Bevezetés, külső
Egy átlagos otthoni PC esetében általában nem szentelünk túl sok figyelmet a processzorhűtőnek: legyen halk és férjen el a házban, na meg persze ne legyen túlzottan drága – nagyjából ezek a vásárlási szempontok. Aztán ahogy növekszenek az igények, például mert csúcskategóriás, nagy teljesítményű processzort vásároltunk, vagy mert túlhajtással szeretnénk kísérletezni, úgy kerülnek elő a különleges képességű elemek. Ezek lehetnek többtornyos, 6-8 hővezető csővel szerelt bordamonstrumok, kompakt vízhűtések, sőt aki nagyon komolyan veszi a PC ezen részét, az akár komponensenként is összeválogathat egy, a teljes rendszer hűvösen tartó, folyadékos megoldást.
Hirdetés
És aztán jön a ProSiphon Elite, melyet a texasi IceGiant Coolingnak köszönhetünk. A cég pár éves múltra tekinthet vissza a piacon, de eddig inkább az ipari- és adatközpontok jelentette környezetben igyekeztek technológiájukkal sikert elérni. A ProSiphone Elite azonban otthoni környezetbe készült, igaz, elsősorban egy szűk piacot, az AMD Threadripper processzorait célozza, de azért felszerelhető „hagyományosabb” foglalatokra is. Első változataival már 2019-ben elkészültek, azóta folyik tehát a csiszolgatása.
De mi a szifon?
Tesztalanyunk nem véletlenül ilyen brutálisan nagy: a hagyományos léghűtések területén már szinte egyeduralkodónak mondható hővezető csövek helyett a cég „ProSiphon” technológiáját kapjuk. Ez ugyanúgy a fázisváltáson alapul, mint a megszokott csövek, viszont belső kialakítása más, így nagy mennyiségű hőenergiát tud jóval hatékonyabban mozgatni. Ahogy valószínűleg mindenki tudja, a hővezető csövek esetén a processzor hője a csövek alján található folyadékot melegíti fel, mely elpárolog, majd a felső részen – melyet a bordázatnak kell hűvösen tartani – lecsapódik. Innen a cső belső falán található porózus rétegben a hajszálcsövesség (kapilláris hatás) segítségével a folyadék „visszakúszik” a cső aljára, és a folyamat kezdődik elölről. Ez a rendszer kiválóan működik, igénytelen, és többé-kevésbé érzéketlen a gravitációra is, viszont egy bizonyos hőmennyiség felett „telítődik”: ez akkor következik be, amikor a cső felső végéről már nem tudjuk olyan tempóban elszállítani az energiát, hogy ott a gőz lecsapódhasson, a hőszállítás tehát megáll. (Amikor ez még újdonság volt, szét is vagdostunk egyet.)
A ProSiphon (mely tulajdonképpen egy vapor chamber) esetében a különbség az, hogy itt nem vékony csövekről és kapillárisokról van szó, hanem egy méretes kamráról, mely jóval nagyobb felülettel rendelkezik mind a CPU, mind pedig a bordák irányába, így ez a telítődés sokkal később következik be, melyet még tovább késleltet, hogy a nagyobb felületek miatt a bordázat is sokkal nagyobb – egész pontosan akkora, mint egy közönséges 240 mm-es radiátor, amit kompakt vízhűtéseknél láthatunk. A megoldás hátránya, hogy a hideg oldalon lecsapódó folyadék a gravitáció hatására kerül vissza a meleg oldalra, tehát nem minden orientációban működik – nem véletlen, hogy a vapor chamberrel dolgozó hűtések általában mindig csak egy adott állásban szerelhetők be. Az IceGiant esetében annyival nagyobb a szabadság, hogy két pozíció közül választhatunk, tehát fekvő és álló alaplapok esetében is működik a rendszer, feltéve, hogy helyet tudunk szorítani neki gépünkben – ez ugyanis egyáltalán nem egyszerű!
Ami a bordázatot illeti, ez igazából egy klasszikus toronyhűtő jegyeit viseli magán: a CPU-val egy síkba mart (a megmunkálást végző szerszám által hagyott bordázat szemmel és ujjal is érzékelhető) talp érintkezik. Ahogy a fotón is látszik, a megszokott négyzetes alak helyett egy nagyobb téglalapot kapunk, nem véletlenül: a hűtőt elsősorban a Threadripperhez ajánlja a gyártó, de felszerelhető a többi, elterjedtebb AMD és Intel foglalatra is, bár ebben az esetben a kisebb hőátadó felület miatt nem lesz optimális a működése.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!