Qilive Q.1390: a fapados UHD tévé

Qilive Q.1390

Amíg két évvel ezelőtt az UHD tévék csak egy pár topkategóriás gyártó kínálatában voltak jelen, addig ma már ott tartunk, hogy a hipermarketek saját márkás termékei között is megtalálhatóak ezek. Tökéletes példa erre a Qilive, az Auchan házi brandje, amely a közelmúltban Magyarországra is elhozta Q.1390 elnevezésű 4K televízióját.

Érdemesnek tűnt megvizsgálni alaposabban, hogy mire is képes egy ilyen, a hasonló termékeknél némiképp olcsóbb darab. Miben és mennyi kompromisszumot kell megkötnie a vásárlónak akkor, amikor egy ismert tévégyártó terméke helyett egy ilyen modell mellett teszi le a voksát?

Csillogó külső

A készülék külsejét alapvetően meghatározza a csillogó fényezés, ami szalagként fut végig a tv élei mentén minden oldalon és a különleges kialakítású, ellipszis alakú állványon. Ilyen koncentrációban talán eddig még egyetlen készüléknél sem találkoztunk ezzel az anyaggal, felülettel, ami látványosnak látványos, viszont pont a csillogás miatt egy kicsit zavaró, ha fel van kapcsolva egy lámpa a szobában.

A vékony, másfél centiméter széles, matt fekete felületű káva egy prémium tévénél is megállná a helyét. Az alsó panelen elhelyezett céglogó a bekapcsolást követően világítani kezdett, de szerencsére ezt pár másodperc után abbahagyta. A hátlapon helyezték el a távirányító hiányában használható vezérlőpanelt, de ennek kezelése nagyon kényelmetlen, úgyhogy csak végszükség esetén jöhet szóba.

Az Edge-LED háttérvilágítási technológiára épülő, 49 hüvelykes képátlóval bíró LCD készülék vastagsága mindössze 4,6 centiméter. Helyet kapott rajta két darab HDMI 1.4, egy HDMI 2.0, három USB 2.0, illetve egy-egy SCART (átalakítóval), komponens, D-Sub, digitális és analóg audiocsatlakozó, valamint a fizetős műsorok dekódolásához szükséges CI+ kártyák fogadására képes slot is.

Képminőség

Akad jó pár olcsó modell a piacon, amelyiknél az alacsony ár a kép minőségében nem, csak a kapcsolódó szolgáltatások körében jelentkezik. Nos, ez a tévé nem tartozik ebbe a társaságba, hiszen sajnos jó pár zavaró hibába bele lehet futni, még akkor is, ha az ember törekszik az ideális beállítások megtalálására. Ezek természetesen elsősorban az alacsony felbontású tévéadásoknál, filmeknél jelentkeztek, de sajnos a HD anyagok sem mentesek tőle teljesen.

A háttérvilágítás a homogéntól távol áll, és a felhők-foltok ráadásul nem csak csatornaváltáskor észlelhetőek, hanem statikus hátterű tartalmaknál is, tehát például egy magazinműsornál vagy egy snookerparti, esetleg teniszmeccs közvetítése során is. A zajosodásba is gyakran bele lehet futni, amelyen a Zajcsökkentés bevetésével sem lehet maradéktalanul segíteni. Ilyenkor viszont számolni kell egyes képrészletek összemosásával is, úgyhogy nem is szabad túlságosan agresszívra állítani ezt a funkciót. Emellett olykor halványan remegő aura is felbukkant a képernyőn megjelenő egyes képrészletek körül, ami szintén nem válik a termék dicsőségére.

Akadozással viszont nem találkoztunk, így a Mozgásbővítés névre hallgató interpolációs technológia aktiválására nem is volt szükség. Az utánhúzástól szintén megkímélt minket, tehát még a gyorsan mozgó objektumok sem vonszoltak maguk után bosszantó uszályféleséget. Meg kell még említeni a Dinamikus Kontrasztot, amit nem lehet teljes mértékben kilőni. Bekapcsolt állapotban borzasztó idegesítő vibrálást eredményez a használata, de likvidálása után is megmarad nagyon csekély mértékben ez a jelenség. Ez a hiba a régebbi Samsung tévék közül sokra jellemző volt, de szerencsére az utóbbi években nem nagyon találkoztunk ilyen készülékkel. A színvilág normális beállítások mellett nem rossz, néha kicsit műanyaghatásúak a színek, de azért ez még az elviselhetőség határán belül mozog.

A tökéletes feketét persze el lehet felejteni, Mozi módban 0,15 cd/m²-t mértünk, ami egyébként 1586:1 kontrasztarányt jelent. A bőrszín megjelenítésével akadnak problémák, jó pár esetben tűntek fel a kijelzőn természetellenesen pirospozsgás, borvirágos orrú arcok, még akkor is, mikor biztosra lehetett venni, hogy nem előzte meg italozás a kamera elé kerülést. A 16:9 és 4:3 mellett négy (!!) darab nagyított profil is bekerült a kínálatba. Ezek nem igazán használhatóak, hiszen ilyenkor egyes képrészletek lelógnak a kijelzőről. Helyettük fókuszálhattak volna inkább az automata kitöltésre, annak legalább lett volna értelme.

Előzetes beállítások

A felhasználói fiók mellett négy előre programozott képprofil található meg a kínálatban. Ezek közül azonban csak kettő, a visszafogott Mozi és a kissé harsányabb, hideg színhőmérsékletű Szabvány jöhet szóba otthoni körülmények között. A másik kettő, a Dinamikus és a Stúdió a túlságosan nagy fényerő és az élénk tónusok miatt nem valami kellemes.

Egy kalibrátorral, illetve a LaCie Blue Eye Pro névre hallgató alkalmazás segítségével vettük szemügyre tüzetesebben az előzetes beállításokat. Sorrendben ezek a következők: Dinamikus, Mozi, Stúdió, Szabvány. A kép jobb oldalán látható, hogy a bemért 18 szín milyen mértékben tér el a referenciától. Ennek meghatározására használatos a delta E, ami egy olyan numerikus érték, amely két különböző szín távolságát határozza meg egy színrendszeren belül. Minél kisebb a delta E értéke egy adott színnél, annál közelebb áll a referenciához, vagyis annál jobb. Mivel a fehéregyensúllyal kapcsolatos paraméterek módosítására nem nyílik mód, ezért nem is lehet pontosan megadni az ideális beállításokat.

Kezelés, smart rendszer, médialejátszó

Menürendszer kisebb problémákkal

A nagy, színes ikonokkal operáló, a képernyő nagy részét kitölő menürendszer átlátható, szellős, felépítése logikus, ráadásul még magyarul is tud. Ennek köszönhetően kezelése valószínűleg még azoknak sem okoz majd különösebb problémát, akik ritkán találkoznak elektronikai eszközökkel. Az egyes funkciók alatt-felett megjelenő, rövid leíró magyarázatokat viszont kár, hogy kispórolták, és a kislexikonnak is szoríthattak volna helyet, hogy a felhasználók a lehető legtöbbet hozhassák ki készülékükből. Viszont előcsalható egy gyorsmenüszerűség is, amelyben a kép- és hangmód változtatható meg egy gombnyomással. Az elektronika néhol meglepően belassul, és a stabilitásával is akadnak problémák, mert lefagyni ugyan nem fagyott le, de néha váratlan újraindítással örvendeztetett meg minket.

Vezérlőeszközök

Kiegészítő, második számú távirányító e termék mellé nem jár. Az USB-n keresztül csatlakoztatott egér és billentyűzet használatát sem támogatja, és nem vezérelhető okostelefonról vagy tabletről sem letölthető alkalmazás segítségével. A hang- és mozgásalapú navigáció nem működik, azaz egy szó mint száz, marad a hagyományos távvezérlő. Ez egy sallangmentes, szimpla darab, amelyen keresztül a legfontosabb funkciók nyomban elérhetőek, viszont a háttérvilágítás hiányzik róla.

Smart rendszer

A netes alkalmazások futtatására szolgáló okostévérendszer kifejezetten csúnyánycska, de nem ez a legnagyobb baj vele. Megdöbbentően lassú, már pusztán az elérhető appok logójának betöltése is hosszú másodperceket vesz igénybe, a programok elindításához pedig még több idő kell. Ráadásul, mivel a készülék az USB portra dugott egér vagy klaviatúra használatát nem teszi lehetővé, ezért a vezérlés is egy kész rémálom.

Az alkalmazáskínálat egyébként meglepően nagy, százas nagyságrendű. Természetesen a kötelező videó- és képmegosztó appok (YouTube, DailyMotion stb.), közösségi médiumok (Facebook, Twitter stb.), zenei adatbázisok (pl. Aupeo) nem hiányoznak. Emellett jó pár játékkal is el lehet(ne) ütni az időt, ám ezek rém egyszerű, alapvetően kevés kihívást jelentő szoftverek, és a nehézkes kezelés miatt nem is igazán szórakoztatóak. Böngésző nincs, ami azért kicsit meglepő, bár az is igaz, hogy a billentyűzet támogatásának hiányában ez talán nem is baj.

