Eszköztár – Javítás

(A teszt első része itt olvasható).

Hat darab, köztük jó pár igen hasznos segédprogram alkotja ezt a szekciót.

Eszköztár - Javítás

Szemfüleseknek feltűnhet, hogy egyik mellett sincs ott a PRO jelzés. Ez azt jelenti, hogy jó esély van rá, hogy valamennyi működik az ingyenes ASC-ben is.

Az Undelete-tel véletlen törölt fájlokat állíthatunk helyre (korábbi neve egyébként Fájlhelyreállító volt). Ha visszaállításkor tisztában vagyunk vele, hogy milyen típusú állományt keresünk, akkor lerövidíthetjük a keresés idejét a fájltípus megadásával. Mondanom sem kell, hogy ez is merevlemezes meghajtókra lett kitalálva.

A regisztrációsadatbázis-jegyzék is tartalmaz hivatkozásokat az egyes állományokról, így amikor ezeket az állományokat töröljük, a Windowsban még maradhatnak téves bejegyzések, melyeket utólag is van lehetőség korrigálni, csak éppen egy harmadik féltől származó szoftver szükségeltetik hozzá. Természetesen, a hagyományos hátramaradt parancsikonokat is ezzel a varázslóval likvidálhatjuk.

Kevés komplett olyan karbantartó csomag van, amely ne tartalmazna lemezellenőrző programot, és a Windows Vistától kezdve ezek rendszerint keretprogramok. A motor általában a Microsoft CHKDSK programjáé, az XP, illetve az az előtti időkben más volt a helyzet, nem a Scandisket használták, külön motorjuk volt, például a Norton Disk Doktornak is.

Már a 4.1-es IObit idején is nagyon kíváncsi voltam a lemezellenőrzőre, hogy igaz-e az a megérzésem, hogy Windows Vistán és Windows 7 operációs rendszeren alapos felületteszt nincs a CHKDSK nélkül. A válasz: is-is. Az elmúlt időszakban számos karbantartócsomagot megvizsgáltam, és mindnél az derült ki – egy kivételével –, hogy vagy csak CHKDSK rövid tesztet futtatnak felskinezve, vagy ugyanennek a felületteszttel kibővített változatát, szintén egyedi grafikus felhasználói felülettel. A Norton Disk Doctor, és az AVG PC Tuneup 2011 sem tartalmaz saját motorral szerelt lemezellenőrzőt, és most itt az újabb példa: az IObit sem.

Az egyetlen kivétel ez alól a Hard Disk Sentinel volt.

Ameddig nem látjuk az összegzést, még meg is van az illúzió, de utána egyértelműen kiderül, hogy a CHKDSK bőrözéséről van szó. Ha pedig teljes lemezvizsgálatot indítunk, akkor egyértelművé válik a laikusok számára is, hiszen újraindítja a Windows-t, és nagy sikerrel lefuttatja a CHKDSK-t. Előnye azonban mégis van, mert nem kell parancssort indítani – igaz a Windows Intézőből indítva sem kell –, nincs szükség paraméterezésre, ezt a szoftver megteszi helyettünk.

És itt van a Win hibajavító: akik először találkoznak a szoftverrel, e név láttán egyből az egykori Norton WinDoctorra gondolhatnak – már ha használták anno. Akik egyébként erre asszociálnak, nagyon nem lőnek mellé, kicsit hasonló ugyanis, de alapjaiban véve mégis más.

A Win hibajavítónak négy fül található a párbeszédpaneljén. Az általános hibajavító a fentebbi ábrán nem tartalmaz semmilyen javítandót. Amikor lefuttattam, megállapította, hogy nincs hiba. De mielőtt hátradőlnénk, hogy ez egy ilyen lájtos fejezet lesz, szólok, hogy annyira mégsem.

A második fülre kattintva ugyanis egyből a mélyvízbe kerülünk. A párbeszédpanel e részének az az érdekessége, hogy az itt feltüntetett „javítandó” dolgokat nem egy vizsgálat tárta fel. Úgyis mondhatnám, hogy a látszat csal, illetve: ez nem az, aminek látszik. Szerencsére a Windowsomnak nincsenek ilyen jellegű gondjai. Csupán arról van szó, hogy az IObit mérnökei összeszedték azokat a dolgokat, amelyek viszonylag gyakran előfordulnak, így ha az itteni felsorolásban rátalálunk egy olyanra, ami ténylegesen fennállna, akkor már a laikusoknak sem szükséges sem a szervizt hívniuk, sem a telepítő médiához nyúlniuk, mert elengedő az itteni „javít” gombra bökni, és már készen is vannak. Ráadásul itt van egy oldalsó kategóriarendszer is, ahol hat csoportba vannak rendezve az egyes problémakörök.

Egyébként az asztal témakörből számomra kettő is ismerős. Az első még Windows XP Professional x64 Edition alatt kísért, olyannyira, hogy az interneten vadásztam hozzá megoldást (Az Asztal megjelenítése, ikon elhelyezése a Gyorsindítás eszköztáron Windows XP rendszerben). A másik: ennek az Internet Explorer ikonja nem jelenik meg az asztalon típusú változata. Mindkettőre az volt az igaz, hogy a másod- vagy harmadfelhasználói fióktól kezdődően jelentkezett rendszerint. Windows Vistától kezdődően már nem tapasztaltam ezt a bosszantó problémát.

A rendszerszekcióban felsoroltakkal kapcsolatban szerencsére sohasem volt gond (esetleg nem maradt meg olyan élénken, hogy emlékezzek is rá, mint az imént tárgyalt két sarkalatos pontra).

A fentiekhez még két dolgot tennék hozzá.

Tudjuk, hogy operációs rendszerenként éles eltérések is akadnak olyan prémiumszolgáltatások terén, mint amilyen a SideBar vagy a Game Explorer. Az IObit nem rejti el ezeket akkor sem, amikor olyan operációs rendszeren van telepítve, melyeken e szolgáltatások nem elérhetőek.

Jelen esetben ugye Windows 7-ről van szó. Windows 7 esetében a SideBar már maximum gadget formájában érhető el, hivatalosan nem. Néha előfordul, hogy egy-egy funkció pont azért nem található meg egy operációs rendszerben, mert az OS éppen egy kicsivel újabb annál a rendszernél, melynél még időszerű volt, és a fejlesztők úgy ítélik meg, hogy már idejétmúlt - bár ugye a legtöbb esetben pont fordítva van. Az oldalsáv nincs jelen a Windows XP-n, mert akkor még nem létezett, Vistában elérhető volt, de a Windows 7 fejlesztésénél már úgy vélték, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, így mennie kellett. A Game Explorer pedig a Windows 8 korszak beköszöntével búcsúzott.

Az IE hibajavító még főként az Internet Explorer 8.0-hoz készült, ahogy az erre utaló jelek is mutatják. Viszont az Internet Explorer olyan böngésző, melyben a beállítások jó része egy évtized alatt sem változott annyit, hogy a Tweak programok készítőinek kapkodniuk kellene, mert esetleg az IE8-hoz készült programjuk nem lesz jó az IE9-hez. Az alapbeállítások, kezdőlap stb. ugyanúgy állítgathatók, nem csak az IE9-ben ,de a 10 éves IE6-ban is.

Ez a modul sem frissült beállítási lehetőségek terén kb. két főverziószám-ugrás óta. Szóval egy IE10-nél azért már akadhatnának kisebb gondok, de erre pont azért nem nagy az esély, mert olyan jellegű opciók vannak itt feltüntetve, melyek az IE 6/7 óta nem változtak, de a figyelmeztetés és az óvatosság nem okoz kárt, illetve ajánlott.

A Windows Media Playerrel kapcsolatban még kényelmesebb a fejlesztők helyzete. Jelenleg a legkorszerűbb WMP a 12-es verziónál tart – Windows 8-ban 12.0.9200.16420 -as build van –, és lassan hároméves lesz. A Vistában található, ugyanazon séma alapján készült WMP pedig a 11-es verziószámott viseli. Ha tehát még nem is a legfrissebb ASC-t használnánk – de miért ne azt használnánk ugye –, akkor is zökkenőmentesen kellene kezelnie, és gondolom kezeli is, mert szerencsére nem kellett bevetnem.

Fontos megjegyezni, hogy a hagyományos asztali Media Playerre kell gondolnunk itt, ugyanis a Windows 8 esetében van úgynevezett Modern UI-s médialejátszó is.

A „Biztonság” fejezetben több hasznos, érdekes és rendszermentő funkció is található. Ezek egy része arra való, hogy a lekorlátozott júzer szabadságharcot folytathasson a gonosz rendszergazda ellen – például ha a rendszergazda letiltja a feladatkezelő használatát, a parancssort vagy a regiszterszerkesztőt. A dolog szépséghibája csak az, hogy az ASC futtatásához rendszergazdai jogosultság szükséges, ha meg az megvan, akkor minden van.

