Lawn Mowing Simulator teszt

Vágjunk bele

A fűnyírás egy olyan tevékenység, amellyel kapcsolatban a többségnek valószínűleg inkább negatív élményei vannak. Vagy azért, mert csinálni kell, és akkor egy monoton, vontatott munka, vagy azért, mert más csinálja, mi pedig halljuk. Amikor a szomszéd vasárnap reggel áll neki a kertjét lenyírni, vagy amikor a közterület-fenntartók az éjszaka közepén érkeznek a villamossínek közötti zöldterületet karbantartani (mindkettő valós tapasztalat). Akárhogy is, ez nem egy olyan műfaj, amelyből könnyű videójátékot elképzelni, márpedig pontosan ez érkezett PC-re és Xbox Series X|S konzolokra.

A fejlesztést végző brit Skyhook Games egyébként otthonosan mozog a szimulátorok között – vonatos játékokhoz rendszeresen adnak ki új tartalmakat például. Szóval amikor először értesültem a Lawn Mowing Simulator létezéséről, én is mosolyogtam, azt hittem, valami troll produkció, mint mondjuk a kecskeszimulátor, de aztán rá kellett jönnöm, hogy egy komolyan vehető címről van szó, amit egy megbízható csapat hozott tető alá. Akármennyire is banális a téma, a végeredmény egészen figyelemre méltó lett.

A játék sava-borsa és egyben fő célja a Karrier mód, amelyben saját vállalkozást indíthatunk, hogy egy brit kisvárosban és környékén a fűnyírásból csináljunk pályafutást. Karakterünk létrehozása után megadhatjuk az új cég nevét, logóját, de még azt is, milyen színű legyen az egyenruhánk. Az indulótőkéből egy darab modern fűnyíró gépet vásárolhatunk, amivel aztán luxusvillák és családi házak kertjeiben nyírhatjuk le a gyepet. Kéziszerszámok itt nincsenek, csakis benzinmotoros, ráülős, csúcstechnikájú gépek, valódi gyártóktól. Az egész játékot áthatja egyébként egy letisztult, modern, kellemes hangulat, ami rögtön sejteti, hogy azért ennek a sokat gyűlölt tevékenységnek is van egy nyugati, fejlettebb szintje.

Innen aztán karrierünk a szimulátorokban már látott módon ível felfelé: a különböző megbízásokért pénzt kapunk, amiből fejleszthetjük a cég főhadiszállását, új gépeket vehetünk, sőt alkalmazottakat is vehetünk fel, akik további reputációt és pénzt hajtanak a számlánkra. Minél magasabb szintet érünk el, annál több, nagyobb és bonyolultabb helyszín nyílik meg, amik értelemszerűen még több bevételt és lehetőséget kínálnak. A játékban összesen 12 fűnyíró és 31 helyszín található, ami egy vadonatúj franchise első tagjaként nem rossz felhozatal. Természetesen oda kell figyelni, hogy az alkalmazottak heti bért kapnak, ezt pedig ki is kell tudni fizetni. Még banki kölcsön felvételére is van lehetőség, szintén heti törlesztéssel. A karrier felépítését egyébként úgy kell elképzelni, mint az Euro Truck Simulator 2-ben, a fejlesztők a legtöbb ötletet valószínűleg onnan lesték el.

Természetesen nekünk is dolgozni kell folyamatosan, az adott nap csak akkor indul el, ha magunkat beosztottuk valahová. Ironikus módon az alkalmazottak pihenhetnek, mi nem. Sőt az én első emberem a második munkanapján beteget jelentett. Ki is rúgtam, és felvettem valaki mást – nálam aztán nincs betegszabi. Arra tehát nincs lehetőség, hogy kizárólag a menedzsmenttel foglalkozzunk, mindenképp fűnyíróra kell ülni, és melózni a többiekkel együtt, bármennyire is jól megy a vállalkozásnak. Nem ez az egyetlen unikum a szimulátorral kapcsolatban, és sajnos vannak ennél komolyabb problémái is.

Lehetne ez jobb is

A Lawn Mowing Simulator legerősebb része maga a játékmenet, ami számomra meglepően jól sikerült, átgondolt, élethű, és még tanulni is lehet belőle. Az egy dolog, hogy minden fűnyíró kicsit másképp működik – nem mindegy, milyen szélesen lehet velük vágni, vagy mennyire erős a motorjuk, esetleg mennyi levágott füvet képesek tárolni. Ha már kint vagyunk a terepen, először is végig kell szaladni a kerten, és össze kell szedni az ott hagyott szerszámokat, nagyobb köveket és más tárgyakat, ezek ugyanis komoly károkat tudnak okozni a munkagépben. Figyelni kell, milyen magasra kéri vágni a füvet az ügyfél, ahogy arra is, hogy ne terheljük túl a fűnyíró motorját. A 10-12 cm-es füvet jóval könnyebb nyírni, mint a 28-30 centis gazt, és ez mind megterheli a pengéket és a motort is, hogy az üzemanyag-fogyasztásról ne is beszéljünk. Szintén vigyázni kell a kert egyéb elemeire, gyakran érzékeny virágágyásokat kerülgetünk. Ha sikerül egy-egy drága növényt lekaszálni, vagy kifutni az ajánlott időből, akkor némi levonást kapunk a bérből, így érdemes tényleg nyugodtan, odafigyelve gurulni a zöldterületen.

