A böngészőháborútól a Mozilláig
Böngészőháború
Ez a böngésző lett az alapja az Internet Explorernek. Az Internet Explorer 1.0 1995. augusztus 16-án jelent meg a Windows 95 kiegészítésének szánt Microsoft Plus! for Windows 95 csomag, valamint a Windows 95 OEM részeként. Az ingyenesen terjesztett böngésző után a cég nem fizette meg a szükséges díjakat a Spyglass felé. A Spyglass jogi útra terelte sérelmeit, és a bíróság 1997. január 22-én 8 millió dolláros kártérítésre kötelezte a szoftveróriást.
Ezzel kezdetét vette az első böngészőháború.
Ugyanakkor a fejlődés egyértelműen felgyorsult. Új funkciók sora kerültek bele a böngészőkbe ebben az időben, amelyek továbbfejlesztett változatait mind a mai napig használjuk. A JavaScript, a Cascading Style Sheets (CSS) mind abból az időből valók. A gyors fejlődés egyik negatív eredménye volt az internet tagolódása.
Hirdetés
A Netscape böngészője fénykorában 90% feletti részesedéssel rendelkezett. De az IE – a Windows részeként terjesztve – gyorsan növelte piaci részesedését. Az Internet Explorer egyetlen előnye az volt, hogy a Windows részeként a legtöbb telepített asztali gépen azonnal és ingyenesen elérhető volt.
A Microsoft hatalmas emberi és anyagi erőforrásokat tett bele az Internet Explorer sikerének támogatásába, többet, mint amennyit a Netscape egyáltalán képes lehetett volna. A Netscape egyedüli nagy bevételt termelő terméke lényegében a Navigator volt, így pénzügyileg sérülékeny volt. Ráadásul a Microsoft a Netscape egyéb bevételi forrását is megcélozta, például az Internet Information Server (IIS) termékkel.
A Netscape ez ellen a stratégia ellen nem tudott mit tenni, egészen 1998 januárjáig, amikor mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette böngészőalkalmazását. 1997-ben az év végére a Netscape pénzügyileg megbicsaklott. A vállalkozás részesedése 1998-ban tovább olvadt, és ezt a tendenciát már nem volt képes megfordítani. Ezzel a Netscape, mint Dávid, elvesztette a böngészőháborút Góliáttal szemben.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma trösztellenes pert kezdeményezett a Microsoft ellen 1998 májusában. Annak ellenére hogy a Netscape nem felperes volt ebben az ügyben, a vezetői idézést kaptak az ügy kapcsán. Számos iratot bocsátottak a bíróság rendelkezésére, közöttük a „rossz attitűd” néven közismertté vált teljes levelezést is, amely a Netscape alkalmazottak között zajlott.
A Mozilla megalakítása
1998. február 23-án a Netscape Communications Corporation létrehozta a Mozilla projektet, amellyel a Netscape böngésző nyílt forráskódú változatának – Mozilla Appliaction Suite – fejlesztését kívánta koordinálni. Eredetileg az olyan technológiai szolgáltató cégeknek szánták, mint amilyen a Netscape is, hogy üzleti modellt építsen a nyílt forráskód köré. A Mozilla név a Netscape Navigator kódnevéből eredeztethető. A Netscape Communicator 4.0 forráskódja lett a projekt alapja, amelyet a Netscape a Netscape Public License alapján tett elérhetővé, amely a GNU General Public License licencen alapult, de lehetővé tette a Netscape számára továbbra is a kereskedelmi verziók előállítását. Néhány Netscape-alkalmazottat bíztak meg a közösség felépítésével.
Kiderült azonban, hogy a kód túlságosan bonyolult és összetett ahhoz, hogy a közösség képes legyen közreműködni a fejlesztésben. A nyílt forráskódú böngésző fejlesztése új irányt vett, és a Gecko leképzőmotor alapjaival elkezdődött egy sokkal modernebb és modulárisabb böngésző fejlesztése. Ekkor került a böngésző eszközarzenáljába az XML-alapú felhasználóifelület-leíró nyelv is, a XUL, ami még napjainkban is a leírja a Mozillához köthető asztali alkalmazások felhasználói felületét.