Vannak fontos biztonsági funkciók is, ha már a biztonság lapon vagyunk. Ezek jó része a vírusok által kiiktatott létfontosságú Windows-komponensek rehabilitációjára irányul. Példa erre az MMC esete.

Windows 8-nál Aero Glass-szal már nincs gondunk, Windows Defender van, de az már nem egy szimpla kémprogram-elhárító, mint amilyen szériafelszerelésként a Windows Vistában és a Windows 7-ben van, hanem egy komplett AV-termék, jómagam pedig Windows 8-on nem teszteltem az ASC-t, így kéretik kellő elővigyázatossággal kezelni ezt a modult is, mely ránézésre semmit sem változott a 4.1-es verzió óta.

Az „Egyebek” gyűjtőfejezet, melybe azok a dolgok kerültek, amelyek az iménti ötbe nem fértek bele vagy onnan kilógtak volna. Sok hasznos trükk található it, például a Windows 7 esetében kiteljesedő Aero-szolgáltatások javítása – Aero Snap, Aero Shake, Aero Peak

Hasznos segítség lehet az is, hogy képes a hibás hibernálási beállításokat megjavítani, pontosabban a nem létezőt visszaállítani. Ennek persze hardverfeltételei is vannak, de ma már a 10. évüket betöltő gépeknél sincs ennek akadálya, csupán a még ennél is öregebb gépek némelyikénél. Windows Vista esetében pedig a Windows oldalsávról esetlegesen hiányzó Gadget panelt varázsolja a helyére.

Eszköztár – Speciális

A „Speciális” az utolsó témakör, mely tartalmaz egy teljesen új eszközt is, melynek segítségével hordozhatóvá tehetjük a programcsomagunkat. A portable alkalmazások nagy népszerűségnek örvendenek, így egy ilyen funkció megjelenése nem is olyan meglepő. (Vannak egyébként külön erre szakosodott weboldalak is mint amilyen például a portableapps.com/, és ezen is találhatóak külön IObit-modulok, de az egész csomag természetesen nem.

Elindítás után egyszerű tennivalóink vannak csupán, mint például rákattintani a létrehozás gombra. Sokáig nem kell várni, pár pillanat alatt összecuccolja, amit kell, és már majdnem készen is vagyunk. Alapértelmezés szerint az asztalra menti a zipbe tömörített állományt, innen aztán tetszés szerint lehet kitömöríteni vagy pendrive-ra másolni.

A lemezintézővel kigyűjthetjük, hogy mely programok/fájlok foglalják el a legtöbb helyet az adott partíción. Hasonló programot tartalmaz például az AVG PC Tuneup Utilities is (vagy az ingyenes formában a http://www.xinorbis.com-on található alkalmazás is megteszi – összehasonlíts szempontjából legalábbis.

Keresési desztinációnak meg lehet adni mappát, partíciót vagy egész meghajtót, és közben azt is látjuk, hogy éppen abban a szekundumban melyik állományt olvassa be. Az eredményablakban három fül található. Az első az áttekintés. Nem meglepő, hogy a rendszerpartíción a Windows Mappa vezet ugye?

A Tartalmak fülön csak a könyvtárak és pontos méretük található. Az utolsó fülön már egy könyvtár sincs. Csak állományok. Fentről lefelé csökkenő sorrendben. Itt két dolgot jegyeznék meg:

1. A korábbi ASC-verziókban ezt a fület TOP 10-nek hívták, de akkor is több állományt mutatott 10-nél, ez egyáltalán nem gond, sőt, minél többet mutat annál jobb.

2. A konkurens, hasonló jellegű szoftverek mind kedveznek a vizuális beállítottságú felhasználóknak, és látványos vagy kevésbé látványos – de az ASC-ben villantott zérus lehetőséghez képest mindenesetre látványosabb – diagramon is szemléltetik az állományok méretet. Ennek nem csak esztétikai jelentősége van, hanem gyorsaságbeli és kényelmi előnyökkel is jár. A felhasználó rákattint a jellemzően kördiagramon egy nagyobb részre, és ezek a szoftverek ekkor általában megmutatják, hogy milyen állományhoz is tartozik az. Ne feledjük, az emberek döntő hányada akkor indít el egy ilyen segédprogramot,mikor hirtelen megcsappan a (jellemzően a rendszerpartícióján) a szabad hely, és nem, vagy nehezen tud rájönni, hogy milyen állományok foglalják el a drága helyet – például rejtett fájlokra kell itt gondolni, mint amilyen a hiberfil.sys vagy a másik GB-okban mérhető fájl, a pagefile.sys.

