MSI EX600 YA notesz - konzervatív kék

Csillag született

Alighanem kevesek számára ismert tény, hogy a világpiacon különböző márkanevek alatt forgalomba hozott noteszgépek túlnyomó többségét valójában alig féltucatnyi gyártó állítja elő a nagy világcégek megrendelései alapján. Egy ilyen, alapvetően szűk profittal kecsegtető üzletágban ez bevett és teljesen elfogadott gyakorlat, a gyártócégek közül azonban némelyik saját márkanevével is piacra dob különböző szegmensekbe szánt termékcsaládokat.

Ilyen a tajvani Micro-Star International (MSI) is, mely a legyártott volumen alapján a kisebb, másodvonalbeli piaci szereplők közé tartozik, bevételeit inkább az alaplapok és videokártyák gyártásából és értékesítéséből nyeri. Az MSI tehát nem tekinthető meghatározó névnek a noteszgépek mezőnyében, saját márkanéven futtatott kínálatával azonban évek óta makacsul helytáll, és nagyon bölcsen nem próbál vérre menő küzdelmet folytatni a nagyokkal.

Az MSI választékát a zavarba ejtő kettősség jellemzi, a cég kínálata ugyanis kellőképpen bőséges és láthatóan különböző felhasználói csoportok igényei alapján szegmentálódik, a notebookok azonban kevés kivételtől eltekintve teljesen egy kaptafára készülnek, ránézésre jóformán alig lehet megkülönböztetni egy üzleti felhasználóknak szánt gépet és egy multimédiás erőművet. Ez pedig több szempontból sem feltétlenül előnyös.

A gyártó nemrég újradefiniálta a teljes notebook-termékkörének jelölését, így az „E” (mint entertainment, magyarul szórakozás) szériába elvileg a multimédiás szórakozásra kihegyezett konfigurációk kerültek. Ebbe a körbe tartozik az EX600 modellcsalád is, mely alapvetően jó képességű, 15,4 hüvelykes képátlójú kijelzővel ellátott, Intel-alapú gépekből áll. Az EX600-as gépekre jellemző, hogy a hasonló (ár)kategóriába tartozó konkurensekhez hasonlítva valamivel könnyebbek és vékonyabbak, ugyanakkor fejlett technológiára építenek.

[+]

Korábban az MSI Crystal Collection M677 notebook (erre a gépre később még visszatérünk) bemutatása során is említettük, illetve az egyedi elképzelések szerint készült noteszgépeket vizsgálva általában többször hangsúlyoztuk, hogy a notebookok manapság éppúgy az önkifejezést segítő divatcikkek, mint használati tárgyak – akárcsak a mobiltelefonok. A gyártók eme szemlélete vagy törekvése köszön vissza az EX600 esetében is – még ha visszafogottan is –, mely több színben is forgalomba kerül; hozzánk egy metálkék példány jutott el (hivatalos nevén egy Midnight Blue színű EX600 YA Edition).

Unalmas egyéniség

A gép fényes kijelzőfedlapja is ebben a nem túl harsány, ugyanakkor nem is komor mélykék színben pompázik. A kasztni már így, összecsukva is nagyon ismerősnek tűnt, később aztán rájöttünk, hogy a gép külsőleg egy az egyben a már említett Crystal Collection masina alapjául szolgáló MegaBook M677 mása. A fedlap közepére szokás szerint az MSI nem túl fantáziadús logója került egy fémes körgyűrűbe, a logó betűi világítanak is, ha a kijelző be van kapcsolva. Az EX600 fedlapját a gép homlokzatára épített reteszelővel lehet nyitni, a keskeny zsanérok jól meg vannak húzva, de cserébe legalább nem lötyög a panel kinyitott állapotban.

[+]

A noteszt kinyitva konstatálhatjuk, hogy az EX600 a színét leszámítva tényleg egy az egyben egy korábbi modell formavilágát kapta, gyakorlatilag semmi nem változott az M677-hez képest. A gépet látva az mindenesetre elég egyértelmű, hogy az MSI-nél aligha a dizájnerek dolgoznak meg leginkább a pénzükért, az EX600 – akárcsak az előd – külsejét tekintve teljesen fantáziátlan, unalmasan célszerű képet fest. Mindezt becsületszavunkra nem kifogásolnánk egy üzleti célú gépnél, csakhogy ez egy multimédiás felhasználásra szánt masina, amitől az ember talán kissé izgalmasabb, figyelemfelkeltőbb tálalást várna.

Lássuk sorjában mire jutottak (vagy mire nem jutottak) a tervezők a beviteli felület megrajzolása során: a klaviatúra feletti keskeny sáv két oldalán két hangszóró van, melyek közé egy teljesen sima, dísztelen felület ékelődik be. Ez foglalja magában a bekapcsológombot és a négy programozható funkciógombot, meg itt árválkodik a beépített mikrofon is, de egyébként ez a blokk már-már szemfájdítóan üres, teljesen közömbös látszatot kelt.