A Netscape-et végül 1999-ben megvásárolta az AOL 4,2 milliárd dollárért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel.
Amikor az AOL drasztikus költségcsökkentésre szánta el magát 2003-ban, akkor a Mozilla Alapítvány megalapításával kezdődött meg az út amelyen a Mozilla mind a mai napig jár. Ekkoriban már javában tartott a Mozilla Suite szétvágása egyedülálló alkalmazásokra: Firefox internetes böngészőre, Thunderbird levelezőkliensre és az Nvu – későbbiekben KompoZer – weboldal-szerkesztő alkalmazásra.
A Mozilla Suite is tovább él, hiszen az eredeti elveket követve a Firefox és a Thunderbird újdonságait mindig tartalmazza a SeaMonkey internetes alkalmazáscsomag, amely magyar nyelven is elérhető.
A Mozilla Firefox születése
A Mozilla Firefox projektjét Dave Hyatt, Joe Hewitt és Blake Ross hívta életre a Mozilla böngésző kísérleti ágaként. A Firefox 1.0-s verziója 2004. november 9-én jelent meg. Ezeket nagyjából egy-másfél évente követték a további kiadások. A Firefox 1.5-öt 2005. november 29-én adták ki, a 2.0-s verzió pedig 2006. október 24-én került a nagyközönség elé. A következő nagyobb kiadásra, a Firefox 3.0-s verzióra majdnem két évet kellett várni, 2008. június 17-től tölthették le a felhasználók. A Firefox 3.5 kiadási dátuma 2009. június 30., a 3.6-os pedig 2010. január 21-én várt elérhetővé. Az alaposan megújult Firefox 4.0 2011. március 22-én jelent meg.
Ezek után a Mozilla áttért egy felpörgetett kiadási ütemezésre, amelynek értelmében hathetente jelenik meg új fejlesztéseket tartalmazó verzió. Ennek a modellnek kétségtelen előnye, hogy tervezhetővé teszi a kiadásokat, és az el nem készülő funkciók nem hátráltatják a program kiadását, hiszen azok az azt követő kiadásokban kapnak majd helyet. Hátránya, hogy a felhasználókat a megszokotthoz képest sok frissítés zavarhatja. Ma már ez a frissítési procedúra a Firefoxban rejtve marad a felhasználók előtt. A verziószámok az új kiadási modellel kapcsolatban felgyorsult ütemben növekednek, de ez csak egy adminisztratív következménye a változásnak.
Az új verziók inkrementális módon sok kisebb és nagyobb újdonságot hoztak. Ha végignézzük az újdonságok listáját, meg kell állapítani, hogy a fejlesztés üteme nemhogy csökkent, de növekedett. Ha összehasonlítjuk a közel másfél éve megjelent Firefox 5.0 és a legújabb, 16.0.2-es verzió képességeit, akkor egy igen hosszú és tekintélyes listát kapunk az újdonságokból és javításokból. Ez a lista legalább olyan meggyőző, mint a Firefox 4.0 vagy az azelőtti verziók újdonságai.
Csökkentve a nagy telepített gépbázissal rendelkező szervezetekre nehezedő nyomást, a Mozilla bevezette a kiterjesztett támogatású verziókat, amelyek 42 héten keresztül csak hibajavításokat tartalmazó frissítéseket kínálnak.
A Mozilla Kiáltvány megvalósítása
Napjainkban a Mozilla tevékenysége jóval szélesebb, egy asztali böngészőprogram és levelezőkliens kiadásánál. A szervezet foglalkozik számos kísérleti projekttel, és a kísérleti projektekből alakult hasznos szolgáltatásokkal és termékekkel.
Fő célkitűzése az innováció elősegítése és a választási lehetőség elérhetővé tétele a felhasználók számára. A fejlesztéseknél fontos a szabványos és biztonságos megoldások alkalmazása, hogy mindenki szabadon fejezhesse ki önmagát és valósíthassa meg álmait a weben. Az alkalmazott eszközkészlet az OpenWeb építőkövei, a HTML, a CSS, a JavaScript, a WebGL, a WebAPI, a WebM, illetve a többi szabványos vagy szabványosítás alatt álló technológia. Ezeknek az elveknek az alapjait a Mozilla Kiáltvány írja le.