Régebben a Cloned File Scannert a PRO-júzerek privilégiumává tették, mára már ez is ingyenesen használható. Már csak ugye ezért is megéri minden főverziót megvizsgálni megjelenéskor, mert a modulok jogi besorolása is rendszeresen változik. Néha előnyükre, néha hátrányukra.

Első lépésként válasszuk ki a fájlmásolat-kereső első párbeszédpaneljén a vizsgálandó meghajtót vagy meghajtókat (itt is megtalálható a jó pár oldallal korábban kivesézett biztonságos mód bekapcsolt állapotban. De ne habozzunk, válasszuk ki a keresett állománytípusokat. Felhívom arra a figyelmet, hogy az üresmappa-keresővel csak óvatosan! Vannak olyan mappák amelyek bár üresek, de kellhetnek a szoftvernek később. Nem véletlenül lettek ezek létrehozva. Persze vannak olyanok is amelyeket minden további nélkül lehet törölni.

Három fontos ikon a főablakban

A három ikon balról jobbra haladva a következő: Mentésközpont, Kinézet és További beállítások.

Ha valamit elrontunk, általában a Windows rendszer-visszaállító megoldását szoktuk használni, de ha az ASC-vel tesszük ezt, akkor – bár eredményes lehetne az imént említett módszer is –, sokkal logikusabb a program saját, erre a célra fejlesztett megoldását alkalmazni. A Mentésközpont három fő részből áll, a két felső közül az első (a rendszer mentése) pont a Windows beépített rendszer-visszaállító modulját hívja meg, míg a jobb oldali az ASC Internet Boost szekciójának változásait menti el külön kérésre. Alul pedig a rendszerleíró adatbázissal kapcsolatos változások mentései tekinthetőek meg, illetve menedzselhetők tetszés szerint.

A következő rész a felszínválasztóé, amit ötletesen egy póló jel szimbolizál, és melyről a cikk elején bővebben is beszéltem. Tudni érdemes, hogy – a korábbi írásom idevonatkozó részéhez képest – nincsenek egyelőre közösségi bőrök, és a gyári témák is sikeresen leredukálódtak kettőre.

A beállítási lehetőségek áttekintése

A környezeti menük sokszínűek, ennek megfelelően a helyzethez igazodva épülnek be a különböző funkciók.

A program logikusan a tálcára minimalizálva indul.

• a korábbiakhoz képest megjelent egy új funkció a teljesítménymonitor engedélyezése. Korábban ez a funkció csak akkor élt, ha az IObit Malware Fighter – akár az ingyenes, akár a PRO verzió – telepítve volt. Most viszont már a rendszer részét képezi
• gyorskeresés végezhető az ingyenes verzióban is, mély vizsgálat viszont a PRO verzióban érhető csak el
• a Privacy Sweep elsősorban a böngészőket tartja rendben adatvédelmi szempontból, törli a cache-t, az előzményeket, a sütiket és a mentett jelszavakat. Ám nem minden böngészőre terjed ki ez a fajta védelem – és itt nem csak az úgynevezett harmadik vonalbeli böngészők hiányát kell megemlíteni, mint amilyen a kisebb cégeknek a Google Chrome motorjára épülő moddolt cuccai (például: az SRWIron, a Comodo Dragon és társaik). Ezek alapból nincsenek itt megemlítve, az IObit ASC nem is támogatja őket, de a főbb alternatív böngészők közül is akad olyan, amelyik hiányzik: a Safari for Windows, mely régebben még benne volt a körben. A másik dolog pedig az, hogy kényelmesnek kényelmes, de oda kell figyelni, mert nagyon könnyen előfordulhat, hogy mindent töröltetünk, és nem csak azt amit szeretnénk. Másrészt pedig, ha az ember privát lapfület nyit érzékenyebb munkamenet okán, akkor felesleges is pucolgatni
• mindemellett kedves figyelmesség, hogy az instant messengerekre is figyelmet fordítottak a fejlesztő cégnél (és nem csak a két legfontosabbra, a Skype-ra és a ma már utolsókat rugó Windows Live Messengerre), de a mostohagyerek szerepében tetszelgő Google Talkra is, melyet maga a Google is olyan mértékben hanyagol, hogy még a saját kliensünket is hároméves periódusokban frissítik. A Yahoo Messengert viszont nem ismeri, cserébe azonban az Xfire-t igen
• a multimédia- és a Windows-szegmens szépen kibővült, új elemek: Xfire, Adobe Flash, Silverlight, VLC Media Player, Winamp, Windows Media Centetr, MS Management Console, MS Paint, Game Explorer, Windows Defender