Médialejátszó

A beépített médialejátszón a számítógépeknél már megismert tipográfiai elemeket vetették be, így használata valószínűleg senkinek nem okozhat problémát. Tesztpakkunk lefuttatása után kiderült, hogy a Killa_sample-t el sem tudja indítani, a 720p QuickTime fájlnak pedig az audiokodek támogatásának hiányában nem volt hangja. A másik, az 1080p QuickTime sem volt tökéletes, a kép nagyon zajosodott, és ugyanezt lehet elmondani a 720p Xvid állományról is. A többivel viszont nem volt gond, még a sok más tévének problémát okozó MKV videókat is szépen, színhelyesen, akadozás nélkül jelenítette meg. A külső feliratok kezelésére képes, a karakterek színe, mérete és pozíciója ugyan nem változtatható, de mivel az élénksárga betűket fekete háttér elé pakolja ki, így a szöveg minden esetben jól olvasható.

A digitális képkeret funkcióra sok panasz nem lehet, azt leszámítva, hogy lejátszási lista összeállítására nincs mód. A JPG mellett a BMP, PNG és GIF fájlok kezelését is támogatja, sőt még a manapság óriási népszerűségnek örvendő animgifek megjelenítését is. A diavetítés mód elindítható, a képváltás különféle effektekkel dobható fel. Aláfestő zene elindítására mondjuk nincs mód, de ez bocsánatos bűn. A zenelejátszó szolgáltatás is rendben van, az MP3 mellett a WMA és a veszteségmentesen tömörített FLAC formátum megszólaltatása is megoldott. Az ID3 tagek feldolgozására és megjelenítésére képes, és innen közvetlenül lehet válogatni az előre programozott hangprofilok közül.

3D, DTV, hangzás

Megszólalás

Összesen hét előre konfigurált hangmód  (Pop, Rock, Koncert, Tánc, Techno, Klasszikus, Lágy) közül lehet kiválasztani a legszimpatikusabbat, de akinek ezek közül egyik sem nyeri el tetszését, még mindig szabadon állíthat a magas és mély hangok arányán. Ennek igazán akkor van csak jelelentősége, ha valaki házimozirendszert, hangprojektort vagy hangállványt csatlakoztat a készülékhez, hiszen a tévébe épített, rejtett hangszórókat alkalmazó 2 x 10 wattos hangrendszer önmagában elég erőtlen megszólalást produkál. A dinamika hiányzik, de ez a mai tévéknél sajnos teljesen általános.

Bekapcsolható a virtuális térhatású funkció, ám aki azt várja, hogy ennek hatására majd körülölelik a hangok a szobában, az csalódni fog. Viszont a Hangkésleltetés hasznos lehet, ha elcsúszna egymáshoz képest a kép és a hang. Illetve az a Automata hangerő-szabályozónak is van értelme, hiszen ezzel ki lehet küszöbölni bemenet- vagy csatornaváltásnál a zavaró hangerőkülönbséget. Működés közben semmilyen zörgést-csörgést nem produkált a tévé, és a statikus zörejektől, illetve a készülékház rezonanciájából eredő zavaró hanghatásoktól is megkímélt.

DTV

A Q.1390 rendelkezik beépített digitális tévétunerekkel, így a földfelszíni digitálális tévéműsorok vételére is mód nyílik külső eszköz használata nélkül. A jelfeldolgozás viszont nem az igazi. A hagyományos szobaantennával nem volt képes minden esetben normálisan együttműködni, ugyanis elő-előfordult, hogy a kép atomjaira hullott. Szükség volt tehát egy nagyobb teljesítményű kültéri antennára, ez viszont általában plusz költséget is jelent.

A digitális tévéújság teljesen átlagos, egyszerre csak hat csatorna kétórányi programja fér ki rá. Lehetőség nyílik a műsorok típusok szerinti szűrésére, azaz kilistázhatóak például csak a hírek, filmek, sportközvetítések. Itt programozható be az időzített emlékeztető időpontja is, amivel megkérhetjük a tévét, hogy jelezze, ha kezdődik egy számunkra fontos műsor. Viszont a műsorok külső merevlemezre történő rögzítésére nem sikerült rávenni, és az időeltolásos tévézés (time-shift) funkció sem működött.

3D

A modell képes a háromdimenziós tartalmak megjelenítésére, amihez az aktív shutteres technológiát használja. A dobozban két darab aktív szemüveg kapott helyet a hozzájuk tartozó gombelemmel együtt. Ezek nem annyira kényelmesek, mint passzív társaik, és lencséjük is kisebb. Némi vibrálás észlelhető volt az elején, de ezt tíz perc után megszokta szemünk.

