Color Book 1058 - külső
Két évvel ezelőtt az e-book-olvasó volt a karácsonyi szezon slágerterméke. Akkor mindenki nagy jövőt jósolt ezeknek az elektronikus tintával „írt” kütyüknek, melyek a klasszikus könyvet hivatottak leváltani. Mi is megnéztük a technológiát, tényleg ígéretesnek találtuk, de... De mindig ott van az a fránya de. Az átlagos magyar ember pénztárcájának sok az 50-80 000 (küldöldről rendelve 30 000) forint, amibe ezek a készülékek kerülnek. Tiszta sor, hogy egyszer (a könyvmolyoknak elég hamar) megtérül az ára, csak hát nem lehetne olcsóbban? Vagy inkább olvassunk a lassan kéttenyérnyi okostelefonon? Pár hónapja feltűnt egy újabb kérdőjel. Most nem az aktuálisan sztárolt internettáblára gondolunk, ami szintén alternatíva lehet az olvasóra, hanem a 30-40 000 forint között kapható, LCD-s e-könyv olvasókra. Igen, az e-tinta egy nagy extrája az ilyen eszközöknek, csak eléggé drága. És igen, az LCD-t a háttérvilágítása miatt teljesen más nézni. Kérdés, hogy ez a másság ellensúlyozza-e az alacsonyabb árat?
Hirdetés
Ma az Energy Sistem két e-könyv olvasójával járjuk körül ezt a kérdéskört, melyeket a Bluechip webáruház juttatott el hozzánk. A Color Book 1054 és 1058 az LCD-s olvasók mezőnyébe tartozik. Köztük csak színben (előbbi világos, utóbbi sötét), a beépített memória kapacitásában (előbbi 4 GB-os, utóbbi 8 GB-os), no meg némileg árban (előbbi picivel 35 000 forint alatt, utóbbi valamivel fölötte) van különbség. Mind a kettő közepesen igényes, jegyzetfüzetszerű tokban érkezett hozzánk. Felülete gyengén, de valamiféle bőrt imitál, és úgy tűnt, fedelét elég könnyen meg lehet törni. Mindenesetre ha vigyáz rá az ember, akkor ellátja majd a feladatát, valamennyire védi a benne lévő olvasót.
Az olvasó egy 5 hüvelykes, 800x480 – pontosabban 480x800 – képpontos LCD kijelző köré épül. Előnye az e-tintával szemben, hogy színes – éljenek a képregények –, hátránya, hogy LCD, tehát háttérvilágítása, energiaigénye és kérdőjeles betekintési szöge van. Körülötte mondhatni a szokásos e-könyv olvasós körítést találtuk, majd egy tucatnyi gombot. A készülék összeszerelési minősége hasonló a tokéhoz. Kicsit recsegett-ropogott, amikor nyomorgattuk, a gombok hangosan kattogtak (tán bekopnak majd), a felhasznált műanyagtól nem esett le az állunk, de lényegében a funkciónak megfeleltek a részletek. Úgysem fogunk szöget beverni a készülékkel, és az is valószínű, hogy a 10 pontos csajok másra gerjednek.
Alsó élére került egy adag csatlakozó és nyílás: reset, mini USB, microSD kártyaolvasó, fülhallgató-kimenet, tápcsatlakozó, továbbá még egy hangszórónyílás található a felső sarokban. Maga a hátlap az előlappal azonos anyagból készült, egy picit fényes, de nem tükrös, szóval az ujjlenyomatokat nem fogja gyűjteni, de tok nélkül hordozva karcolódhat. Arra is érdemes figyelni szállítás közben, hogy az LCD érzékenyebb az e-tintás kijelzőnél, nem biztos, hogy érdemes az olvasót csak úgy tok nélkül bevágni a táskába, a többi kacat közé.
Apropó többi kacat. A készüléknek és tokjának minőségét messze túlszárnyaló dobozban szép igényes, de magyarul nem beszélő használati útmutatót és hároméves garanciát biztosító kártyát, egy 1500 klasszikust angol, német, francia és spanyol nyelven tartalmazó optikai lemezt, tápos és adatos USB kábelt, illetve egy fülhallgatót találtunk.
Energy Book 3050 - külső
Többféle e-tintás márkatársa van a Color Booknak, ezeket Energy Book név alatt csoportosították. Hozzánk a majdnem csúcsmodell 3050-es került, melynek ugyan nem érintésérzékeny a kijelzője, de van QWERTY gombsora. Létezik még majdnem ugyanez a masina (Energy Book 4050) érintésérzékeny kijelzővel, és vannak picivel egyszerűbb, kevesebb gombosak (Energy Book 1160 és 2160), szóval a kínálat elég széles. Fehér tesztkészülékünk ugyanilyen színű műbőr tokban érkezett, ami nem biztos, hogy jó ötlet. Hamar összekoszolódhat, a zárására szolgáló mezei „gatyagumiról” nem is beszélve. Belül az egyébként is apró gombokra átlátszó burok került, ez tartja helyén az e-könyv olvasót.
