezi le a szokásos Full HD felbontásra, ahol 50 kép/mp lehet a maximális sebesség progresszív módban. A teljes szenzor kiolvasása leginkább a moiré leküzdésénél jöhet jól, cserébe a kép kissé elmosódottabb, mint a régi RX100-nál. Egy másik lényegi újítás az XAVC S kodek elérhetősége, amivel akár 50 Mbps-os adatfolyamot is rögzíthetünk. Itt azonban a fényképezőgép kizárólag SDXC memóriakártyákra hajlandó felvenni, ami eléggé bosszantó. Bármilyen más (SD, SDHC) digitális film használata esetén hibajelzést ír ki a masina, és nem vesz fel semmit.
A Full HD felbontás mellett 1280x720-ban is videózhatunk; ebben a felbontásban akár 120 kép/mp lehet a képkockák egymásutánja (50 Mbps adatsűrűséggel). Az XAVC S mellett rendelkezésünkre áll a jól bevált AVCHD (max. 28 Mbps hangsávval együtt, anélkül 26,1 Mbps) és az MPEG-4, ahol azonban csupán 12,3 Mbps-os a felvett adatfolyam. A DSC-RX100 Mk III igen rugalmas mozgóképkészítést tesz lehetővé, természetesen felvétel közben is állíthatóak az expozíciós értékek, ha épp A, S vagy M módban használjuk a gépet. Egy nagyon jó pont például, hogy M módban automatára állítható az ISO. Az automatikus élességállítás mellett használhatjuk a kézit is, ekkor a focus peaking fókuszsegéddel könnyedén megtaláljuk a témán az élességet. A zebracsíkok megjelenítésével pedig a kiégésgyanús területeket tarthatjuk szem előtt. Ezt a funkciót 70-100% között 5%-os lépcsőkkel állíthatjuk igény szerint.
A beépített mikrofon sztereó, a felvett hang pedig LPCM (48 kHz @ 127 kbps) MPEG-4 kodekkel használva, AVCHD és XAVC S esetén Dolby AC3 sztereó 48 kHz @ 256 kbps adatsűrűséggel. A mikrofon hangerejét csupán alacsony és normál paraméterrel lehet használni. Emellett van szélzajszűrés is, amit be- és kikapcsolhatunk.
Aki komolyabban szeretné magát beleásni a Sony DSC-RX100 Mark III videós képességeibe, az örülni fog annak a nem elhanyagolható részletnek, hogy a fotógép HDMI kimenetén tömörítetlen, 8 bites 4:2:2 színkódolású jelet ad ki, amit külső felvevővel menthetünk el.
Végül még pár szót ejtünk a képstabilizátorról, amit nem csak álló-, hanem mozgóképek felvételéhez is használhatunk. Az „Intelligens aktív Steady Shot” és az „Aktív Steady Shot” módnál a fotómasina X és Y irányban is levág a képből, azaz a felvétel közepét láthatjuk csak 1,29-szeres, illetve 1,16-szoros képkivágással. Ha 120 kép/mp-es módban vesszük fel a mozgóképet, akkor már 1,69-szeres lesz a képkivágás mértéke, amit érdemes észben tartani, hogy ne érjen senkit kellemetlen meglepetésként. Tesztvideó 1, tesztvideó 2, tesztvideó 3.
Értékelés
Ha anno az RX100 Mark I tetszett nekünk, akkor az RX100 Mark III-ról sem mondhatunk rosszabbat, sőt! Az újoncban mindent megtalálni, ami régen hiányozhatott egyeseknek. Az optika jóval nagyobb kezdő fényértéket kapott, igaz, hogy az átfogás némileg csökkent. Van már beépített elektronikus kereső is, ami nagymértékben növeli a fotózás élményét – nem csak erős napsütésben príma dolog a használata. Maradt az 1/2000 mp-es legrövidebb záridő, de már van beépített ND szűrő, ami elviselhetővé teszi ezt a mankót. A panorámafunkció továbbra is olyan, mint volt, azaz vegyes érzelmekkel állunk előtte, mert széles módban igen érzékeny a kameramozgatásra és gyakoriak a hibák.
Az ergonómia most sem tökéletes, de ebben a kategóriában nem nagyon lehet mit kitalálni, hogy a készülékek használata (sokkal) kellemesebb lehessen. A zsebbe illő méretnek sajnos ez az átka; még azonban így is el vagyunk kényeztetve, hiszen dedikált kezelőszervekből van bőven. A képminőség most is nagyon jó, azonban videózásnál már nem láttunk olyan tökéletesen borotvaéles mozgóképeket, mint anno az RX100 Mark I-nél. Sokkal többet nem lehet mondani a gépről, aki teheti, próbálja ki személyesen a Sony Shopokban – végül úgy is a kézbevétel dönti majd el, tudunk-e együtt élni ezzel a masinával. Egyelőre igen magas az ára, ennek ellenére mi ajánljuk a készüléket!
| Termék megnevezése | Sony Cyber-shot DSC-RX100 Mark III |
|---|---|
| Jellemzés | Nagyszenzoros csúcskompakt szuper állóképminőséggel. |
| Pró | + Igényes, minőségi felépítés, + paraméterező gyűrű, + tetszetős dizájn, + nagyon jó képminőség, + menüje tud magyarul, + az akku sokáig bírja, + RAW felvétel + jó sorozatfelvételi sebesség, + teljesen manuális mód, + DRO/HDR, + pásztázó panorámafelvétel (kisebb hibákkal), + XAVC S kodek, + "kerek egész" gép érzetet kelt. |
| Kontra | - Videónál valamivel rosszabb lett a képminőség (elmosódottabb), - nincs RAW feldolgozási lehetőség, - csak 1/2000 mp-ig megy le a záridő, - csúszós váz, - nagyon drága. |
| Ergonómia |  |
| Képminőség JPEG | |
| Képminőség RAW | |
| Mozgóképek minősége | |
| Ár/érték | |
| Felépítés, anyaghasználat | |
| Ennyire kellene | |
Sony Cyber-shot DSC-RX100 Mark III fényképezőgép
MLaca
A Sony Cyber-shot DSC-RX100 Mark III fényképezőt a Sony hazai képviseletétől kaptuk kölcsön tesztelésre.
