A hetedik generációs mobil Kaby Lake tesztje

Megnéztük a négymagos, notebookokba szánt Kaby Lake processzort.

Optimalizálás

Augusztus utolsó napján jelentette be az Intel legújabb, hetedik Core i generációját, mely a Kaby Lake nevet kapta. Lassan hagyománnyá válik, hogy elsőként a notebookokba és tabletekbe szánt modellek mutatkoznak be; az ötödik, Broadwell generáció után újra teljesen mobil starttal van dolgunk. 2016 nyarán a kétmagos, két grafikus számolóblokkos, úgynevezett 2+2 dizájnra alapuló megoldások debütáltak, a négymagos, asztali gépekbe és az izmosabb laptopokba szánt verziókra 2017 elejéig kellett várni.

Hosszú évekig tartotta magát az Intel tikk-takk termékpolitikája: egyik évben csökkentették a gyártási csíkszélességet, a következőben új architektúrát mutattak be. Az idő előrehaladtával, az egyre nagyobb kihívást jelentő csíkszélesség-csökkentés miatt a mérnökök 14 nm-nél már nem tudták tartani a stratégia által diktált tempót, a 12 hónapos ciklus lassulni kezdett. Ezúttal már új, háromlépcsős stratégiát mutattak be: az első évben új gyártási technológiát vezetnek be, a másodikban új architektúra jön, a harmadikban pedig optimalizálják az egész csomagot.

A hetedik Core i generáció, tehát a Kaby Lake amolyan harmadik lépés. A csíkszélességet a Broadwellnél vitték le 14 nm-re, a Skylake új architektúrát hozott, most pedig az optimalizáláson a sor. Megtartották az előző generációs Skylake processzormagjait, a gyártástechnológia finomításának köszönhetően viszont 10-15%-kal magasabb órajelet, vagy azonos órajelen kisebb fogyasztást tudnak elérni, így az új széria asztali és mobil vonalon is jobban teljesít majd az elődnél. Grafikus számolóegységek terén a Skylake-ben bevezetett Gen9 grafikus alrendszer sem változott, viszont a parancsprocesszort (ami a feladatokat osztja a számolóknak) áttervezték, hogy jobban megfeleljen az új, explicit grafikus API-k követelményeinek.

Komoly modernizáción esett át a médialejátszásért felelős modul. Igaz, hogy a HDMI 2.0 és HDCP 2.2 natív kezelését még nem oldották meg, de a modern formátumok hardveres dekódolása óriásit lépett előre. A legfontosabb a HEVC kodek támogatása, immár 4K-s felbontás mellett, másodpercenként 60 képkockával és tízbites kódolással (HEVC Main 10) is elboldogul a rendszer. Emellett van VP9 gyorsítás, amire a YouTube támaszkodik majd a jövőben, továbbá a HDR (Rec.2020) is felkerült a hardveres kódolás listájára.

Tovább csiszolták az órajel megfelelő szintre állításáért felelő Speed Shift technológiát is. Korábban, a Skylake esetében, Windows 10 alatt, ahol ezt a rendszer meghajtószinten támogatott, sikerült 100 ms-ról 30 ms-ra csökkenteni azt az időt, amire szükség volt a nyugalmi órajelről teljes tempóra felpörgésre. Egy rövid, de intenzív feladatnál megtörténhet, hogy az új rendszer már akkor végez egy feladattal, amikor a régi még fel sem pörgött, a rövidebb ideig tartó munka pedig kulcs a takarékosabb működéshez. A Kaby Lake-nél a Skylake 30 ms-os felpörgési idejét sikerült 15 ms-ra, tehát a felére csökkenteni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés