Hirdetés

PIII-S: fityisz a Palomino-nak?

Intel inside!


Az "Intel inside" szlogen biztos sokaknak ismerős. Avítt egy darab, annyi szent. Hosszú évek óta élnek vele, sok esetben persze inkább csak vissza: mint a minőség védjegye már rég túlhaladott, csupán erős csúsztatások árán kényszeríthető efféle szerepkörbe. Mert hát ugye nem ezen múlik. Elnézőbben fogalmazva: nem csak ezen. Egyrészt amíg "User outside", addig ugye lehet bármi inside, a következmények "beláthatatlanok", másrészt.. De hagyjuk is magára mindezt, a mostani témán nem ez a nyerő fogás. Vissza a szlogenhez! Mainapság legtöbbször talán úgy szokás kiterjeszteni, hogy "Intel P4 inside", tudjuk miért. Indoklásképp ugye olyanokat szokás emlegetni, mint a már most is --akár-- 2GHz-es órajel, a Quad-pumped FSB, vagy a hihetetlenül tág CPU-to-memory sávszélesség. Egy, a jövőbe fullra belemutató technológia sarökkövei.. És tényleg. A jobban informáltak persze a Double-pumped ALU-t, a 20 lépcsős pipeline-t, vagy akár a procit felépítő 42milliónyi tranzisztort is képbe ránthatják, és nekik is igazuk van. Azt azonban könnyelműség lenne kijelenteni, hogy per pillanat ennél/ezeknél nagyobb technológiai attrakció nincs is az Intel tarsolyában.

Hirdetés

Mert hiába a 42 000 000 tranyó, meg a 217 négyzetmilliméteres die-size (mag méret), amikor 0.18 mikron-on manapság már vér-ciki CPU-t gyártani! :) Na, ez persze túlzás, de a P4, csak mint architektúra a "létező" legnaprakészebb (füttykoncert "on"), a gyártástechnológia már más tészta.

Az 1133MHz-es Coppermine-magos PIII fiaskójára talán még mindenki emlékszik. Ezek voltak azok a CPU-k, amelyekkel az Intel először lépte volna át a GHz-es "álomhatárt". Csak hát épp akkor még nem volt rá vízuma.. (a procik baromira melegedtek, stabil üzemre nem voltak foghatók, szégyen szemre vissza lettek rendelve mind..) A nyolc napon túl sem gyógyuló sérelmek okán a cég sokáig csak méricskélte az akadályt, végül arra jutott, hogy az ügy rendezésére egy új architektúrát lesz muszáj bevetnie, és lőn. A július 31-ei kudarc után ekkor már 2000 november 20-át írtuk.


Az új időszámítás kezdete.. :))

Természetesen ez az első P4-ek (1.4/1.5GHz) debütálásának dátuma. Mindezt még épp időben, vagy talán éppen az utolsó pillanatban, hiszen ez idő tájt az AMD már 1200MHz-en röpteti Thunderbird-jeit. A kocka fordulni látszott.. De itt megint kénytelenek vagyunk megtorpanni, hiszen nem a Technika Krónikáját írjuk, azt meghagyjuk az Officina Nova-nak: a P4 tokozási-allűrjeit, a GHz-ek ellenére "szerény" teljesítményét, valamint az egész RDRAM-os hóbelevancot most jobb, ha békén hagyjuk..

Azt azonban ismét kihangsúlyoznánk, hogy az Intel azóta is mindent egy lapra tesz fel: ez pedig ugye a Pentium 4. Persze mi továbbra sem vagyunk biztosak abban, hogy --éltetve még a képzavart-- ez lesz a pakli nyerő lapja. Az Intel stratégái mindenesetre mindannyian egyetlen termékvonalat próbálnak belekényszeríteni a PC-s trend-mederbe (vagy akár fordítva..), amely kényszerítés persze áldozatokkal jár: eleve elvérzésre ítél például egy roppant ígéretes platformot, amelyről ez a mostani dolgozat is szólni próbál. Nos, ez lenne a Tualatin. (mint látni fogjuk, ez a core egyértelműen vakvágányként szerepel az Intel-nél, de korántsem azért, mint anno az 1133-as Cu-mine..)


Alapfok

A Tualatin igazándiból a PIII-ragozás felsőfoka: a Katmai és a Coppermine után ez a core zárja a sort. Immár 0.13 mikron-on, és minden esetben 44 000 000 tranzisztortól dagadva: tehát ahogyan a Coppermine-128 core köré épült Celeron-ok esetén, úgy itten is le vagyon tiltva az L2-es cache jobbik fele (bár ezt csak igen bajosan sikerült kideríteni: az Intel-nél nem találtunk róla infót, az xbitlabs hibásan következtet, és már majdnem feladtuk, de végül a sandpile.org mégis megmondta a tutit..), annyi különbséggel, hogy a Tualatin-Cerkák még így is 256KB L2-es cache-t hoznak (nem is akármilyet!), ráadásul a tranzisztorok mind rézvezetékekre vannak felfűzve. Nos, akik olvastak az Athlon XP-ről, most persze rögtön rávágják, hogy "akár a Palomino.." És nem csak ennyiben helytálló az összehasonlítás: a Tualatin-core, amellett, hogy alapkoncepcióját tekintve nem sokban tér el a Coppermine-tól, fel tudja mutatni pl. a Data Prefech Logic-ot is, amit legutóbb (bár picit más néven..) szintén a Palomino kapcsán emlegettünk. Az Athlon XP-k persze egyelőre még csak 0.18 mikron-os holmik.. (de tegnap óta nyitható szorzózárral! :))

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Hirdetés

Hirdetés