[+]

Következik a klaviatúra, mely dicséretes módon szinte milliméterre kihasználja a széltében rendelkezésre álló területet, így még egy numerikus blokk is befért az általános gombsor mellé. Ennek sajnos az lett az ára, hogy néhány, leginkább ékezetes karakterek bevitelére szolgáló billentyű összement, a szerkesztőgombok közül pedig kettő csak az Fn funkciógomb lenyomásával érhető el. Maga a billentyűzet egyébként kényelmes gépelést tesz lehetővé, és a minőséggel sincs semmi probléma.

A szögletes formájú géphez szögletes, szürke színű tapipad dukál, mely a szokásos egyharmad-kétharmad arányban osztja fel a teljesen sima tenyértámaszt. A működésről tájékoztató visszajelzőfények mindegyike ide, a tenyértámasz jobb alsó peremére került, de a LED-ek sajnos továbbra sem különülnek el egymástól eléggé, plusz a gravírozás sem hangsúlyos kellőképpen, így – különösen sötétben – első ránézésre inkább szemkápráztató, mintsem informatív ez a fénysáv.

[+]

Az EX600 csatlakozóinak elhelyezése ellenben a jó tervezés egyfajta iskolapéldája. Jobboldalt két USB kapu, FireWire port, képkimenetek és a töltő csatlakozója sorakozik, de van itt egy PCMCIA aljzat is, amit nemigen tudunk hová tenni, az ebbe a kategóriába tartozó modern konfigurációk ugyanis már szinte kivétel nélkül ExpressCard bővítőhellyel érkeznek. Szintúgy nem értjük, hogy miért D-Sub, és miért nem DVI, netán HDMI kimenet került az EX600 oldalára, amikor egyrészt már a korábbi modelleken is a digitális képkimenetet részesítették előnyben, másrészt az innovatívabb csatlakozás jobban is illene a multimédiás rendszer imázsba.

[+]

A gép bal oldalára nyílik az optikai meghajtó (super-multi DVD-író) tálcája, van itt még két USB kapu és egy RJ11 és RJ45 csatlakozó az analóg modemnek és a vezetékes hálózatnak. A notebook szellőzőnyílása hátul található, így a kiáramló meleg levegő nem fogja zavarni sem a jobb-, sem a balkezeseket. Maradt a homlokzati panel, ahová a memóriakártya-olvasó és a hangrendszer csatlakozó zsúfolódnak össze. Utóbbiak színkódoltak, és sajnos a rosszabbik fajtából; ezek a harsány színek nagyon nem illenek a notebookra (igazából egy asztali PC amúgy ritkán látott hátlapján kívül szerintünk sehová nem illenek).

Jó iparosmunka

A hozzánk eljutott MSI EX600 konfiguráció belső felépítésével kapcsolatban tulajdonképpen egy rossz szavunk nem lehet, a gyártó ugyanis szerencsére nem szállt be az erre a szegmensre általában jellemző teljesítményhajhász versenybe. A kiépítés így kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, és a kimondottan nagy számítási kapacitást igénylő alkalmazásokat leszámítva tulajdonképpen minden feladatnál remekül helytáll.

A gép alapjait itt is a Centrino processzortechnológia adja, a központi szerep egy 1,5 GHz-en ketyegő, 2 megabájtnyi megosztott másodszintű gyorsítótárral rendelkező Core 2 Duo CPU-nak jut, mely általános használat során bőven elegendő teljesítményt nyújt, másfelől áramfogyasztásával nem terheli túlzott mértékben az akkumulátort. A processzor az Intel PM965 lapkakészlet északi hídján keresztül kommunikál a rendszermemóriával (esetünkben két 1 GB-os DDR2-667 modulba szervezve) és a déli híddal.

Az asztali megoldásokkal együtt a mobil merevlemezek kapacitása is rohamosan bővül, így bár még mindig átlag feletti, de már korántsem kiugróan sok az a 160 gigabájt tárhely, melyet a gépbe épített Serial ATA-s Western Digital merevlemez nyújt. Az EX600-at már nem szerelik a régi értelemben vett kombó optikai egységgel, helyette bizonyos régiókban az alapfelszereltségnek tekintett super-multi DVD-írón kívül HD DVD-olvasó, DVD-író kombóval is elérhetők a gépek.

