Hirdetés
A MAXimalizmus hiánya
A fejlesztések kapcsán érdemes megemlíteni, hogy főhősünk is fokozatosan erősíthető. Az alkatrészekből áldozva öltözékére strapabíróbb lehet a védelme, növelhetjük sebzését, de ami leginkább jótékony hatással van a játékmenetre, az az újabb támadó mozdulatok megtanulása. Jópofa ötlet volt, hogy arcszerkezetét is variálhatjuk, azonban ennél fontosabb, hogy a szintlépések során kapott képesség pontok elköltésével tovább formálhatjuk Max-et a szélsőséges körülményekhez. A misztikus Griffat felkeresve javíthatunk víz és üzemanyag felhasználásunk mértékén, állóképességünkön, sebzésünk mértékén vagy a lootolási hatékonyságunkon és növelhetjük tárkapacitásunkat. További üdvözítő megoldás, hogy gyűjtögetéssel bázisainkat is bővíthetjük, enyhe túlzással élve otthonosabbá tehetjük.
A Mad Max furcsa pikantériája, hogy kegyetlenül kopár és monoton tud lenni ingerszegény sivatagos környezetével (a számos lehetőség ellenére is), azonban mégis képes meglepni a játékost, majd szórakoztatni órákon keresztül. Elég, ha csak váratlanul lecsap a brutális villámokat eregető homokvihar. Ilyenkor jobb, ha fedezéket keresünk, de a bátrabbak nekivághatnak a vaskos jutalmak reményében a repkedő konténerek vadászatának, melyeket szigonyunkkal kényszeríthetünk a földre, dacolva a természet erőivel. Audiovizuális szempontok alapján nem csak a homokviharok izgalmasak, de a robbanások és az egyenes következményükként megjelenő füstfelhők is retina simogatókra sikerültek. Nem tagadom, akadnak gyengébb pillanatok is, belefutni elnagyoltabb modellekbe, csúnyácskább karakterekbe, de összességében szerethető a világ, többet kihoztak belőle, mint amit elsőre vártunk. Az audio részleg megint csak ügyes, bár Max szinkronjával nem tudtam megbarátkozni.
A Mad Max videojáték köntösben is megállja a helyét, az Avalanche Studios jó munkát végzett, feltudta ruházni hangulattal és lehetőséggel ezt a látványosnak csöppet sem nevezhető lepusztult univerzumot. Természetesen egy ilyen hatalmas méretű világ megteremtésekor óhatatlanul is maradnak bogarak a kódsorok között. Ezek többsége felett szemet hunyhatunk, az irányítás viszont felbosszanthatja az egyszeri játékost vezetés közben.
Az autók kicsit túlkormányzottak, hamar kitörnek, így érdemes száguldozás közben is odafigyelni. A kopár és monoton sivatagot és az ismétlődő feladatokat mire megunnánk, szerencsére kicsit felpörög a történet, arról nem is beszélve, hogy a designerek és pályatervezők a táborok, bunkerek és földalatti létesítmények megalkotásánál kifejezetten jó munkát végeztek. Roncsokból kialakított járatok, vagy az egykori civilizációra emlékeztető terepek nem egyszer elismerésre méltóak.
Az olyan funkciók, mint a video capture vagy a fotó mód beépítéséből látszik, hogy komolyan vették az Avalanche Studiosnál a munkát, így mindenkinek érdemes lehet Max-szel volánt ragadni. Mi jól éreztük magunkat ebben a lepusztult virtuális világban, érdemes lehet próbát tenni vele.
Pro:
- Profin megtervezett és életre keltett posztapokaliptikus világ;
- adrenalinpumpáló autós ütközetek;
- jól működő harcrendszer;
- rengeteg gyűjtögetnivaló.
Kontra:
- Hosszútávon van esély érdeklődésvesztésre;
- belefuthatunk furcsa, de csak kevésbé zavaró bugokba.
81
A Mad Max szeptember 1-től elérhető PC-n, PlayStation 4-en és Xbox One-on.
Rage23