Az Energy Book 3050 az LCD-s modellhez hasonlóan öthüvelykes, azonban Vizplex technológiás elektronikus tintás kijelzőt kapott. Felbontása 600x800 pixel, így más (kevésbé karcsú) az oldalaránya, mit az LCD-snek, illetve a technológia sajátossága hogy nincs háttérvilágítása és csak nyolc szürkeárnyalatot (dithering eljárással látszatra többet) tud megjeleníteni. Köré két nagy lapozó, felülre egy kéken világító bekapcsológombot tettek, alul pedig a QWERTY sorok jobb szélén vannak kurzormozgatók, illetve megerősítő- és visszavonógomb. A körbefutó – szerintünk nem annyira tetszetős – krómsávban van még egy hangerőszabályzó.
Alulra tették a mini USB-s adat- és tápcsatlakozót, illetve a fülhallgató kimenetét. Vicces, hogy felül, egy kis fedél alatt a microSD kártyaolvasó mellett még egy USB csatlakozót (ezúttal micro USB-t) találtunk. Velük átellenes oldalra került a billentyűzetzár retesze. A hátlap alsó részén két korrekt hangszórónyílást találtunk. Az Energy Book a Color Bookhoz hasonló minőségérzetet keltett. Gombjai – talán kis méretük miatt – kevésbé kattogtak, háza viszont picivel jobban ropogott. Mindenesetre az e-ink kijelző miatt kevésbé találtuk sérülékenynek.
Szintén tetszetős dobozát ugyancsak nem magyar gépkönyvvel, érdekes módon fekete fülhallgatóval, mini USB-s adat- és tápkábellel, illetve konnektoros USB töltővel bélelték ki. A jó kis angol, német, francia, spanyol könyvgyűjtemény hiányzott. Mivel az Energy Book 3050-nek nincs(!) saját memóriája, gyárilag jár hozzá egy 4 GB-os microSD memóriakártya.
LCD az e-tinta ellenében
Az alábbi animáció megmutatja az egyik lényeges különbséget az LCD és az e-tinta között. Előbbinek korlátozott a betekintési szöge, utóbbi viszont lényegében bármilyen irányból nézve ugyanazt a kontrasztarányt adja. Olvasgatás közben az LCD ezen hiányossága elsőre nem tűnt annyira zavarónak, hiszen az ember magával szemben tartja a könyvet, szemből pedig rendben van a kontraszt. Amikor viszony hasra vágódunk és előttünk fekszik a könyv, gondok lesznek az LCD-vel, ugyanis rohamosan gyengül a kontrasztja. Ilyen pozitúrában fárasztó volt olvasni a Color Bookot.
A másik lényeges különbség a háttérvilágítás: az LCD-nek van, az e-tintának nincs. Ráadásul minél olcsóbb egy LCD, annál kevésbé egyenletes a világítása, és a Color Bookban minden bizonnyal olcsó panelt használtak. Alábbi fotóinkon látható, hogy a kijelző jobb pereme jelentősen, bal pereme pedig kisebb mértékben, de szintén fényesebb a közepénél, ami olvasás közben nem volt valami kellemes. Bár tesztelés közben nem sikerült kipróbálni, azt gyanítjuk, hogy a háttérvilágítás nem elég erős ahhoz, hogy a nyári napsütésben a szabadban olvasgassuk a Color Bookot, míg az e-tintás megoldások ezt az akadályt is jól veszik.
Vannak viszont olyan helyzetek, amikor az LCD nyer – kiütéssel. Az e-tinta sötétben nem látható, az LCD igen, így paplan alatt olvasásához nincs szükség hozzá elemlámpára. Az LCD válaszideje jóval kisebb, lehet rajta filmet nézni, az e-tintáson ez sajnos nem fog menni. No meg ugye az LCD színes, így a Color Bookon élvezhetőbbek a képregények és digitális képkeretként is beválik. Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy az e-tintás kijelző alig igényel energiát, így akkus üzemideje kvázi végtelen (5-10 000 lapozásnyi). Az LCD komolyabb fogyasztó, a nálunk járt Color Book 7 órányi olvasás után lemerült, tehát jóval gyakrabban kell nála a töltő után nyúlni.
Működésben a Color Book és Energy Book
Annak ellenére, hogy ugyanaz a márkanév van rajtuk és ugyanaz a fő feladatuk, a Color Book és Energy Book működésben meglehetősen különbözik egymástól. Lényegében csak egy közös pontjuk van, hogy a netbookokhoz, hordozható médialejátszókhoz, okostelefonokhoz szokott emberek kissé (nagyon) lassúnak fogják őket találni. A Color Book menürendszere – nem csak a színek miatt – sokkal komolyabbnak tűnt. Láttunk mi már hasonlóan igényes e-tintás megoldást is, szóval az Energy Booknál a felület tervezői a hunyók. 2011-ben nagyon meglepő az a korlátozottság is, hogy csak egy fix könyvtárstruktúrában kezelhetjük az állományokat. Ha nem a megfelelő mappába másoljuk a könyveket, külön a képeket, külön a zenéket, akkor nem látja őket az eszköz. Együtt lehet élni ezzel, de jobb lenne, ha nem kéne.
