GeForce 8800 GTS 320 MB memóriával

GeForce 8800 GTS 320 MB

Immár négy hónapja, hogy az NVIDIA útjára indította a GeForce 8-as szériát, a 8800 GTX 768 MB, a 8800 GTS pedig 640 MB fedélzeti memóriával került forgalomba. A 8800-as család azóta is egyedüliként viselheti a DirectX 10-kompatibilis matricát, ráadásul a GTX-ről elmondható, hogy abszolút teljesítménybajnok is, a probléma mindössze az árral van, ami a legtöbbek számára megfizethető kategórián kívül esik. Mindkét nagy videokártya-gyártóról elmondható, hogy amikor egy új GPU-generáció jelenik meg, először annak leggyorsabb tagjait mutatják be, hiszen ezekkel alapozzák meg az új termékcsaládról kialakuló képet a felhasználók szemében, na és persze a fanatikus hardverőrültek zsebéből rengeteg pénzt húzhatnak ki. Többnyire ezután következnek a lassabb és olcsóbb modellek, melyek végül eltartják a céget. Az NVIDIA ezúttal is ezt a szisztémát választotta, egy a korábbiaknál olcsóbb kártyával, a 8800 GTS 320 MB-os változatával rukkolt elő.

Nem szeretnénk azonnal a dolgok közepébe vágni, ezért lássuk, hogy miről is szól a történet. A GeForce 8800-as család a G80-as kódnevű GPU-ra épül, mely nem kevesebb mint 681 millió tranzisztorból épül fel, 90 nanométeres gyártástechnológiával pedig a mérete az összes eddig készült VGA-chipet lekörözi (484 mm²). A G80 az első olyan GPU, mely unified shader architektúrára épül és emellé támogatja a DirectX 10-et. Napjainkban ezek a szavak komoly marketingértékkel bírnak. A család legerősebb tagja a 8800 GTX, melyben a teljes értékű G80-as GPU dübörög: a 8800 GTS-ben ennek csonkított változata található, a 8-ból 2 SP-blokkot (vagyis 32 számolót) és a hozzájuk tartozó textúra-mintavételezőket kiiktatták. Ezenfelül a 6 ROP-blokkból is letiltottak egyet, ennek következtében a memóriavezérlő szélessége 64 bittel (320 bitre) csökkent, a memória mérete pedig 768 MB-ról 640 MB-ra. A GTS az órajeleket tekintve is lassabb, a GPU órajele 500 MHz, a stream processzorok 1,2 GHz-en járnak, a memória pedig 800 MHz-en (effektíve 1,6 GHz-en).

Ezúttal a 8800 GTS 320 MB-os változatát mutatjuk be, mely a memória méretén felül semmiben sem különbözik a 640 MB-os verziótól, tehát a memóriavezérlő szélessége továbbra is 320 bites. A memória méretének csökkenése természetesen meglátszik a kártya teljesítményén is, de csak azokban az esetekben, amikor a memóriában sok adat eltárolására van szükség, vagyis főleg igen magas felbontás és az élsimítás együttes használata mellett.

GeForce 8800 GTS 640 és 320 MB memóriával [+]

A 320 MB-os GeForce 8800 GTS külsőre teljesen megegyezik a 640 MB-os változattal, csak a memóriachipek kapacitása feleződött, tehát az új kártya is 10 darab 32 bit széles memóriával rendelkezik, de a chipek kapacitása 64 helyett 32 MB.

GeForce 8800 GTS az Asustól 320 MB és az MSI-től 640 MB memóriával [+]

A GeForce 8800 GTS 320 MB-os változatát az Asustól kaptuk meg elsőként; a gyártótól megszokott, igen nagy méretű dobozban kapott helyet. (A GeForce 8800 GTS első verziójával foglalkozó tesztünkben szintén egy Asus kártyával volt dolgunk.) A gyártó a Ghost Recon stílusában díszített dobozba egy Ghost Recon Advanced Warfighter és egy RACE the WTCC játékot csomagol. Ezenfelül találtunk benne egy CD/DVD-tartó tokot, egy leírást, egy driver CD-t, egy 3DMark06-os CD-t, egy Asus programokat tartalmazó CD-t, egy PCI Express tápkábelt, egy analóg-digitális átalakítót és egy komponenskábelt (HDTV-kimenet). A kártya teljesen referenciaépítésű, csak a hűtőn található matrica különbözteti meg a többi márkától. A kártya órajelei is megegyeznek a referenciával (500 MHz/1,2 GHz/800 MHz).