Az EX600-ba az NVIDIA belépőszintű DirectX 10-es gyorsítóját álmodta meg a gyártó, ami szerintünk a felhasználási területet alapul véve vállalható kompromisszum. Az olyan modern DX10-es játékokat, mint például a Crysis, ugyan egészen biztosan nem fogja futtatni a gépbe szerelt GeForce 8400M G vezérlő, ettől függetlenül régebbi játékoknál még elmegy a teljesítménye, ráadásul a videodekódolás során is be tud segíteni a processzornak, márpedig egy multimédiára kihegyezett konfigurációnál ez többet nyom a latba, mint a gyors 3D-s grafika. Az NVIDIA grafikus processzora egy 15,4 hüvelykes képátlójú, fényes felületű (az MSI-nél ezt a változatosság kedvéért Amazing Crystal Visionnek nevezik), WXGA felbontású TFT-t hajt meg, mely tapasztalataink szerint átlagos kontrasztú és fényerejű képet produkál.

Végül a gép kommunikációs rendszere is átlagosnak tekinthető, azaz az ebben a kategóriában már teljesen alapnak számító, 802.11n szabványtervezettel is kompatibilis Wi-Fi mellett Bluetooth modul és Gigabit Ethernet vezérlő is szerepel a repertoárban. Ezekhez társul az elmaradhatatlan analóg faxmodem, mely pusztán nosztalgiából talán még akkor is ott lesz a noteszgépekben, amikor a kommunikáció ezen formája vagy közege végképp történelemmé válik.

Szépen ragyogjatok...

Az MSI EX600 első bekapcsolását követően a telepítendő Windows Vista Home Premium operációs rendszer nyelvét kell kiválasztani, ezt követően megkezdődik az installálás a merevlemez rejtett partíciójáról. A gép kapható operációs rendszer licenc nélkül is (pontosabban FreeDOS operációs rendszerrel), Linux-támogatást azonban egyáltalán nem kínál az MSI, így a Linuxra felkészített kiépítés beszerzését csak az igazán hozzáértők számára javasoljuk.

A Vista telepítése és a notesz használata során semmiféle problémába nem ütköztünk, a gép zokszó nélkül, alig hallhatóan dolgozott. Az MSI mérnökei a noteszgépek hűtésének megtervezésekor rendszerint kitűnő munkát végeznek, és ez az EX600-nál is meghozta gyümölcsét: a gép még teljes terhelés mellett is bőven elviselhető zajszint mellett tette a dolgát, miközben nem melegedett fel kényelmetlenül a klaviatúra vagy a tenyértámasz alatt.

[+]

Meg voltunk elégedve az EX600 számítási teljesítményével is, mert bár ahogy arra számítani lehetett, a gép a tesztek tanúsága szerint a visszafogott órajelen dolgozó processzorral és a szerény képességű GPU-val nem alakított kimagaslót, képnézegetésre, zenehallgatásra, internetezésre, illetve videózásra (korlátozottan HD-videózásra is) többnyire elegendőnek bizonyult az ereje. A hatcellás akkumulátortól ennek fényében kissé nagyobb kitartást vártunk, az energiatakarékos üzemmódban mért három és egynegyed óra, valamint a terheléskor produkált nagyjából egy óra tíz perces rendelkezésre állás még elfogadható, ugyanakkor a konfiguráció kiépítését figyelembe véve utóbbi esetben már azért rezeg a léc.

Az MSI multimédiás felhasználásra szánt EX600-as noteszgépét ugyanúgy kettősség jellemzi, mint a cég teljes kínálatát. A konfiguráció átgondolt felépítésű, és bár kimagaslót sehol nem kínál, alapvetően közelebb áll a mobil számítógép koncepciójához, mint egynémely konkurens feleslegesen erős, nagy teljesítményű megoldása. Ennek megfelelően az EX600 a kategóriájához mérten könnyebb és kevésbé is vaskos, mint az átlag.

Másrészről a gép már-már kiábrándítóan unalmas külseje révén nem egy kirakattermék, ami nem feltétlenül lett volna baj mondjuk három éve, csakhogy az idők során szép lassan nyilvánvalóvá vált, hogy ez a célközönség igenis kirakattermékre vágyik; egy olyan használati tárgyra, ami illik a személyiségéhez, ami nemcsak belül jó, de vagányul is néz ki. A gyártónál talán most kezdik felismerni ennek jelentőségét, hovatovább az egyik szubnotesze révén idén már egy rangos dizájndíjat is bezsebelhetett az MSI. Kár, hogy az EX600-nak a kék festéken túl más nem jutott, de idővel majd csak szabad(abb) kezet kap a díjnyertes PR200-at tervező csapat.

Ami tetszett:

• kisebb és könnyebb az átlagnál,
• kiegyensúlyozott belső felépítés,
• halk, hatékony hűtés.

Ami nem tetszett:

• ExpressCard slot és DVI-kimenet hiánya.

Renwick

A cikkünkben szereplő noteszgépet az MSI-től kaptuk kölcsön.