Panasonic Lumix DC-GX9 és Leica DG Vario-Elmarit 50-200mm f/2.8-4 teszt

Bevezető

A japán gyártó GX szériája azok számára készült, akik a lehető legkisebb méretben szeretnék elérni a legjobb képminőséget; annak idején ebből a célból indították újra az Olympussal közösen fejlesztett m4/3 rendszert. Már az első fecskék – a G széria, majd később a GH sorozat – is jóval kisebbek és könnyebbek voltak, mint tükörreflexes társaik, de külsőre még mindig nagyon hasonlítottak a DSLR-ekre. Ezzel szemben a Lumix GX fényképezőgépek már az első generációtól kezdve az apró, megfelelő objektívvel akár zsebre is vágható darabok voltak, jelen tesztünk alanya pedig szintén ezt a vonalat viszi tovább.

[+]

A Panasonic Lumix DMC-GX9 idén februárban mutatkozott be a nagyközönség előtt, ami a 2015-ben megjelent GX8-at váltja. Bár a GX9-et megelőzően kaptunk egy GX80 modellt is, ezt inkább nevezhetnénk a GX sorozat olcsóbb tagjának, mint a GX8 tényleges utódjának. Ennek a sornak a végére érkezett most a GX9, mely az elődmodellnél és a szerényebb pénztárcájúaknak szánt kistesónál bizonyos szempontból fejlettebb, ezek mellett azonban visszalépések is történtek.

[+]

Ezek részletes kivesézése előtt a legfontosabb különbségeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Specifikációs adatlap

Külső, kezelőszervek

A GX9 az elődmodellnél nem csak alacsonyabb és keskenyebb lett, de a vastagságból is sikerült jelentősen faragni, a 16 milliméteres csökkenés pedig leginkább akkor fog feltűnni, mikor kézbe vesszük. A markolat jóval kisebb lett, ami a hordozhatóságnál előny, de használat közben kifejezetten kényelmetlen; ennek és az alacsony – egyébként magnéziumötvözetből készült – háznak köszönhetően a nagyobb kézzel megáldott felhasználóknak kényelmetlen lehet. Ezen sokat javít a nagyjából húszezer forintért megvásárolható, DMW-HGR2 kódjelű kiegészítő markolat, amit a tesztidőszak alatt szinte végig a gépen hagytunk, mert nélküle nem éppen komfortos a fényképezőgép használata.

Panasonic Lumix GX9 kiegészítő markolattal [+]

A GX9 tetején történt némi helycsere a GX8 kezelőszerveihez képest: az egymás tetején elhelyezett módválasztó és expozíciókompenzációs tárcsát kitolták jobb szélre, ezek mellé került a videófelvételt elindító gomb – amit körbevesz a bekapcsoló retesz – és a testre szabható tárcsával párosított exponálógomb. A vakupapucs mellett végre kapunk egy beépített villanót is, mely a hátlapon taláható gomb megnyomásakor kipattan. Azt nem tudni, hogy tervezett fícsör vagy véletlenül sikerült így megoldani, de lehetőségünk van a vaku kézzel történő felfelé döntésére, derítőfényként használva azt.

[+]

A készülék alján találjuk az optikai középvonal alatt elhelyezett állványmenetet, valamint egy kis ajtót, ami mögött az 1025 mAh kapacitású, DMW-BLG10E típusú lítiumion akkumulátort és a legfeljebb UHS-I támogatással rendelkező SD, SDHC vagy SDXC memóriakártyát helyezhetjük el – feltéve, hogy előtte leszereltük a markolatot, ugyanis ezt használva nem férünk hozzá a gép alsó részéhez. A microHDMI és a töltésre is használható microUSB csatlakozó a váz jobb oldalán, egy könnyedén nyitható ajtó mögött kapott helyet, külső mikrofon, illetve fejhallgató csatlakoztatására nincs lehetőség, ahogy a gép időjárásálló szigeteléséről is le kell mondanunk.