A tesztben szereplő 640 MB-os 8800 GTS ezúttal az MSI-nek köszönhetően volt jelen. Az MSI az Asusszal ellentétben Company of Heroest ad a kártya mellé, plusz leírást, MSI Multimedia CD-t, MSI DVD-lejátszó szoftvert, S-Video és komponens kábelt, illetve PCIe tápkábelt. Ez a kártya is referenciadizájn, de a matrica más, és az órajelek is kicsit magasabbak az NVIDIA ajánlásánál (575 MHz/1,2 GHz/850 MHz).

Radeon X1950 XTX 512 MB és X1950 XT 256 MB a Sapphire-től [+]

A GeForce 8800 GTS 320 MB-os változatának tesztelése előtt körülnéztünk a piacon, és úgy láttuk, hogy az új GTS árban éppen az 512 MB-os Radeon X1950 XTX és a 256 MB-os Radeon X1950 XT közé ékelődik be, ezért mindkettőből beszereztünk egyet-egyet. Mindkét kártyát a Sapphire tálalásában kaptuk kézhez, ezek a csomagolást tekintve nagyon hasonlóak (mint általában minden Sapphire-termék). A doboz oldalába az X1950 XT esetében vágtak egy ablakot, melyen kilátszik a kártya. Ami a két csomag esetében megegyezik: mindkettőhöz kapunk egy felhasználói leírást, egy driver CD-t, egy PowerDVD 6 CD-t, egy Sapphire programokat tartalmazó CD-t, egy The Da Vinci Code játékot, egy PCIe tápkábelt, két analóg-digitális átalakítót, egy S-video és kompozit kimeneteket tartalmazó elosztót és egy komponens kábelt. Az X1950 XTX-hez ezenkívül csomagoltak egy S-Video és egy kompozit hosszabbítót is. A Sapphire kártyái is a szabvány szerint épülnek fel, az X1950 XTX órajele 650/1000 MHz, az X1950 XT pedig 625/900 MHz-en jár.

Tesztkonfiguráció

Játékok:

• Human Head Studios / 2K Games – Prey (1.1)
• Valve – Half Life 2 Episode One
• Infinity War / Activision – Call of Duty 2 (1.3)
• Digital Illusions / EA Games – Battlefield 2 (1.4)
• UBIsoft / UBISoft – Rainbow Six Vegas
• Bethesda Softworks / 2K Games – The Elder Scrolls: Oblivion (1.1 final)
• Naked Sky Entertainment / Valve – Roboblitz
• Electronic Arts / EA Games – Need for Speed Carbon
• Relic / THQ – Company of Heroes

Tesztünk szereplőit tehát már ismerjük, lássuk a szoftveres hátteret. Elhagytunk néhány régebbi játékot, melyek már képtelenek rendesen kihajtani ezeket a videokártyákat (Far Cry, NFS:MW) vagy egyszerűen „lejártak” (Tomb Raider Legend, Age of Empires 3). Helyükbe újakat vezettünk be, ilyen a Rainbow Six Vegas és a Roboblitz is. Teszteltük volna még a Splinter Cell Double Agentet is, de mint kiderült, a GeForce 8-asokon a játék nem indult el.

A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA kártyák esetében „legjobb minőség”-re, az AMD kártyák esetében pedig a legszebbre kapcsoltuk, az anizotropikus szűrés végig be volt kapcsolva (az AMD kártyák esetében a szögfüggetlenség is), így később csak az élsimítás mértékét állítgattuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. A játékok többségében maximális grafikai beállításokat használtunk, ahol nem, ott ezt külön megemlítjük. A Prey, HL2EP1, COD2, BF2 játékokban saját magunk által felvett demókat/replayeket használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. További játékokban (Rainbow Six Vegas, Oblivion, Roboblitz, NFSC) egy begyakorolt útvonalat jártunk be háromszor egymás után, miközben FRAPS-szel mértük az fps-eket. A három lefutott kör után az átlagot jegyeztük fel. A Company of Heroesban a játékba beépített teljesítménytesztet futtattuk le.

Elsőként megvizsgáltuk a fogyasztást. A grafikonon minden esetben a teljes rendszer terhelése látható, ráadásul ebben bennefoglaltatik a táp fogyasztása is (hiszen a készülék a konnektorból felvett teljesítményt jelzi ki), tehát a valós teljesítményigényhez a grafikonon látható adatokat kb. 0,8-del érdemes beszorozni. Üresjáratban az új GTS 10 wattal kevesebbet szippantott fel, mint a 640 MB-os, ne feledjük, hogy a két kártya csak a memória mennyiségében tér el egymástól. Terhelve a különbség 7 watt volt, ami tekintve a felvett áram ingadozását akár mérési hiba is lehet. Érdekesség, hogy az X1950 XTX fogyasztja a legtöbbet terhelve. Lássuk, hogy ezért cserébe mit nyújt.

