Eszköztár – Speciális
A „Speciális” az utolsó témakör, mely tartalmaz egy teljesen új eszközt is, melynek segítségével hordozhatóvá tehetjük a programcsomagunkat. A portable alkalmazások nagy népszerűségnek örvendenek, így egy ilyen funkció megjelenése nem is olyan meglepő. (Vannak egyébként külön erre szakosodott weboldalak is mint amilyen például a portableapps.com/, és ezen is találhatóak külön IObit-modulok, de az egész csomag természetesen nem.
Elindítás után egyszerű tennivalóink vannak csupán, mint például rákattintani a létrehozás gombra. Sokáig nem kell várni, pár pillanat alatt összecuccolja, amit kell, és már majdnem készen is vagyunk. Alapértelmezés szerint az asztalra menti a zipbe tömörített állományt, innen aztán tetszés szerint lehet kitömöríteni vagy pendrive-ra másolni.
A lemezintézővel kigyűjthetjük, hogy mely programok/fájlok foglalják el a legtöbb helyet az adott partíción. Hasonló programot tartalmaz például az AVG PC Tuneup Utilities is (vagy az ingyenes formában a http://www.xinorbis.com-on található alkalmazás is megteszi – összehasonlíts szempontjából legalábbis.
Hirdetés
Keresési desztinációnak meg lehet adni mappát, partíciót vagy egész meghajtót, és közben azt is látjuk, hogy éppen abban a szekundumban melyik állományt olvassa be. Az eredményablakban három fül található. Az első az áttekintés. Nem meglepő, hogy a rendszerpartíción a Windows Mappa vezet ugye?
A Tartalmak fülön csak a könyvtárak és pontos méretük található. Az utolsó fülön már egy könyvtár sincs. Csak állományok. Fentről lefelé csökkenő sorrendben. Itt két dolgot jegyeznék meg:
1. A korábbi ASC-verziókban ezt a fület TOP 10-nek hívták, de akkor is több állományt mutatott 10-nél, ez egyáltalán nem gond, sőt, minél többet mutat annál jobb.
2. A konkurens, hasonló jellegű szoftverek mind kedveznek a vizuális beállítottságú felhasználóknak, és látványos vagy kevésbé látványos – de az ASC-ben villantott zérus lehetőséghez képest mindenesetre látványosabb – diagramon is szemléltetik az állományok méretet. Ennek nem csak esztétikai jelentősége van, hanem gyorsaságbeli és kényelmi előnyökkel is jár. A felhasználó rákattint a jellemzően kördiagramon egy nagyobb részre, és ezek a szoftverek ekkor általában megmutatják, hogy milyen állományhoz is tartozik az. Ne feledjük, az emberek döntő hányada akkor indít el egy ilyen segédprogramot,mikor hirtelen megcsappan a (jellemzően a rendszerpartícióján) a szabad hely, és nem, vagy nehezen tud rájönni, hogy milyen állományok foglalják el a drága helyet – például rejtett fájlokra kell itt gondolni, mint amilyen a hiberfil.sys vagy a másik GB-okban mérhető fájl, a pagefile.sys.
Régebben a Cloned File Scannert a PRO-júzerek privilégiumává tették, mára már ez is ingyenesen használható. Már csak ugye ezért is megéri minden főverziót megvizsgálni megjelenéskor, mert a modulok jogi besorolása is rendszeresen változik. Néha előnyükre, néha hátrányukra.
Első lépésként válasszuk ki a fájlmásolat-kereső első párbeszédpaneljén a vizsgálandó meghajtót vagy meghajtókat (itt is megtalálható a jó pár oldallal korábban kivesézett biztonságos mód bekapcsolt állapotban. De ne habozzunk, válasszuk ki a keresett állománytípusokat. Felhívom arra a figyelmet, hogy az üresmappa-keresővel csak óvatosan! Vannak olyan mappák amelyek bár üresek, de kellhetnek a szoftvernek később. Nem véletlenül lettek ezek létrehozva. Persze vannak olyanok is amelyeket minden további nélkül lehet törölni.
Három fontos ikon a főablakban
A három ikon balról jobbra haladva a következő: Mentésközpont, Kinézet és További beállítások.
Ha valamit elrontunk, általában a Windows rendszer-visszaállító megoldását szoktuk használni, de ha az ASC-vel tesszük ezt, akkor – bár eredményes lehetne az imént említett módszer is –, sokkal logikusabb a program saját, erre a célra fejlesztett megoldását alkalmazni. A Mentésközpont három fő részből áll, a két felső közül az első (a rendszer mentése) pont a Windows beépített rendszer-visszaállító modulját hívja meg, míg a jobb oldali az ASC Internet Boost szekciójának változásait menti el külön kérésre. Alul pedig a rendszerleíró adatbázissal kapcsolatos változások mentései tekinthetőek meg, illetve menedzselhetők tetszés szerint.
A következő rész a felszínválasztóé, amit ötletesen egy póló jel szimbolizál, és melyről a cikk elején bővebben is beszéltem. Tudni érdemes, hogy – a korábbi írásom idevonatkozó részéhez képest – nincsenek egyelőre közösségi bőrök, és a gyári témák is sikeresen leredukálódtak kettőre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