[+]

A hátoldal nagy részét a 3 hüvelyk képátlójú, 1,24 millió képpontos LCD érintőképernyő foglalja el, melyet sajnos csak le és fel tudunk dönteni, teljesen kihajtani már nem, ezzel a vloggerek és enteriőrfotósok dolgát nagyban megnehezítve. A kijelző felett találjuk az akár 90 fokban felhajtható, 2,76 millió képpontból gazdálkodó elektronikus keresőt, melyen egy dioptriaállító tárcsát és egy – kikapcsolható – közelségérzékelőt is elhelyeztek. A képernyő mellett és felett több kezelőszervet is szétszórtak, ide tartozik a fókuszmód kallantyúja, az AF/AE rögzítő gomb, a négyirányú D-pad, a lejátszás és kijelző mód kapcsolója, három darab funkciógomb, valamint a már említett beépített vaku kioldója és a személyre szabható hátsó tárcsa.

Zaj, dinamikatartomány

A GX9 ugyanazt a 20,3 megapixeles, aluláteresztő szűrő nélküli négyharmados szenzort kapta, amelyik a GX8 és a G9 belsejében is lapul, m4/3 bajonettel körülvéve. A tesztidőszak alatt nagyrészt a géppel együtt kitben kapható Panasonic Lumix G Vario 12-60mm f/3.5-5.6 (H-FS12060) objektívet használtuk.

[+]

A RAW fájlok előhívásához az Adobe Photoshop Lightroom CC szoftvert használtuk, az ezekből létrehozott JPEG képeket 100%-os minőségben exportáltuk. Ahogy az összehasonlító ábránkon is látszik, ISO 1600-as érzékenységig nem tapasztalunk zavaró mértékű zajt, legvégső esetben akár 6400-as értékig is elmehetünk, egy kis utómunkával teljesen használható képet kapunk. E fölé azonban csak nagyon indokolt esetben menjünk, egy túlszerkesztett képen könnyen elveszhetnek a részletek.

[+]

Ahogy azt a gép meg is teszi, a JPEG tömörítés már ISO 3200-nál elkezd látványosan dolgozni, a vonalak elmosódottak lesznek, ISO 12 800-nál pedig szegény pikk bubink szélei már szinte teljesen eltűnnek. Gyengébb fényviszonyok között érdemes nem spórolni a tárhellyel, és inkább saját kezűleg elvégezni a zajszűrést, mint a fényképezőgép saját motorjára bízni azt.

Kiégett részletek korrigálása (Letölthető RAW fájl) [+]

Bebukott részletek korrigálása (Letölthető RAW fájl) [+]

A nyers fájlok dinamikatartománya kellően tág, bár mindkét irányban tapasztalhatók anomáliák extrém sötét vagy világos területek korrigálásakor. A túlexponált részek helyreállításakor enyhe vöröses-lilás elszíneződés fedezhető fel, míg az alulexponált képeknél ez az elváltozás nagyobb mértékben van jelen. Azonban mindkét eset előfordulásánál elmondható, hogy a gyengébb mértékű vagy kis területre koncentrált expozíciókülönbség viszonylag szépen kijavítható.

Hirdetés

Használat közben

A már említett, markolatot érintő problémát leszámítva kényelmes a Lumix GX9 használata, ebben pedig nagy szerepe van a rengeteg testreszabható kezelőszervnek. Az első és hátsó tárcsára például nem csak a záridő vagy a rekesz módosítását programozhatjuk be, hanem akár változtathatjuk velük az effekteket, a képarányt, a fehéregyensúlyt vagy az érzékenységet. A három fizikai és öt virtuális funkciógombhoz szinte végtelen mennyiségű feladatot rendelhetünk, a zártípus módosításától kezdve a stabilizátor ki- és bekapcsolásán át a mikrofon szintjének beállításáig lehetne sorolni a lehetőségeket.

