Fel a kezekkel!
A mozgásérzékelős kontrollerek a Nintendo Wii 2006-os megjelenésével váltak szélesebb kör számára könnyen és viszonylag megfizethető áron elérhetővé. Bár az ujjak és a kéz mozgását lekövető beviteli eszközök addig is léteztek, azok főleg professzionális felhasználásra készültek, és általában csak egy maroknyi célszoftverrel együtt voltak használhatóak. A Wii kódneve nem hiába volt Revolution, azaz forradalom – a Nintendo konzolja az akkoriban elsöprően újszerűnek számító irányítással néhány év alatt tízmilliókat nyert meg magának, olyanokat is, akiknek azelőtt soha nem jutott volna eszébe valamilyen játékgépet vásárolni. A Microsoftnak és a Sonynak meglehetősen sokáig tartott, amire az Xbox 360 és a PlayStation mellé kihozták saját mozgásérzékelős kontrollerüket, de ezek már messze nem szóltak akkorát, mint a Wii.
A Nintendo Wii sikere elsöprő volt
PC-hez – nem meglepő módon – csak a Kinect jelent meg (és fogyott is belőle jócskán, az első 2 hónap alatt 8 millió, mostanáig pedig még nagyjából 20 millió), de lelkes programozók, hackerek már azelőtt a Wii kontrollere esetében is megoldották az együttműködést. Ennek ellenére a PC-vel történő használatra egyik sem volt igazán alkalmas, hiszen eredetileg mindkét eszköz játékok irányítására született, és nem arra, hogy az ember a számítógépe előtt ülve, apró kéz- és ujjmozdulatokkal navigáljon egy operációs rendszer felületén vagy manipuláljon különféle háromdimenziós tereket és objektumokat. A mozgásérzékelés PC-s forradalmára még éveket kellett várni. De vajon akarjuk-e számítógépünket a levegőben hadonászva irányítani, vagy egyelőre még érdemesebb a jól bevált egérnél, vagy esetleg érintőképernyőnél maradni?
Microsoft Kinect
A Leap Motionről először 2011 nyarán lehetett hallani, amikor a még OcuSpec névre hallgató startupba 1,3 millió dollárt fektetett néhány nagyobb amerikai kockázatitőke-befektető. Akkoriban még szinte semmit nem lehetett tudni a majdani termékről, a kiszivárgott információk alapján a legtöbben valamiféle szegény ember Kinectjére tippeltek, bár az alapító Michael Buckwald utalt rá, hogy – bár természetesen játékok irányítására is alkalmas lesz – az ő megoldásuk más felhasználási területet céloz majd. Ezt követően a cég nem sokat hallatott magáról, de szép csendben folytatták a fejlesztéseket és közben a következő befektetési körről is tárgyaltak, amire közel egy év múlva került sor. Ennek során további 12,75 millió dollár folyt be a kasszába, így annak ellenére, hogy a nyilvánosságnak még mindig nem mutattak semmi konkrétumot, sejteni lehetett, hogy a befektetőket meggyőzte az, amit addig zárt ajtók mögött láthattak. A cég a nevét is ekkor változtatta meg Leap Motionre, és Buckwald továbbra is rendkívül optimista nyilatkozatokat adott, egyedülállónak nevezve az eszközt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