Van egyébként valami bizarr módon relaxáló és kielégítő élmény az ilyen jellegű fűnyírásban. A gyönyörű kisvárosi környezetben egész kellemes érzés rendbe rakni a túlnőtt füvet, hogy a jól végzett munka után takarosan lenyírt, szép tiszta kerteket hagyjunk magunk mögött. Ám az érem másik oldalát is hamar meglátni. Ez egy kifejezetten monoton, még szimulátor-mércével mérve is vontatott tevékenység. A helyszínek már a karrier elején is igen nagyok, nem ritkák a 30-40 perces munkák, a fűnyírók őrjítő kerregésével együtt pedig ez bizony fárasztó tud lenni. Én magam kedvelem a mások által unalmasnak tartott szimulátorokat, legyen szó repülőkről, vonatokról vagy kamionokról, de fűnyírás közben többször úgy éreztem, mintha a fogamat húznák. Nagyon hiányzik a játékból egy multiplayer komponens, legalább kettesben nemcsak gyorsabban lehetne haladni, de szórakoztatóbb is lenne az egész.

A karrier mód mellett még két lehetőségünk van, az egyik a Challenge mód, ahol speciális feltételekkel, például minimális üzemanyaggal vagy szoros időhatárral kell lenyírni a kerteket. A másik a szabad nyírás (Free Mow), itt a karrierben megnyitott gépeket és helyszíneket kombinálhatjuk tetszés szerint, akár változó időjárási körülményekkel. Mindkét játékmódra azt lehet mondani, hogy jó, hogy vannak, de ugyan minek húznánk velük az időt, ha a karrierben legalább pénzt is kapunk ezért a robotmunkáért. Nekem legalábbis egy porcikám se kívánja, hogy „munka után” még kihívásokat is teljesítsek, vagy kedvtelésből zümmögjek körbe-körbe valahol.

Technikai értelemben is van mibe belekötni. Bár egy kifejezetten igényes, tisztességes produkcióról beszélünk, egy szarvashiba sajnos becsúszott, legalábbis a megjelenés előtti változatban biztosan. Érdekes, hogy a játék kizárólag PC-re és Series X|S-re jelent meg, vagyis „next-gen exkluzív”, ennek megfelelően aránylag szép és gyorsan tölt, de a képfrissítéssel komoly bajok vannak. A mozgás 60 fps-t céloz, de ez minden helyszínen képes nagyon durván beszakadni, bizonyos szögbe fordítva a kamerát ennek úgy ránézésre a harmadát hozza. Ez nemcsak az illúziót rombolja le, de a játékmenetet is negatívan befolyásolja. Akkor, amikor figyelni kéne a fel-le ingó fordulatszámra, vagy finoman kéne kerülgetni a kert elemeit, kifejezetten rossz érzés látni ezt az akadozást. Nincs róla információm, hogy vajon patchelik-e, de illő lenne, főleg, hogy egy Series X-ről beszélünk. Más gond nincs vele, minden szempontból abszolút korrekt munka, kár ezért a csiszolatlanságért.

Valahol kellemes meglepetés a Lawn Mowing Simulator, mert egy olyan témából hozza ki a potenciált, amiről korábban nem gondoltuk volna, hogy értelmes játékot lehet készíteni. Szépen felépített, átgondolt, időnként egész érdekes alkotás, ami egy kicsit meg is kedveltette velem a fűnyírás intézményét. De csak egy kicsit, mert kellő változatosság híján nem képes elkerülni a témában rejlő buktatókat, a végtelenül hosszú, unalomba fulladó megbízásokat, akadozó képfrissítéssel és multiplayer nélkül pedig nem tekinthető komplett csomagnak. Kezdésnek viszont nem rossz – aki úgy gondolja, érdekelheti, lesse meg, talán ráakad egy új hobbira.

Pro:

• egy különleges téma igényes feldolgozása;
• szép környezetek, modern gépek valódi márkákkal;
• jól működő karrier mód.

Kontra:

• zavaróan akadozó képfrissítés;
• nincs multiplayer;
• rövidtávon is unalmassá képes válni.

60

A Lawn Mowing Simulator PC-re (Steam) és Xbox Series X|S-re érhető el.

dreampage