Ninja Gaiden...Gaiden?!
A brutális Blasphemous és ha lehet, még keményebb folytatása bebizonyította, hogy a Game Kitchen stúdió kiválóan ért úgy a pixeles grafikához, mint az oldalnézetes akciójátékokhoz. Így talán annyira nem is volt meglepő az elsőre azért váratlannak tűnő hír, hogy ez a spanyol csapat kapta meg a lehetőséget, hogy új epizóddal gazdagítsa az ízig-vérig japán Ninja Gaiden-sorozatot. Az utasítás szimpatikus volt: míg készül a high-tech, 4-es sorozatszámot viselő rész, addig a Rageboundnak egy klasszikusan 2D-s, a játékmenet terén is a gyökerekhez visszatérő játéknak kell lennie. És így is lett, annyira, amennyire az csak lehetséges – a történet például az eredeti, 1988-as NES-játékkal párhuzamosan zajlik. Míg abban a széria jól ismert főszereplője, Ryu Hayabusa Amerikába utazik apja halálát megbosszulni, addig Japánban tanítványa, Kenji tartja a frontot – és persze pont az ő gyakorlatlanságát akarja kihasználni a démonok ostromra kelő serege. Kenji szerencséjére (?) az első ütközetek során összehozza a sors a rivális Fekete Pók Klán egyik tagjával, és egy váratlan incidens során Kumori és Kenji lelke összefonódik, így kénytelenek együttműködni és megállítani a gonosz előretörését.
Hiába a metroidvania-divat és a roguelike-előretörés, a Ragebound a NES-trilógia stílusában készült: lineárisegymásutániságban következnek egymást követően az előre megtervezett pályák. Csapdákat és akadályokat kerülgetünk, emberi és démoni harcosokat küldünk a másvilágra, akrobatikus képességeinket pillanatról pillanatra hevesen használva a túlélés érdekében. Kenji (és amikor külön kell irányítani, Kumori is) nagyon agilis, bármelyik falra és plafonra fel tud mászni, és képes röptében úgy támadni az ellenségeket, hogy közben magasabbra szökell. Ez egy elképesztően szórakoztató és frappáns mechanika, ami nem csak a harcokat teszi élvezetessé, hanem időnként egyetlen módja az előrehaladásnak: pattoghatunk lövegeken, elhajított fejszéken, repülő démonokon vagy akár zuhanó, izzó szikladarabokon is. Míg Kenji kardjával kaszabol, addig Kumori kunai tőröket hajigál, igaz, utóbbihoz kí-energiára van szükség, amit az ellenfelekre mért csapásokkal tölthetünk újra. Ugyanez az energia kell Kumori egyéb, erősebb támadásaihoz és trükkösebb fegyvereihez is, például a láncvégre-kötött-kaszapenge kusarigamához, a nyomkövető lövedékhez vagy éppen a változatosan használható bombákhoz.
[+]
Az élmény egy másik központi és szerencsére kiválóan működő mechanikája a „hipertöltöttség”. Ennek lényege, hogy bizonyos ellenfelek kék vagy lila aurával világítanak; előbbieket közelharci támadásokkal, míg utóbbiakat távolságiakkal kivégezve hősünk hiperállapotba kerül, és ilyenkor következő csapása azonnal megöli ellenfelét. Ennek taktikus használata, jó időzítése-tartalékolása kulcsfontosságú a pályák leküzdésének megkönnyítésében: mivel szinte minden erősebb, védettebb démon előtt találhatunk egy kisebb, de világító démont, akinek megfelelő kiiktatása a durva lény végzetét is jelenti. Ha jól csináljuk, a teljes pályákon süvíthetünk végig, dinamikus, gördülékeny módon, egyfajta flow-ba kerülve az ügyességi és a harci feladatok szuper harmóniájában. Persze ha nem sikerül, akkor sincs túl nagy gond, ugyanis egy kevés életerő beáldozásával is hipertölthetjük magunkat – vagy még szimplábban bevethetjük egyéb eszközeinket a nagyobb galádok legyőzéséhez. Minden pálya végén egy izgalmas, jól kitanulható, látványos főgonosz vár, aki azért rendesen meg tud izzasztani minden nindzsát – még szerencse, hogy hipertámadásokkal ezek megbéníthatók.
[+]
Mindez fantasztikus pixelgrafikával elevenedik meg előttünk, legyen szó hőseink remekül animált mozdulatairól, a szuper szörnydizájnokról vagy a hangulatos hátterekről. Bejárunk majd erdőket és hegyeket, barlangokban kutakodunk és végül titkos bázisokon vagy épp a tengerparton kötünk ki –egyszerre nosztalgikus és élvezetes ezeket felfedezni, kutatva a pár extra kincs után, amik plusz pályákat vagy feloldható technikákat és bónuszokat tesznek lehetővé. Egyszerűen minden fantasztikusan összeáll, hogy igazán komoly kihívást és ennek leküzdéséhez alkalmas játékrendszert kínáljon. Egyes szegmensek azért komoly ujjbravúrokat igényelnek, nem is beszélve a vérizzasztó nehéz módról, ami a játék első végigjátszása után nyílik meg, és egy bónusz fináléval kecsegtet – mit ne mondjak, nálam még várat magára ennek megnyitása. Ezzel párhuzamosan azonban komoly könnyítési lehetőségeket is elhelyeztek a fejlesztők, így lassítható a játék, csökkenthető vagy teljesen negálható a sebzés, illetve kikapcsolható a bekapott sérüléseink által okozott visszalökődés is. Természetesen az alapállapot az ajánlott, de szuper, hogy vannak ilyen opciók is.
[+]
A Game Kitchen nem csak egy fantasztikus játékot alkotott, de ami ugyanilyen fontos, egy nagyszerű Ninja Gaident is – még élvezetesebb, mint amilyen a Team Ninja által alkotott Dragon Sword volt annak idején! Bár kőkemény csatákat vonultat fel, a NES-játékok aljas pályatervezése hiányzik belőle, küzdelmeit pedig egy remek ötletekkel feldobott akrobatikus harcrendszer segít leküzdeni – így 8-10 órás hossza során szinte letehetetlen. Talán a pályák lehettek volna még változatosabbak – de a játékmenet van olyan izgalmas és élvezetes, hogy ezt elnézzük neki. Én kifejezetten bírtam a főhőspárost is, olyannyira, hogy azonnal belevetném magam a következő kalandjukba is. A Ninja Gaiden Ragebound tudja, hogy miből merít, és hogy mit szeretne elérni – és azt bravúrosan meg is valósítja!
A Ninja Gaiden Ragebound PC-re, PlayStation 4-re és 5-re, Switch-re, valamint Xbox konzolokra jelent meg.
A tesztjátékot a kiadó Dotemu biztosította.
Georgiadisz Leonidas
Összefoglalás
A Ninja Gaiden Ragebound egy old-school akció-platform koktél, pörgős játékmenettel, kiváló harcrendszerrel és stílusos látványvilággal. Nem csak az eredeti trilógia rajongóinak csemege, de mindenkinek, aki élvezi, ha komoly kihívások leküzdéséhez széles arzenált kap.
A Ninja Gaiden Ragebound legfőbb pozitívumai:
- Remekül feldobott harcrendszer;
- szuper képi világ és hangulat;
- élvezetes kihívási szint, opcionális könnyítési lehetőségekkel.
A Ninja Gaiden Ragebound hiányosságai:
- Egyes szegmensek kissé ismétlődők tudnak lenni;
- Kumori szigorú időlimites szekciói.
