A vonat nem vár
A brit illetőségű, szimulátor játékairól ismert Dovetail Games 2018-ban jelentkezett először konzolos vonatszimulátorával, amely később több kiegészítőt és ráncfelvarrást is megélt. Bár sok szempontból kritizálható, a Train Sim World sorozat a műfaj ürességének köszönhetően jelenleg a legjobb ilyen jellegű cím, ami széles körben elérhető, és azért saját jogán is egy korrekt, jól kidolgozott szimulátor. Most megérkezett a Train Sim World 2, ami egyszerre folytatás és amolyan felújítás, ez a kettős hozzáállás pedig egyaránt ad okot örülni és bosszankodni is.
A Train Sim World 2 tulajdonképpen ott folytatja, ahol az előd abbahagyta – az alapok tehát nem változtak. Miután választunk egyet a rendelkezésre álló avatárok közül, feladatunk, hogy a világ különböző vasúti útvonalain üzembe helyezzük és vezessük a helyi vonatokat. A rendben elvégzett feladatokért úgynevezett Akció Pontokat (Action Point) kapunk, amik segítségével szintet léphetünk. Játékmeneti jelentősége nincs, de legalább ad valami plusz motivációt a folyamatos fejlődés illúziója. Nem a hagyományos értelemben vett „játékról", hanem szimulátorról beszélünk, vagyis itt nincs történet, dráma, nagyszabású karrier, egyszerűen csak a vonatok, a rendelkezésre álló menetrendek, illetve előre beállított feladatok, úgynevezett Szcenáriók, amik néhány különleges körülménnyel (például időjárás, meghibásodások vagy egyedi célok) fűszerezik a monoton járatokat.
Minden útvonalhoz és vonathoz tartozik egy-egy tréning modul, ahol megismerhetjük az adott mozdony üzembe helyezését, a már említett Szcenáriók mellett pedig egy teljes, 24 órás menetrend is adott, amin az összes járatot külön-külön végigvezethetjük. Ez útvonalanként alsóhangon több tízórányi játékidőt, vagy még annál is többet jelent. Mindezt a Journey mód fogja össze, ami tulajdonképpen nem tesz mást, mind összefűzi a már említett tevékenységeket. A tréningeket, szcenáriókat és a rendes napi menetrendet adagolja egymás után, így aki nem akar saját maga a tevékenységek kiválasztásával bajlódni, az egyszerűen, egymás után is megcsinálhatja őket. A Train Sim Worldben egyébként nem muszáj vezetni sem: ha akarjuk, gyalogszerrel is ellátogathatunk a helyszínekre, felülhetünk bármelyik menetrend szerinti vonatra, és utasként is élvezhetjük a tájat. Érdemes felfedezni a többé-kevésbé nyílt terepeket és vasútállomásokat is, mert minden útvonalon száz rejtett gyűjtögetnivaló vár, feladatok formájában: térképeket és táblákat kell kihelyezni, újságos bódékat kell feltölteni, elsősegély dobozokat pótolni, és így tovább. Jópofa, időrabló tevékenység annak, akit a vonatvezetés mellett ez is érdekel.
A Train Sim World 2-be három útvonal került: a Sand Patch Grade a PC-s masinisztáknak már ismerős lehet, hiszen ez a CSX: Heavy Haul felújított, és konzolokra optimalizált változata. A Schnellfahrstrecke Köln – Aachen egy német, nagysebességű vasút, míg a Bakerloo Line egy londoni metró, illetve elővárosi vonal. A három szakasz elég jól bemutatja a szimulátor kihívásait, a sűrű városi közlekedéstől a szupergyors expresszen át a teherszállítás gázolajszagú feladataiig. Aki a Deluxe Edition-t választja, ezek mellé megkapja még az East Coastway brit vonalat, amely a korábbi kiegészítők egyike, és amit a fejlesztők „Megőrzött Gyűjteménynek" (Preserved Colledtion) hívnak. Ezek a régebbi útvonalak fokozatosan kerülnek át a TSW 2-be, és aki korábban már megvette, ingyen letöltheti őket az új játékhoz is.
A Train Sim World alatt a Dovetail saját fejlesztésű SimuGraph motorja dohog, amely az élethű szimulációért felel, a grafikáról pedig az Unreal Engine 4.25 gondoskodik, ami hatékonyságban és teljesítményben mindenképp előrelépés az előző részben használt UE 4.13-hoz képest. (Bár konzolokon ez sem jelent csodát, de erről egy kicsit később.) Habár a felszínen a játék egy kifejezetten ingerszegény, monoton terméknek tűnik, valójában komoly szimulátorról beszélhetünk, amely nemcsak a vonatok mozgását és fizikáját modellezi élethűen, de az egyes útvonalak jelzőberendezéseit, jelrendszereit is. A kihívás elég jól testre szabható, így abszolút kazuár módon is nyomhatjuk a gázkart, de aki komolyabban el akar benne mélyedni, megteheti. Egész sokat lehet tanulni belőle, az alapvető fogalmaktól a működési elvekig (összetettségére jellemző, hogy a játék producere nemrég a német vonatok biztonsági rendszereiről tartott előadást). A második részben használt SimuGraph már a kerekek tapadásvesztését is szimulálja: esős vagy havas időben oda kell figyelni, nehogy túl nagy erővel próbáljunk gyorsítani vagy megállni, mert a kerekek elcsúsznak a sínen, és könnyű túlszaladni a megállókon, vagy egy helyben vergődni egy nehezebb rakománnyal.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