Szövegkezelésben az Energy Book abban a szerintünk elég lényeges pontban bizonyult jobbnak, hogy törni tudja a PDF állományok formázását és a kijelzőhöz igazítja. Ez a Color Booknak nem megy, de cserébe több formázási lehetőséget (betűtípus és margók állítása) kapunk. Mindkét masina megbirkózik a legelterjedtebb e-könyv formátumokkal (TXT, DOC, EPUB, HTML, PDF), és tudnak könyvjelzőzni. Itt először és utoljára vettük hasznát az Energy Book billentyűzetének, ugyanis tud a masina keresni a szövegben, ami szakkönyveknél hasznos lehet. Sajnos a szintén hasznos jegyzetelő funkciót kihagyták belőle.
Kiegészítő funkciók terén a Color Book bizonyult jobbnak. Színes kijelzője révén a képek (BMP, GIF, JPG, PNG formátumban) nézegetésére nagyszerű, igaz, csak 5-6 megapixelig képes legyőzni őket. Egy 15 megapixelessel sikerült teljesen lehalasztani. Kezeli a fotókat az Energy Book is, de rajta értelemszerűen nem annyira látványosak. Ráadásul a Color Book videózni is tud, bár nem hozza a szintén öt hüvelykes LCD-s Alcor WOW brutális, HD-s szintjét, de az alap DivX anyagokat (mondjuk sorozatrészeket) elviszi 800x480-as felbontásig. Mindkét masina tud zenélni (MP3 és WMA állományokból) akár olvasás közben is, csak arra figyeljünk a Color Booknál, hogy a fülest ne felejtsük otthon, mert a beépített hangszórója nem való zenére, de még filmhez sem. Ezzel szemben az Energy Book a lehetőségekhez mérten korrektül szól. A két eszközhöz mellékelt, azonos fülhallató legfeljebb nagy jóindulattal nevezhető közepesnek. Eléggé torz, dobozszerű hangzása van, miközben az olvasók egy Sennheiser CX300-at hajtva teljesen korrekt zenei élményt adnak. Szóval javasolt a gyári füles cseréje, már 3-4000 forint befektetésével sokat javíthatunk az audiohelyzeten.
Nem tértünk még ki az általános kezelhetőségre. A Color Book ezen a téren teljesen korrektnek bizonyult, minden feladatra könnyen és gyorsan megtalálható, kézre álló gombja van. Ezzel szemben az Energy Book sok aprósága között elvesznek a részletek, pl. arra csak a gépkönyvből jöttünk rá, hogy nagyítani (zoom) a Z gombbal lehet, a kívánt lapra ugráshoz pedig a számát kell bebillentyűzni. Van még egy nagyon kellemetlen tulajdonsága az Energy Booknak: amikor „dolgozik a hardvere” például képfrissítéskor, fotók betöltésekor, finoman "súg" a hangja. Ez fülesben zavaróan hangosan, kis hangszóróin finoman hallható volt.
Összefoglalás
Megállapítottuk, hogy az LCD és e-tintás kijelző rengeteg ponton eltér egymástól. Általánosan egyiket sem lehet a másik elé helyezni, de úgy gondoljuk, e-könyv olvasóhoz az e-tinta illik jobban. Rendes látási viszonyok mellett egyértelműen üti az LCD-t (főleg, ha az olcsó TN+film paneles), olvashatóságban és fogyasztásban egyaránt. Ha viszont más felhasználás (kép-, filmnézés) is szóba jön, akkor már az e-tinta húzza a rövidebbet.
Mi a helyzet a Color Bookal és Energy Bookkal, mint termékkel? Mind a kettőt olyannak találjuk, aminél kategóriájában van olcsóbb és jobb is. A Color Book sokféle e-könyves formátumot ismer, de 35 000 forint körüli árával drágább a könyvezésen kívül minden tekintetben klasszisokkal jobb Alcor WOW-nál. Ha valami „kütyüt” keresnénk, amin lehet olvasni, de mellette képre és videóra is jó, akkor minden bizonnyal inkább az WOW-ra voksolnánk vagy valami okostelefont kerítenénk. Kimondottan olvasásra pedig egy e-tintás modell után néznénk, még akkor is, ha drágább. Nem érdemes párezer forintos megtakarítás miatt rontani a látásunkat.
A 3050-es Energy Bookot nem tartjuk igazán szerencsés terméknek. Jó könyvolvasó, de a fix mappák kezelése, a csupán keresésre használható QWERTY billentyűzet és a legfeljebb közepes minőség a 48 000 forintos árral vegyítve nem éppen a legjobb csomag a piacon, sajnos az e-tintás termékek ára nem nagyon akar csökkenni. Szerintünk az öt helyett hathüvelykes, QWERTY nélküli Energy Book 1160 jobb választás. Picivel olcsóbb (igaz nincs hozzá füles és tok, de azokat nem sajnáluk), jobb a kezelőrendszere, és nagyobb a kijelzője.
rudi