A testreszabhatóságban szinte nincsenek határok [+]

A logikus felépítésű, fülekre és almenükre osztott menürendszerben létrehozhatunk egy saját, egyfajta kedvencek oldalt, valamint leggyakrabban használt funkcióinkat kigyűjthetjük az élőkép módban elérhető QMENU-be is.

[+]

A hátoldali kijelző érintésérzékenységét nem csak a menüben lépkedve, de fókuszáláskor is kihasználhatjuk, továbbá az érintésre történő exponálásra is lehetőséget kapunk. Erre a részegységre azonban fokozottan kell figyelnünk, hiszen nem tudjuk a készülékház felé befordítani. A tesztidőszak alatt szerencsére nem sikerült akaratlanul sérülést okoznunk rajta, de egy kijelzővédő fólia nem árthat, ha nem csak stúdióban tervezzük használni. Persze ha nincs szükségünk a képernyőre, teljesen ki is kapcsolhatjuk azt, a remek EVF-ben mindent láthatunk, amire szükségünk lehet, különleges kialakításának köszönhetően pedig felülről nézve is komponálhatunk. Gyenge fényviszonyok között előfordult, hogy szaggatást tapasztaltunk, de nappali és éjszakai fények között megfelelő a képfrissítés sebessége.

Panasonic Image App, iOS verzió [+]

A mai trendeknek megfelelően a GX9 sem maradhatott ki az okos eszközzel történő vezérlés opciójából, a Panasonic Image App letöltése után a kamera Wi-Fi hálózatára csatlakozva távolról is szabályozhatjuk az expozíciós értékeket, valamint átmásolhatjuk készülékünkre a memóriakártyán tárolt JPEG és RAW fájlokat.

Szolgáltatások, videó

A Panasonic szorgalmasan gyártja újabbnál újabb effektjeit, amit vagy a fotó elkészítésekor, vagy utólag, a kamerán belül ereszthetünk rá fotóinkra. Bár ezek messze állnak a Fujifilm filmszimulációs módjaitól, a manapság népszerű közösségi oldalakra tartalmat gyártó fiatalok körében bizonyára ezek is népszerűek lesznek. A különleges képi hatásokkal kapcsolatban megadhatjuk, hogy a rendszer milyen intenzitással alkalmazza őket, bizonyos esetekben – mint például a napot imitáló effektnél – pedig finomhangolhatjuk is ezeket a változtatásokat. Ezeken felül akár nyers képeink gyors kidolgozását is elvégezhetjük kamerán belül, ami persze egy ekkora kijelzőn nem nagy élmény, de egy gyors szerkesztésre a buszon épp elegendő, ha nem tartjuk elég jónak a képet megosztás előtt.

Balra az eredeti kép, jobbra a "Toy Pop" szűrő [+]

Olyan „panasonicos” funkciókat is megkapott a GX9, mint például az egy másodperc alatt 30 darab, egyenként 8 MP-es fényképet készítő 4K Photo mód, az utólagos fókuszálást lehetővé tevő Post Focus funkció vagy a Sorozat kompozíció. Ez utóbbi szintén a 4K Photo módra épül, azonban ahelyett, hogy egyetlen képet tartana meg a sorozatból, egy mozgó ember vagy tárgy változó helyzetét ábrázoló képet fűz össze a különböző képkockákból.

Az efféle felhasználásnál jól jön a Panasonic saját Depth from Defocus technológiájával megtámogatott, 49 pontos, kontrasztalapú fókuszrendszere, amit már a GX8 és a GX80 modell is alkalmazott. A rendszer lényege, hogy két különböző mélységélességű fotó alapján megállapítja a téma körülbelüli távolságát, ezzel a munka oroszlánrészét villámgyorsan elvégezve, majd attól függően, hogy az alany még mindig ugyanabban a távolságban van-e, mint a folyamat kezdetekor, átvált AF-S vagy AF-C módra. Ezt a második ellenőrzést csak AF Flexible módban végzi el a gép, ha pedig úgy „gondolja”, hogy a téma éles, megtörténik az exponálás.

