Kezelés: Bemutatkozik a Tizen okostévé rendszer
Tizen: egyelőre csalódás
Az idei évben mutatta be a Samsung a Tizen operációs rendszerre épülő, gyökeresen átformált okostévérendszert, amelyről azt ígérték, hogy gyorsabb, könnyebben kezelhető és átláthatóbb lesz, mint a korábbi megoldások. Az első pillantásra feltűnik, hogy az LG webOS rendszere nagy hatással volt a fejlesztőkre, a hasonlóság szembeötlő. Ez egyébként önmagában nem lenne baj, hiszen a nagy rivális tavaly nagyon jó irányba indult el webOS-szel, és idén az új verzióval még rá is tudtak tenni erre egy lapáttal.
Samsung UE55JS8500 [+]
Az viszont már sokkal nagyobb gond, hogy a Tizen egyelőre nem az igazi. Lassú, bugos, néha fagy, egyes alkalmazások elindítását egész egyszerűen megtagadja, és előfordul, hogy a távirányító gombjainak nyomkodására nem reagál. A multitasking kezdetleges, és a személyre szabhatóság sem működik. Ehelyett az elektronika maga próbálja kitalálni azt, hogy a felhasználónak milyen az ízlése, és magától rendezi sorrendbe az alkalmazásokat, illetve funkciókat. Ez pedig, legalábbis pár nap után, nem igazán működik jól, és kiindulva abból, hogy eddig milyen szépen besültek az ilyen kísérletek (elég csak a Panasonic MyStream szolgáltatására gondolni), benne van a pakliban, hogy később sem javul majd a helyzet. Ennél sokkal jobb lenne, ha az ember saját ízlésének megfelelően pakolászhatná ezeket ide-oda.
Samsung UE55JS8500 [+]
A Menu gomb megnyomását követően a a felső információs sávban megjelennek a különféle szolgáltatások, extra funkciók. Az összes. Egészen pontosan egyszerre 13 darab kerül oda, ráadásul még lapozni is kell, ami kissé átláthatatlanná teszi az egészet. A nevük ráadásul nem fér ki, a kis ábrák pedig nem egyértelműek. Nyilván az lenne a legjobb, ha ezek közül szelektálni lehetne, tehát ha valaki egy szolgáltató által biztosított médiaboxot használ, és tudja, hogy az életben nem nyitná ki az EPG-t, akkor értelemszerűen jó lenne, ha azt kikaphatná a sorból, hogy ne foglalja ott a helyet. Erre viszont nincs mód. A rendszerbeállításokhoz meghagyták a régi vágású, jól bevált menürendszert, amivel nincs is semmi gond, ennek felépítése logikus és jól is használható, csak ma már kissé elavultnak számít a jelenleg divatos transzparens megoldások mellett – de bár ez lenne a legnagyobb baj.
Vezérlőeszközök
Az első számú, minden funkciógombot tartalmazó távirányító egy teljesen szimpla hétköznapi darab, pont úgy néz ki, mint 2-3 évvel ezelőtti társai. Egyáltalán nem látszik rajta, hogy egy csúcskategóriás tv kiegészítője lenne, háttérvilágítás nincs rajta, dizájnja pofonegyszerű, fogása viszont kényelmes, és ennél is fontosabb, hogy minden fontos szolgáltatás elérhető róla közvetlenül.
[+]
A vállalat évek óta csomagol egy második, kiegészítő távirányítót is magasabb kategóriás készülékei mellé, ez most sincs másként. Ez a periféria a korábbi darabokhoz képest igen sokat változott, eltűnt róla a tapipad, jóval karcsúbb lett, és a készülékház kapott egy enyhe ívet. Az LG-féle Magic Remote-hoz hasonlóan ellátták mozgásérzékelőkkel, így úgy használható, mint egy vezeték nélküli egér, azzal a különbséggel, hogy a kurzor mozgatásához itt az eszközt nem az asztalon kell tologatni, hanem a levegőben kell vele kaszálni. Csak néhány gomb, illetve a hangalapú vezérléshez szükséges mikrofon kapott rajta helyet, így teljes értékű távirányítóról nem beszélhetünk esetében.
A tévé képes együttműködni USB porton keresztül csatlakoztatott egérrel, billentyűzettel, emellett egy ingyenesen letölthető alkalmazás segítségével mobil eszközzel is kiváltható a távirányító. De az is igaz, hogy ennek használata körülményes, lapozgatni kell, mert egy képernyőre nem fért rá az összes gomb és szolgáltatás, így egyáltalán nem olyan komfortos, mint a fizikai valójukban is létező távvezérlők.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