• a Junk File Scan a szemétnek számító fájlok törlésére való. Szimpatikus, hogy a régi előtöltési adatokat is törli kérésre
• optimalizációs varázsló: hogy miért nem – ahogyan ennek hagyománya volt régebben – telepítést követően, illetve közben jön elő, abban nagy szerepe van annak, hogy ez a funkció már a PRO verziók esetében érhető csak el, és telepítés közben a szoftver nem kér licenckulcsot, csak utána, tehát ebből következik, hogy addig nem is tudhatja, hogy fizetős ügyfélről van szó, avagy sem.
• a Windows-sebezhetőségek keresése és javítása: Figyelem! A Windows Update-et nem helyettesíti!
• az alapszintű töredezettségmentesítés ingyenes, de az automatikus, optimalizált verziója a PRO kiváltsága
• az automatikus ellenőrzés PRO-szolgáltatás. Az összes automatikus szolgáltatásra ez vonatkozik egyébként
• a böngészésvédelemről azt kell tudni, hogy teljesen új funkcióról van szó, és ahogyan arra számítani lehet, PRO exkluzív. A másik része a dolognak, hogy ez biztonsági funkció, mely szinte minden böngészőbe beépül (részletesebben később)
• az aktív optimalizálás csak rendszergazdai fiókon működik annak ellenére, hogy az ASC-szolgáltatás szintjén is fut, oda is beépül.
• kizárási lista: amit a kizárási listákban definiálunk, azok nem kerülnek vizsgálatra.

Valósidejű böngészésvédelem – Témák – Összegzés

A böngészővédelem remek szolgáltatása a csomagnak. Ez bizonyos szempontból nézve a kategória újdonsága, hiszen a karbantartó célszoftverek általában nem szoktak ilyen, kifejezetten az internetbiztonságra fókuszáló funkciónak is helyt adni. Mert ugye mi is ez? Egy linkellenőrző melynek az adja a különlegességét, hogy nem egy komplett internetbiztonsági csomag részeként kerül tálalásra, nem is egy antivírus mellékelt szolgáltatásaként, sőt még csak nem is külön, mint sok más társa (pl. McAfee SiteAdvisor LIVE, WOT etc.) hanem egy Tweaker progi mellé.

Sokakban két alapkérdés merülhet fel. Az egyik: miért? A másik pedig: mennyire jó minőségben, milyen megbízhatósággal működik vajon? Az elsőre az lehet a válasz, hogy egyfelől azért, mert így egy pluszt adnak a többi karbantartó szoftverrel szemben, talán precedenst is teremtenek.

Az sem mellékes szempont, hogy a BitDefenderrel kötött megállapodásuk miatt – mely nyilvánvalóan mind a két fél számára kölcsönösen előnyös feltételekkel született – egyfelől új technológiához jutottak, másfelől: ez a modul kizárólag a PRO verziót aktiváló felhasználóknak érhető el (illetve az Ultimate verziót telepítő vásárlóknak), így egy újabb lehetőség, hogy még több fizetni is hajlandó ügyfelet tudjanak magukhoz édesgetni. Magyarán: a maximumot próbálják meg kihozni a dologból. Esetleg még többen váltanak az Ultimate verzióra is, mely még több BitDefendert tartalmaz, talán kedvezőbb áron is, mintha az ember csak egy sima BitDefender AV-t venne.

Az előbb egyúttal a megbízhatóságot piszkáló kérdésre is választ adtam. A BitDefender technológiáját használja, azt pedig nem nagyon kell ecsetelni, mennyire is megbízható az idehaza csak román Kasperskynek becézett vállalat terméke.