Nincs Panasonic MILC új videós képesség nélkül: tesztünk célpontja a 4K felbontás melletti 30 képkocka/másodperces sebességet hozta el, mint plusz funkciót az elődökhöz képest. Sajnálatos módon a GX8-ban még meglévő mikrofonbemenet kimaradt, azonban így sem lehet okunk panaszra, mind a 4K, mind a 1080p-s felvételek minősége megugorja a gyártótól elvárható szintet. Aki most ismerkedik a mozgóképek világával, de nem szeretné első gépként a GH széria valamelyik tagját megvásárolni, az ezzel a modellel sem nyúlhat mellé. Rögzíthetünk time lapse és stop motion videókat, és lehetőségünk van a kistesónál is elérhető 4K Live Cropping használatára. Utóbbihoz kapcsolódóan fontos megjegyezni, hogy a videófelvétel nem használja ki a szenzor teljes méretét, ezért a leglátványosabb eredményt leginkább nagylátószögű objektívekkel érjük el, ahol nem okoz akkora gondot a plusz képkivágás.

A váz és az objektív által alkotott Dual IS rendszer remekül végzi a feladatát, ez leginkább a vertikális irányú mozgás kiszűrésénél figyelhető meg, egy biztosabb kezű operatőr a mozgásra jobban odafigyelve a gimbal használatának szükségességét is minimálisra csökkentheti.

Panasonic Leica DG Vario-Elmarit 50-200mm f/2.8-4

Az idén februárban bemutatott Panasonic Leica DG Vario-Elmarit 50-200mm f/2.8-4 objektív a Lumix GX9 vázzal együtt érkezett hozzánk, így ezzel is futottunk néhány próbarkört. A csinos kis szütyővel együtt csomagolt optikára írt, 50-200 milliméteres gyújtótávolság se lenne semmi, de a m4/3 rendszerből adódó kétszeres szorzóval 100-400 milliméter a telezoom objektívek trónjára repíti. Alig több mint 13 centiméteres hosszához 655 grammos tömeg párosul, ami egyáltalán nem nevezhető nehéznek a kategóriatársakhoz képest.

Leica 50-200mm a Panasonic Lumix GX9 vázon [+]

[+]

A fémházban 21 lencsetag ücsörög 15 csoportra elkülönítve, természetesen a bajonettet sem csúfították el műanyaggal; a fényes felületű anyagra szükség is van ezen a fertályon, hiszen nem kevés tömeg húzza a föld felé a rátekert vázat. A tubus belső élességállítással rendelkezik, melynek köszönhetően az optika mérete nem változik fókuszálás közben, a gyújtótávolság változtatásakor azonban ezt már nem kerülhetjük el. A frontlencse egyik esetben sem fordul el, így a 67 milliméteres szűrőmenetre tekert filtereket nem szükséges finomhangolni fotózás közben.

Minimum és maximum gyújtótávolság közötti különbség [+]

Az objektív oldalán találhatjuk meg az autofókusz és a Power O.I.S. kapcsolóját, előttük pedig a zoomgyűrű és az elektromechanikusan működő fókuszgyűrű pihen. Az eszközt időjárásálló szigetelés és a frontlencsére felvitt Nano Surface Coating bevonat védi a külső behatásoktól és szennyeződésektől. Az f/2.8 és f/4 fényértékek között állítható rekesz 9 lamellából áll.

Kattintásra galéria nyílik [+]

Ahogy a tesztképeken is látszik, a képminőség hozza az 565 000 forintos ár alapján elvárható szintet. Bár nyitott blendével tapasztalható némi peremsötétedés, a mellé társuló élesség kárpótol ezért az apró hibáért, a stabilizáció 200 milliméteren is remekül teszi a dolgát, magabiztosabb kézben 1/6 másodperces záridő mellett is használható képek születnek. APS-C vagy nagyobb szenzorméreten ennél csak jelentősen nagyobb, nehezebb és drágább objektívek tudják hozni ezt a szintet.

