Egyszerűnek tűnő működés
Mi van a dobozban?
Hirdetés
A beszédes nevű termék doboza akkora, mint egy dupla vastagságú DVD-tok. Ebben kapott helyet a szükséges szoftvereket tartalmazó CD, illetve az USB-s átalakító és a kábelek, amelyekkel a Scart vagy S-Video interfészekkel rendelkező VHS videomagnókhoz csatlakoztatható USB porton keresztül a számítógép.
Az installálást a CD-ről tudjuk elindítani, és kifejezetten sokáig tart, ráadásul ahhoz, hogy MPEG2 formátumban tudjunk menteni, végig kell menni egy kissé macerás netes aktivációs folyamaton. Ez csak akkor lehet gond, ha valaki erre előzetesen nem figyel, és olyan helyen telepíti a szoftvert, ahol nincs internetkapcsolat. Az átalakító kábelek összedugdosása egyébként senkinek sem okozhat problémát, hiszen még a kábelvégződések színei is segítik ezt.
Kezdeti nehézségek
Alapvetően egy viszonylag egyszerű videószerkesztő szoftver végzi a munka dandárját, melynek kezelése egyszerűnek tűnik. Viszont amikor ki kellene választani, hogy számítógépes fájllal vagy a videomagnóról származó állománnyal dolgozzunk, akkor élőhalott állapotba kerül. Bezárni nem lehet, a Feladatkezelőből se, csak zabálja a memóriát tovább, amin csak az újraindítás segít, legalábbis Windows 7 alatt. Ezt öt-hatszor eljátszotta, őrületközeli állapotba juttatva minket, mire rájöttünk, hogy az összedugdosás és a futtatás sorrendje nem mindegy. Ekkor kihúztuk az egészet az USB portból, és így adtuk ki a megfelelő parancsot; így végre felugrott egy ablak, amin ki lehetett választani a lehetséges források közül (ami ekkor csak egy darab webkamera volt) a megfelelőt. Ezután visszadugtuk, és máris megjelent a menüben a videokonverter is. Erre kattintva már csak a csak a csatlakozó típusát kell kiválasztani, és kezdődhet is az érdemi tevékenység.
A kezelőfelület átlátható, legnagyobb részét az az ablak foglalja el, amelyben az aktuálisan futó videó látható. Egyetlen gombnyomással elindítható és le is állítható a felvétel. Ezenkívül módosítható a kontrasztarány és a fényerő, megváltoztathatóak a fehéregyensúllyal kapcsolatos beállítások, valamint lehet lassítani és gyorsítani a felvételen. Elhelyezhetőek feliratok is a videón, illetve különféle effektekkel (pl: old style, szépia, fekete-fehér) meg lehet próbálni feldobni azokat.
Sajnos az elektronikára bízni a rendszerbeállítások kezelését nem a legjobb ötlet, úgyhogy érdemes inkább az embernek a saját kezébe venni a dolgokat. Legalábbis addig, amíg a formátumot át nem állítja a Magyarországon használt PAL-B-re (a régebben használt SECAM-mel is boldogul). Itt többek között kiválasztható a kódolás típusa, azaz gyakorlatilag a létrehozandó anyag minősége, ami az MPEG-1-től (max felbontás: 352x288 képpont, max bitráta: 15 000 kbps) a Blu-ray-ig (1920x1080 képpont, 32 000 kbps) terjed, és az is látható, hogy egy órányi anyag mennyi helyet foglal majd el. A PAL-B szabvány maximális felbontása 720x576 képpont, ezért videokazetták esetében ennél nagyobb részletességet felesleges beállítani.
Ezek után nincs más teendő, mint a Finish Movie pontra nyomni, kiválasztani, hogy milyen formátumban rögzítse az anyagot, és hova. Ugyanis amellett, hogy elmenthető a gépre, kiírható közvetlenül DVD-re, sőt feltölthető a vállalat szervereire vagy közvetlenül a YouTube-ra is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
