A mikró dicsérete
Itt mikrohullámú hálózatról beszélünk. Egy kisebb szereplő számára ez a legkevésbé beruházásigényes módja egy saját hálózat létrehozásának...
Ez így van, de ennél azért összetettebb a kép. A mikróról él az a tévhit, hogy a technológia borzalmas minőséggel jár. Ezt a renomét évekkel ezelőtt néhány minicég alapozta meg azzal, hogy lopott licencekkel, leselejtezett Pentium 1-es gépekkel kezdett egy összebarkácsolt hálózaton internetet szolgáltatni. Persze ahol nem volt más széles sáv, a lakosság még ennek is örült, még ha ezek a hálózatok esőben, ködben nem is működtek.
Mi más ligában játszunk. Az általunk telepített mikrohullámú hálózat 99,5(9)-es kategória, ami az éves szinten 99,5 százalékos rendelkezésre állást jelenti – ezzel például egy kórházat ki lehet szolgálni. Teljesen IP-alapú, ezért minden telekommunikációs és infokommunikációs szolgáltatás nyújtására alkalmas, legyen szó hangról, internetről, tévéről vagy akár térfigyelő kamerákról. Egy átlagos alternatív szolgáltató, amelyik a Magyar Telekomtól veszi nagykereskedelmi konstrukcióban az ADSL-t, értelemszerűen nem tud ilyen széles palettát kínálni.
A mikrohullám másik előnye a gyors telepíthetőség: mi egy települést és annak az agglomerációját le tudjuk fedni két hónap alatt. Újonnan telepített optikával az engedélyek megszerzésével járó bürokrácia, a földmunkák és a helyreállítás megkerülhetetlensége miatt két utcát lehet esetleg bedrótozni másfél év alatt. Nyilván egy optikai kábel az alkalmazott médiakonvertertől függően bármekkora adatsebesség átvitelére alkalmas, míg a mikró sávszélessége véges, de jelenleg nincs olyan igény, amit mikrón ne lehetne kiszolgálni, és várhatóan az elkövetkező öt évben sem lesz. Ez a vezetékes technológiáknál sokkal rugalmasabb hálózat: nagyon gyors, jóval olcsóbb, bármikor, bárhol telepíthető, ahol az igény felmerül.
Hirdetés
Egyébként pedig relatív az is, hogy a mikró olcsó. Az optikai beruházásnál tényleg lényegesen kevesebbe kerül, de a technológián belül mi kifejezetten drágán építünk. A minőségi, redundáns, szünetmentes ellátásra kapcsolt eszközökkel kifejezetten professzionális hálózatot hoztunk létre, körülbelül tízszer akkora költséggel, mint amekkorával egy kisebb mikrós cég dolgozik.
Ha jól tudom, Pesten felvásárlás révén jutottak mikrós hálózathoz...
Igen, de a megszerzett infrastruktúrát száz százalékban le is cseréltük, újraépítettük. Számunkra a stratégia pontok voltak a fontosak. Ha szétnézünk akár itt, láthatjuk, hogy majdnem minden második háztetőn vannak mikroantennák, és ezek között is vannak olyanok, melyek stratégiailag nagyon fontosak. A mikrohullámú összeköttetés pont-pont kapcsolatra épít, amihez Budapesten rengeteg olyan átadó állomásra van szükség, amelyre ráláthatnak a végpontok. Ezek a stratégiai pontok azonban már nagyon régen beteltek, felárazódtak, hiszen például a mobilszolgáltatóknak majdnem mindegy volt, hogy mennyiért bérlik ezeket.
Emiatt gyakorlatilag lehetetlen volt a fővárosban 2008-ban új szolgáltatóként úgy megjelenni, hogy stratégiailag fontos helyekre is be lehessen települni. Erre egyetlen módszer volt: találni egy olyan szolgáltatót, amelyik már régen betelepült. Tudtuk nagyon jól, hogy azok az eszközök egyébként 99 százalékban cserések, de mindenhol megvoltak a hosszú távú bérleti szerződések és a tornyok, amelyeket fel tudtunk használni.
Melyik céget vásárolták meg?
A Marketorg kft.-t.
Most Budapesten milyen a lefedettségük?
Ha számszerűsíteni kellene, azt mondanám, hogy körülbelül 95 százalékos, ami azt jelenti, hogy ezen belül bármelyik végpontot egy héten belül ki tudjuk építeni, azaz ekkora területre látunk rá. A fontos stratégiai pontokon – mint amilyen a Hármashatár-hegy és a Széchenyi-hegy – fent vannak az antennáink, és Budapest belterületén is körülbelül 25 átadóállomásunk van már kiépítve, ami különböző kerületekben ad olyan rálátási lehetőséget, amire építve minimális fejlesztésekkel bármilyen végpontot be tudunk kötni.
Az a 60 település, amit említett, Kecskemét és környéke?
Nem, egyáltalán nem. Ez a körülbelül 60 település elszórva található az országban, akárcsak a BTel ügyfélköre. Ide tartozik például a szerencsi kistérség, ami 12 település egyben, de jelen vagyunk a túloldalon, Komlón és Marcaliban, közép-magyarországi vagy Budapest-közeli településeken, például Tatabányán – ahol most nyertük meg az önkormányzati tendert –, a komáromi kistérségben, Bicskén és Bács megyében is, tehát országszerte szétszórtan vannak ügyfeleink.
Felteszem, az NMHH által nemrég meghirdetett 26 GHz-es frekvencia iránt élénken érdeklődnek.
Nem igazán. Mi végponti szinten az 5 GHz-et használjuk, másként nem lehetne költséghatékonyan szolgáltatni, míg a gerinchálózathoz a jól dedikálható 24 GHz-es frekvenciát. Ez is szabad sáv, nem kell a blokkokért fizetni, ugyanakkor jóval drágább eszközöket igényel – rajtunk kívül nem is sok olyan mikrós szolgáltató van, amelyik ezt használja. Budapesten ezeken felül a gerinchálózat szintjén dolgozunk még a fizetős, dedikált linkenként megvásárolható 17 GHz-es frekvenciával is.
Akkor nem fognak versenybe szállni a 26 GHz-es blokkokért?
Nem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