Üzemidő, mintaképek, értékelés

A gyártó által megadott, CIPA mérés szerinti egy feltöltéssel 260 kép készítésének lehetőségét nagy meglepetésünkre a GX9 messze túlszárnyalta. Bár a teszt után kiderült, hogy létezik egy energiatakarékos mód, mely alvó állapotba teszi a kamerát, amennyiben néhány másodpercig nem érzékeli a közelségszenzor, hogy használnánk a gépet, de enélkül is 650-700 képet tudtunk készíteni, míg töltőért sírt volna az akkumulátor. Ez kikapcsolt Wi-Fi és Bluetooth mellett történt, leginkább az elektronikus keresőt használva. Bátran ki merjük jelenteni, hogy hobbifotósként bőven elég magunknál tartani egy darab akkumulátort, ha viszont előreláthatóan több órán keresztül tervezünk fényképezni és/vagy videót rögzíteni, nem árt, ha van nálunk belőle még egy tartalék is.

Mintaképek

Az alábbi mintaképek Panasonic Lumix G Vario 12-60mm f/3.5-5.6 objektívvel és Panasonic Lumix DC-GX9 vázzal, RAW formátumban készültek, majd az Adobe Photoshop Lightroom CC szoftver segítségével, 100% minőségű JPEG formátumban kerültek exportálásra.

[+]

Értékelés

Aki most szeretne beleugrani a fotózás világába, nehéz dologgal áll szemben, ugyanis annyi jó kamera van, amivel érdemes lenne kezdeni, hogy összeszámolni is nehéz. Ha a fotózás mellett a mozgóképek is érdekelnek minket, a Panasonic Lumix DC-GX9 egy jó választás, a stabilizátora még a kisfilmes viszonylatban 400 milliméteres gyújtótávolságon is megállja a helyét, a 4K felvételi lehetőség 30 fps mellett üdvözölendő, a konkurencia háza táján pedig aligha találunk kisebb versenyzőt – bár igaz, hogy a legtöbb konkurens termék nagyobb szenzorral is rendelkezik. Csaknem 240 000 forintos ára azonban soknak tűnik, ha figyelembe vesszük az elődmodell GX8 160 000 forintos árcéduláját, amihez képest csak néhány ponton fejlődött az évek alatt. Véleményünk szerint, ha valaki kizárólag fotózásra keres egy kompakt méretű vázat, érdemes lehet megfontolnia a régebbi, ámde olcsóbb GX8 megvásárlását.

[+]

Amennyiben viszont szóba kerül a videózás is, ahol jól jön a fejlettebb képstabilizálás és a hangyányival magasabb másodpercenkénti képkockaszám, akkor már megérheti az idei modell mellett dönteni, ami nekünk is tetszett. De mindenképpen ajánlott a kasszához rohanás előtt kipróbálni, ugyanis a kiegészítő markolat húszezer forintos ára jelentősen megdobja az egész pakk árát, jobb mielőbb tisztában lenni azzal, szükség van-e rá vagy nincs. A Panasonic Leica DG Vario-Elmarit 50-200mm f/2.8-4 objektív pedig tökéletes társ lehet a távolabbi témák megörökítésére, ezen az áron, ilyen méretben és képminőséggel pedig nincs, ami labdába rúgjon mellette, nyugodt szívvel ajánljuk a m4/3 rendszer már meglévő vagy leendő tulajdonosainak.

Panasonic Lumix DC-GX9 fényképezőgép

Panasonic Leica DG Vario-Elmarit 50-200mm f2.8-4 objektív

SidCorky

A Panasonic Lumix DMC-GX9 fényképezőgépet és objektíveket a Panasonic hazai kirendeltségétől kaptuk tesztelésre.