Fontos tudni, hogy ennek a bővítménynek két arca van. Tulajdonképpen majdnem megvezetett, mert ahogyan a fentebbi képeken is látható, először csak az angol verzióval találkoztam. A probléma oka: az IObit terméke zavarban van, ha az ember nem rendszergazdai jogosultságú fiókon futtatja. A legtöbb funkció ugye nem működik ilyenkor, de ez esetben más a helyzet. Szokásomhoz híven, normál jogosultságú fiókon néztem elsőnek, és azt tapasztaltam, hogy a böngészővédelem vígan fut, beépül az Internet Explorerbe, a Google Chrome-ba is, de angol nyelven működik, és Mozilla Firefox esetében, valamint Operán nem. De ugye legalább normál jogosultságú fiókon is működik. Az első két jelenségen nem is csodálkoztam, az Opera például eléggé rétegböngésző, de a Mozilla Firefoxba sem? Pont a legjobban és legrégebben testreszabható böngészőben nem? Ahogyan az várható volt, az ASC plug-inje a Chrome bővítménykezelőjében is megtalálható, de a Mozilla Firefox nem hagyott nyugodni, így elsőként megnéztem annak a kiterjesztéskezelőjét is. (A továbbiak előtt még megjegyzem: hogy a Firefox és Opera felhasználóinak az sem járható út, hogy külön letöltsék a két, említett böngészőhöz, a kiterjesztések számára fenntartott központi gyűjtemény oldaláról.)

Gondjaim voltak: sem az A, sem az I betűnél nem találtam nyomát, így jött az ötlet, hogy átmegyek a telepítéseknél is használt admin-fiókra. És jött a rácsodálkozás, hogy igen, itt megtaláltam azt, amit ott, a másik fiók alatt is jó lett volna. Ez bizony, akárhogyan is nézzük, nem előnye az ASC-nek, sőt, egyenesen hátránya. Persze ellensúlyozható, ha például a BitDefender Traffic Lightot feltelepíti az ember, de ez megint egy megkerülő megoldás egy alternatíva találása céljából.

Később jött a másik meglepetés, miszerint: hát tud ez magyarul… és a címsor ikon is megvan.

Témák

Nos,ahogy írtam, témák terén ezúttal nincsenek túlságosan elkényeztetve a felhasználók, ez így is van, de nézzük meg melyek azok a témák melyek között mégis lehetőség van váltogatni. Felszínt választhatunk a beállítások között is, de a legegyszerűbb, ha a főablak „polo” jelére kattintva kezdeményezzük eme nem túl bonyolult művelet lebonyolítását.

Összességében elmondható, hogy mindegyik bőr minőségi, és talán lesz a jövőben több is. Persze jó kérdés, hogy a korábbiakhoz képest most miért nincs olyan bő választék. Az nyilvánvaló, hogy a régi skinek evidens okokból nem igen lennének kompatibilisek az új főverzióval, de talán egyiket-másikat azok készítői frissíthetik, hogy ráhúzható legyen az ASC-re is.

Összegzés

Az IObit ASC hozza a szokásos színvonalat, semmiben sem marad el a korábbi verzióktól, sőt, számos új funkcióval is kedveskednek a felhasználóiknak. A programgyűjtemény már a Windows 8-cal is kompatibilis, működése stabil, és sokaknak meghosszabbíthatja a Windows-telepítésük életciklusát.

A korábbi 4.1-es verziónál tapasztalt apró malőrt is javították – amikor elintézte a Windows Live Messengert –, így ilyesmitől sem kell tartani. A WLM egyébként is lassan már a múlté, az utód Skype esetében pedig szintén nem tapasztaltam semmilyen rendellenességet. Az egyik legkedveltebb funkciója nyilván a böngészővédelem lesz, hiszen akik használják a szoftvert – és nem kapcsolják ki a nevezett modulját – ezzel fognak farkasszemet nézni a legtöbbet, és ha nincs más linkellenőrző a gépén egyébként sem telepítve, akkor különösen nagy szolgálatot tehet.

Apró üröm az örömben, hogy a magyarításról kilométerről látszik, hogy gépi fordítás eredménye, így azoknak, akik legalább alapszinten tudnak angolul, érdemes az idegen nyelvre váltaniuk. Az IObitnél egy ideje hagyomány, hogy a kissé régebbi buildeket ingyenessé teszik, így azoknak sincs keseregnivalójuk akik egyébként még nem rendelkeznek PRO licenccel. Akiknek pedig megtetszett a program, az IObit oldalán meglehetősen kedvező áron szerezhetik be.