A készülék az összes fontosabb 3D szabvány kezelését támogatja, és képes a kétdimenziós tartalmakból térhatásút varázsolni. Legalábbis papíron, ugyanis a valóságban ez a funkció nem működött jól, rengeteg képhibát (pl. eltűnő, átlátszóvá váló képrészletek, akadozás) hozott össze az elektronika, ami egy idő után konkrétan fejfájást okozott. Azonban "rendes" 3D videók, filmek esetén egész jó teljesítményt nyújtott. Szellemképesedésnek nyomát sem leltük, és enyhe akadozás is csak nagyon gyors mozgások esetén jelentkezett olykor.

UHD és értékelés

Ad-e pluszt a 4K támogatás?

A készülék mellé nem kaptunk külső, 4K-kompatibilis médialejátszót, saját belső médialejátszója pedig az Ultra High Definition tartalmakkal nem boldogul. Már vannak olyan cégek, amelyek netes videótékát hoznak létre, ahonnan a vásárlók exkluzív UHD képeket vagy videókat érhetnek el, ám a Qilive nem tartozik közéjük. Így egyetlen módszer maradt: össze kellett kötni egy viszonylag erős grafikus vezérlővel felszerelt számítógéppel, hogy megnézzük, hogy teljesít az óriási felbontású tartalmaknál. Ez a hétköznapi életben nem biztos, hogy mindenki számára járható út, elsősorban a hardverigény miatt, de azért az sem utolsó szempont, hogy ez elég kényelmetlen módszer, pláne, ha valaki asztali gépet használna erre.

A modell HDMI 2.0 csatolója révén képes elméletben a 4K/60p jelek fogadására, viszont ennek ellenére enyhe akadozás jelentkezett néha-néha a gyors mozgások megjelenítése során. Az óriási felbontás tényleg sokat dob az élményen, de ezt minden egyes UHD tévéről el lehet mondani. A legtöbbről – legalábbis ma már – azt is, hogy biztosítják az alacsonyabb felbontású anyagok felskálázását is, hogy legalább ily módon használják ki a 4K panelben rejlő lehetőségeket még akkor is, ha a végeredmény nem lesz olyan, mint egy olyan videó esetében, amelyik már eredetileg is UHD felbontású. Ez a szolgáltatás azonban ebből a készülékből hiányzik, ami megmagyarázhatatlan hiba.

Értékelés

250 000 forintos árával a Qilive Q.1390 az egyik legolcsóbb 49 hüvelykes UHD tévé jelenleg. Azonban csoda ez esetben nem történt, hiszen az alacsony ár meglátszik a termék tudásán is, sajnos. Az okostévérendszerrel nem az a baj, hogy csúnya, az sokkal inkább, hogy embertelenül lassú, pedig a dologban lenne fantázia, hisz a kínálat meglepően nagy. Ráadásul az USB-n keresztül csatlakoztatott egér és billentyűzet kezelését nem támogatja, okostelefonnal, tablettel sem vezérelhető, azaz a kezelése meglehetősen nehézkes, így az ember ritkán érez ingerenciát arra, hogy internetes alkalmazások futtatásával üsse el az időt.

A rendszerbeállítások módosításra, és a hálózat menedzselésére szolgáló menürendszer teljesen rendben van, és a távirányító is egy korrekt, sallangmentes darab. Azért kár, hogy a kislexikont és a rövid, leíró magyarázatokat kispórolták. A médialejátszó átlagos, épp úgy, mint a megszólalás, amelyből a dinamika hiányzik, de legalább a különféle hanghibáktól megkímél. A 3D tartalmak megjelenítésével nincs sok hiba, egyszer-kétszer futottunk csak bele akadozásba, viszont a 2D->3D konverzió a sok hiba miatt gyakorlatilag használhatatlan. A digitális földfelszíni adások vételével akadtak gondok, hiszen egy átlagos beltéri szobaantenna nem volt elég a tunereknek, muszáj volt bevetni egy nagyobb teljesítményű kültéri egységet.

Az EPG nem túl szép, cserébe jól használható, viszont a műsorok felvételére nem sikerült rávenni a készüléket. A kép minőségével még nagyfelbontású anyagok esetén is volt olykor probléma, és az sem tetszett nekünk, hogy a dinamikus kontrasztot a jelek szerint nem lehet teljesen kikapcsolni. Az UHD tartalmaknál csak ritkán futottunk bele enyhe akadozásba, viszont az baj, hogy az alacsonyabb felbontású filmek, videók felskálázását nem teszi lehetővé. Emiatt aztán a viszonylag kevés tartalom miatt egyelőre még nem túl egyszerű kihasználni a 4K funkcióban rejlő előnyöket.

elefant

A Qilive Q.1390 UHD LCD tévét az Auchan magyarországi képviselete bocsátotta rendelkezésünkre.