Végre egy jó NFS...
Talán nem mondok újat azzal, hogy a Need for Speed sorozat már évek óta nem a régi, hiszen legutóbb az Undercover rész igencsak középszer lett mind az NFS-ek között, és mind a stílusában egyaránt. Hiába volt ott reklámarcnak az egzotikus szépségű Maggie Q. A Pro Streetről pedig nem lehetett eldönteni, hogy most árkád vagy szimulátor akar lenni, hiszen olyan összecsapott szoftver lett. Az EA végre észhez kapott, és az utóbbi évek Need for Speed-es baklövései után most felkérte a Slightly Mad Studios srácait, hogy ők fejlesszék tovább a NFS franchise-t Shift alcímmel ellátva, úgy, hogy ezzel a casual és a hardcore játékosok igényeinek is eleget tegyenek.
A Shiftből ezúttal hiányoznak a nagymellű, dögös topmodellek, kimaradtak az illegális versenyek, a jópofa zsarus üldözések (sajnos) és nincs szabadon bejárható, off-road terület és történet sem; helyettük a versenyvilágba próbál teret hódítani az újítani akaró produkció, több-kevesebb sikerrel. De azért valljuk be, az alapkoncepció mégsem bukott ügy! Pro Streethez viszonyítva semmiképpen sem! Sőt, a Shift szinte teljes mértékben, élvezetes vezetési élményt kínál az árkád és a szimuláció határain belül a játékosok számára. Erre az arany középút a megfelelő kifejezés. De mégis azt mondom, hogy a NFS-beli tapasztalataimból és a Shift játékmenetéből ítélve sokkal inkább a szimuláció felé próbál utat nyitni. Célunk a játék során nem más lesz mint a nyerés, illetve a jobbnál jobb és szebbnél szebb autók begyűjtése. Történet tehát egyáltalán nem lesz, a pénz gyűjtögetése sokkal fontosabb eleme a játékmenetnek.
Amikor megpillantottam az indítás után a játékszoftver menüjét, kissé meghökkentem, mert nem tudtam eldönteni, hogy most ténylegesen egy autós játékot indítottam el vagy éppen a Dead Space horror játékot. Hogy miért is? A menü felépítése és zajkeltése ugyanis nagyon hajaz az inkább horror játékokra jellemző klisékre, persze jó értelembe véve a klisé szót. A menűben szereplő háttér sötét, borús, de a menüs motorhangok kellőképpen hangulatosak lettek, azt azért meg kell hagyni.
A karrier indítása után rögtön egy teszt pályán kell kipróbálnunk a Shift reklám autóját, amely végeztével a gép kivizsgálja a tisztelt játékos vezetési képességét a pályán nyújtott teljesítmény alapján, s ennek megfelelően belövi a játék nehézségi szintjét, valamint különböző segédleteket is nyújt, pl. a helyes íven haladást és az automatikus fékezést. Ez nagymértékben függ attól, hogy hogyan vezettünk az adott tesztpályán a gyönyörűséges BMW-vel. Érdemes úgy hagyni a gép által beállított értékeket, hiszen sokszor meg fog gyűlni a bajunk az előzésekkel, a kanyarodásokkal, sőt még a gyakori fékezéssel is akadhatnak majd problémáink. Ezek a beállított paraméterek pedig nagyban megkönnyítik vezetésünket, de tetszés szerint megváltozhatóak a Tuning menüben.
Férfiasan bevallom, hogy csak második nekifutásra sikerült úgy beállítani a nehézségi értékeket, hogy teljesíteni tudjam a harmadik szintet, ahol már igen csak nagy vezetési tudással kell rendelkeznünk. Szándékosan úgy vezettem a tesztpályán, hogy a gép eleve hülye pilótának tituláljon, s így az automatikus fékezés és a helyes íven haladás is be volt kapcsolva az egész játékmenet során, természetesen könnyű fokozaton, amit a játék vége felé már kezdtem nagyon is megbánni. Gyakorlott autós játékosoknak, főleg sim-barátoknak a közepes nehézségi szintet merem ajánlani, de kezdőknek szigorúan a könnyű fokozatot. A bajnokság végeztével nyugodtan lehet folytatni a különböző segédletek nélkül is, hiszen annyira megszokható az autók írányítása több mint 100 győzelem után, hogy a zsigereinkben lesznek a "shift-beli reflexek" is. Persze nem úgy mint az elején…
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
