Hirdetés
Az ESA működés közben
Az ESA-nak csak az egyik fele a hardver, a másik a szoftver. Két részre osztható a monitorozó és beállító alkalmazás. Az egyik a sokkal látványosabb, de szerintünk kevésbé hasznos 3D-s felület, ahol körben forognak az ESA-t támogató alkatrészek modelljei, alattuk pedig megjelennek a hozzájuk tartozó megfigyelt paraméterek és értékeik. Ezekből tetszőlegeseket kitehetünk az asztalra is, ami fölött „lebeg” a látványos kis szoftver. Egyelőre csak Vista alatt működő verzióról tudunk.
A pillanatnyi értékek mellett időbeli grafikonon is követhettük a kiválasztott tulajdonságokat.
Tény, hogy kevésbé látványos, de szerintünk sokkal jobban használható az eddigi VGA-s NVIDIA Control Panelt kibővítő fülek rendszere, már amennyiben működik. Itt igen sok fontos adatról találunk információt. A szoftver a még csak ezután következő Asus Crosshair II Formula alaplappal nem működött maradéktalanul együtt, ugyanis sok csúszka ki volt szürkülve, azaz nem lehetett beállítani az adott paramétert. Valami nem stimmelt, az alaplap nem volt teljesen kompatibilis az ESA programjával, pedig az ESA-nak éppen az lenne a lényege, hogy nincsenek ilyen akadályok.
Az igazi nagy varázslatok az alaplapos részen vannak, ahol BIOS-szintű módosításokat eszközölhetünk órajelekben, feszültségekben és a ventilátorok működésében egyaránt. Hasonlóan összetett a memóriás rész is, ahol az időzítésekkel játszadozhatunk. Megfelelő GeForce grafikus kártyáknál is állíthatjuk az órajeleket és a hűtést, de a feszültségeket egyelőre nem. Talán majd később. Nemcsak kézzel állíthatunk, hanem szabályokat is létrehozhatunk, melyekben bizonyos megfigyelt értékek függvényében más paraméterek automatikusan módosulnak. Például a hűtés hőérzékelőjével irányíthatjuk a ventilátorát, de adott hőfoknál vagy terhelésnél változtathatjuk akár a processzor órajelét, feszültségét stb.
Mit csinált az NVIDIA, amikor létrehozta az ESA-t, feltalálta a spanyolviaszt? Nem, inkább az mondhatnánk, hogy összekaparta egy helyre. Eddig is voltak már különböző hardveres és szoftveres monitorozó és állító rendszerek, melyek korlátozott mértékben együttműködtek. Az NVIDIA nTune-ja is tudott már néhány dolgot azokból, amiket az előbb bemutattunk, és ugyanez elmondható az AMD OverDrive-ról. Az ESA-val végre egy átfogó rendszer született, amit több nagy gyártó (HP, Dell, Asus, MSI, Gigabyte) és a tuning vagy hűtés területén jól csengő név (Cooler Master, Thermaltake, SilverStone, OCZ, XFX stb.) is támogat, legalábbis elvileg. Mint láthattuk, az Asus alaplapjával nem úgy működtek a dolgok, ahogyan azt elvártuk volna. Alaplapi vonalon az ESA-t csak az NVIDIA felsőkategóriás chipkészletei ismerik, de a többi komponens ESA-vezérlése működik más chipsetekkel is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!