Digitális tévézés és 3D

DTV

A kis külső dobozkából nem hiányoznak a digitális tévétunerek sem, aminek köszönhetően képes a földfelszíni digitális tévéadások vételére, így tehát az átállás nem érinti. Ez ma már teljesen általánosnak számít, viszont az nem, hogy még egy teljesen átlagos, kis teljesítményű szobaantennával is képes volt tökéletesen együttműködni. A jelfeldolgozásra egy rossz szót sem lehet szólni, a kép nem esett atomjaira, nem pixeselesedett be, és hanghibák sem jelentkeztek.

Tévézés közben egy gombnyomással lekérhető az épp nézett műsor rövid tartalmi leírása, és a digitális tévéújság is bármikor kinyitható. A remekül használható Elektronikus Programmagazinban egyszerre hét csatorna összesen kétórányi műsora fér ki képernyőre, de ha valaki szeretné, akár egy hétre előre is átböngészheti a kínálatot. Itt is el lehet olvasni az egyes programokról szóló rövid leírást, és a felvétel időzítése, illetve az emlékeztető bekapcsolása is itt programozható be. A rendszernek egyetlen hibája van, mégpedig, hogy az egyes műsorokat nem lehet típusuk szerint kilistázni, pedig ez a szolgáltatás más gyártók modelljeiben már évek óta megtalálható.

3D

Egy ilyen készülékből természetesen a 3D-támogatás sem maradhatott ki. Ehhez a modell a Samsungtól megszokott módon az aktív shutteres képalkotási technológiát használja. A termék mellé csomagolt két darab szemüveg a korábbi daraboknál jóval karcsúbb, könnyebb, azaz kényelmesebb. Viszont a képernyőn kívüli területeken feltűnő vibrálást nem sikerült megszüntetni, ezért maradéktalanul csak ideális körülmények között, sötét szobában élvezhető a 3D funkció.

A készülék képes az összes jelenleg használatos háromdimenziós szabvány kezelésére, és automatikusan 3D módba katapultálja magát, ha ilyen jellegű tartalmat észlel, de ez manuálisan is bekapcsolható. A perspektíva és a mélység is egy tízfokozatú skálán szabályozható, és meg lehet változtatni, hogy mely kép jusson a bal, illetve jobb szembe, ha ezzel probléma adódna.

Egyelőre még mindig kevés a 3D videó, és a tévéadások is hiányoznak, ezen azonban segíthet, hogy a modell képes a kétdimenziós anyagokból térhatásút varázsolni. Nyilván ezek minősége nem vetekedhet a már eredetileg is speciális 3D kamerákkal rögzített videók minőségével, de statikus hátterű magazin- vagy sportműsoroknál, lassú természetfilmeknél, animációs alkotásoknál jól beválhat. A crosstalk effektusba – amikor a pillanat tört részének erejéig a jobb szemnek szánt tartalom a balba jut, és fordítva, aminek hatására szellemképesedés jelentkezik – nem futottunk bele, és akadozással sem találkoztunk. Egyelőre még egyébként nincsenek UHD felbontású 3D anyagok, de a harminc hertzes képfrissítési rátát elnézve talán még jobb is. Aki ilyesmire vágyik annak minden bizonnyal legalább jövő évig várnia kell erre, de az sem lenne meglepő, ha 2015-re csúszna az ilyen típusú anyagok megjelenése.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!