Hirdetés
ELSŐ OLDAL
A Race Driver a Codemasters kettes számú autóversenyzős sorozata: azért kettes számú, mert a másik, a boldogult emlékű McRae apó nevével fémjelezett rallys elrévülés az idősebb. Ha a McRae-széria volt a rally, akkor a Race Driver gyakorlatilag minden más - a sorozat utolsó, akkor még hármasnak számozott epizódja jó érzékkel pakolta egy játékba a motorsport színét és javát. Nem kínált mindent (az F1 például akkor még más cégnél futott - jövőre az is a Codemastersnél áll rajthoz) de elég sokat, és elég jó minőségben adott ahhoz, hogy jelentős rajongótábort toborozzon magának.
Ez a rajongótábor hördült fel alaposan, amikor (még tavaly) kiderült, hogy az előbb Race Driver One, majd GRID névre keresztelt következő felvonás borítja az eddigi formulát, és az árkád autóversenyektől a szimulátorokig ívelő hosszú vonalon a korábbinál jóval közelebb férkőzik a könnyedebb, “játéktermes” megközelítéshez.
Mondjuk ki gyorsan, még mielőtt bárki is belebonyolódna a definíciókba: a Racedriver GRID árkád autóverseny, a realitásra törekvő szimulációhoz nagyjából annyi köze van, mint nekem a baletthez. Nem sok.
Kétségtelen, hogy a GRID nem klasszikus, színtiszta árkád versenyzés, hanem egyfajta hibrid - a szub-zsánert nevezhetjük fél-árkádnak, hívhatjuk komplex árkádnak, de az “árkád” szócskát nehéz lenne elhagyni belőle. A játékban szereplő negyvenhárom autó ugyanakkor nem egyen-szappandoboz, a járgányok osztályonként eltérő, jellegzetes vezetési-irányítási karakterisztikával rendelkeznek. Talán filmes példával lehetne legjobban érzékeltetni a különbséget: a GRID-es autók viselkedése olyan, mint amikor a Penge 3 vámpírkaszabolós akciói közben a kamera hirtelen Jessica Biel világbajnok popsijára fókuszál. A lényeget látod, az egész rejtve marad.
A fent emlegetett negyvenhárom autó szerencsére már magában is kellő változatosságot jelent: az arzenál határozottan kellemes, és hamarosan bővülni fog - a napokban bejelentett DLC nyolc új gépet ad a játékhoz. Addig lehet gazdálkodni a meglévőkből, ezeket a GRID versenytípusok szerint sorolja csoportokba. Mivel a versenytípusok is gazdagon tenyésznek, lesz hová sorolgatni - belőlük lehet választani: Pro Tuned, Pro Muscle, túraautók, Formula 3, háromféle drift (battle, GP, freestyle), a videojátékban ritkán látható páros / üldözős Pro / Mindight Touge, GT1, GT2 és GT Club, a méregdrága presztízs-osztály, és még roncsderbiből is akad - igaz, csak egyetlen pályán. Apropó, pályák: tizenöt lokáción tudsz versenyezni - hangsúlyozottan lokáción, egy-egy helyszín többféle variációt is kínál, változó aszfaltcsíkokkal, meg persze tükörfutamokkal. A pályakínálat abszolút decens, egyébként, a kikerülhetetlen klasszikusok (Nürburgring, Le Mans...) mellett a GRID leginkább a városi (zártpályás) futamokban erős, égetheted a gumit Washingtonban, San Franciscoban, de európai helyszín (Milánó) és három japán lokáció (Yokohama, Okutama, és a tokiói divatnegyed, Shibuya) is szerepel.
A GRID gerincét játékmódok tekintetében a GRID World jelenti: a karriermódusz a világranglétra három kontinensre osztott megmászását tűzi célul eléd, ez pedig nem lesz könnyű feladat. Kezdetben (csóró kezdőként) más csapatoknak fogsz bérversenyezni, aztán a kellő összeg besöprése után megveszed az első autódat, és indulhat a nagybetűs Karrier. A bevételeid alapvetően két forrásból származnak: egyrészt a versenyekből befolyó pénzekre számíthatsz, másrészt pedig a fokozatosan megnyíló szponzor-lehetőségekből tehetsz szert vaskos euró-kötegekre. Utóbbi érdekes játékelem, különösen akkor, ha már (egy versenyosztállyal feljebb lépve) második sofőrt is alkalmazol a csapatodnál. A szponzorokat ekkor érdemes átgondoltan összeválogatni: korábban (amíg egyedül vagy) értelemszerűen a “nyerd meg a versenyt és adunk sok pénzt” ajánlatokat részesíted előnyben, a csapattárs megjelenésével érdemes néhány “legyél minimum harmadik, ötödik” szponzort is beválogatni - had keressen a csapatnak némi pénzt a társad is. A Grid World három versenyosztálya (inkább csoportja) a versenyek során bezsebelt hírnév-pontok növekedésével nyílik meg. Nem követelmény, hogy megnyerj minden bajnokságot - még a minden szezont automatikusan záró 24 órás (a játékban: perces) Le Mans futamon sem kell kötelezően indulnod - elég, ha valamilyen módon összekaparod a kívánt pontmennyiséget, és feljebb / tovább léphetsz. Nem fekszik a drift, túl rakoncátlanok az izomautók? Probléma egy szál se - hanyagolhatod őket. A GRID egyik nagy pozitívuma, hogy a játék korlátain belül rengeteg választási lehetőséget kínál - köszönhetően elsősorban a sok versenymódnak. A nehézségi fokozatokkal is hasonló a helyzet: van nagyon (nagyon-nagyon) könnyű, aztán kúszik szépen felfelé, kezdeni szerintem a normal-on érdemes. A nehézségi fokozatok száma határozza meg a verseny során bevethető visszapörgetések számát. Visszapörgetések? Úgy bizony: a GRID roppant játékosbarát megoldása, hogy (nehézségi fokozattól függően csökkenő számú) visszapörgetést kínál. Elrontottad a kanyart, szétzúztad az autód, a fejedre omlott a pályaszéli gumifal? Jöhet a visszapörgetés (nem sok, csak annyi, hogy biztonságos helyzetben “hozd vissza” magad), és újrajátszhatod a problémás részt. A visszajátszás - ahogy oly sok minden ebben a játékban - opcionális, a hárdkór sofőrök a “Pro Mode” bekattintásával a visszajátszási segítségen kívül a verseny újrakezdésének lehetőségét is száműzhetik a GRID-ből.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