Tesztek – I.

Először az FPS-játékokat teszteltük, köztük a Rainbow Six Vegasszal. A 320 MB-os GeForce 8800 GTS minden esetben második lett a 640 MB-os GTS mögött, a két kártya között a különbség 3–16%-os, a legkiemelkedőbb a Battlefield 2-ben, amiről már korábban is megállapítottuk, hogy igencsak memóriaméret-függő játék. A Rainbow Six Vegas nem támogatja az élsimítást.

Tesztek – II.

Ezek után az Obliviont teszteltük Blommal és HDR-rel egyaránt. Az eredmények a két GTS esetében nagyon hasonlóak, de az X1950-eseknél sem túl nagy a különbség. Mindenesetre a 320 MB-os GTS így is 22–28%-kal gyorsabb az 512 MB-os X1950 XTX-nél, hála a sok-sok stream processzornak.

Az Unreal 3-as motorra íródott Roboblitzet azért vettük elő, mert a textúragenerálás egy modern módszerét, a procedurális generálást használja. Ilyenkor a textúrák nem sima bitmapekben tárolódnak, hanem a CPU számítja ki őket matematikai képletek alapján, majd ezek betöltődnek a VGA memóriájába, így a játék jóval kevesebb helyet foglal a merevlemezen. Az eredmény azt mutatja, hogy ezúttal is csak az X1950-es kártyák között van „nagyobb” különbség.

A Need for Speed Carbont leteszteltük be- és kikapcsolt motion blurrel is, a grafikonban a bekapcsolt effekt mellett mért értékek láthatók, a kikapcsolt érték minden kártyával a grafikonban láthatónál 10 fps-sel magasabb. Ez az egyetlen játék, ahol az X1950-esek nagyjából ugyanolyan gyorsak voltak, mint a 8800 GTS. A memória méretének megfelezése itt sem jelent túl komoly hátrányt.

Végül a Company of Heroest teszteltük le, amely komoly meglepetést okozott. A legérdekesebb talán az, hogy a Radeonok csúfosan elverték a GeForce-okat. Ezen túl csodálkozásra adhat okot, hogy míg a Radeonok között 30%, addig a GeForce-ok között 42% a különbség a több memóriával felszerelt verzió javára. Valószínűleg itt igen komolyan kibukott a Ring Bus memóriavezérlő felépítésbeli előnye.

Konklúzió

A játéktesztek után elmondható, hogy a 320 MB-os GeForce 8800 GTS-en nem különösebben érződik, hogy feleannyi memóriával rendelkezik, mint nagyobbik testvére. Vannak persze játékok (BF2, CoH) és beállítások (1600x1200-nál nagyobb felbontások), ahol biztosan komolyabb lett volna a különbség, de nem tartjuk túl valószínűnek, hogy ilyen felbontást használnának az átlagos felhasználók. Még az 1600x1200 sem túl elterjedt, bár az 1680x1050 – hála a wide kijelzőknek – terjedőben van.

A GeForce 8800 GTS 320 MB tehát egy rendkívül versenyképes alternatíva lehet mindenkinek, aki nem sajnál kiadni kb. 85 000 forintot egy videokártyáért, hiszen a konkurenciánál tudásban és sebességben egyaránt jobb. Az igazat megvallva, kicsit furcsa helyzet állt elő, hiszen kiindulva a magyar igényekből (azaz 1280x1024 és maximum 1600x1200-as felbontás) a GTS 640 MB-os változatát jelenlegi árfolyamán (105–110 000 forint) nem tudjuk ajánlani, hiszen jóval drágább annál, mint amennyivel gyorsabb a 320 MB-os verziónál. A jövőt nézve van jogosultsága a 640 MB-os változatnak, de a VGA-történelemben rengetegszer előfordult már, hogy ahol nem elég x mennyiségű memória, ott a 2x sem lesz elég. Ráadásul nem tudjuk megjósolni, hogy mire lesz inkább szükség: a nagyobb számolási kapacitásra vagy a nagyobb memóriaméretre. Jön majd a Crysis meg az Unreal Tournament 3, a STALKER, ezekben elképzelhető, hogy szükség lesz arra a plusz 320 MB memóriára, de megér ez vajon ekkora kiadást? Reméljük, hogy a 640 MB-os GTS ára is csökkenni fog, szerintünk érdemes kicsit várni a vásárlással.

Ugyanígy, jelenleg az 512 MB-os X1950 XTX-et sem tudjuk jó szívvel ajánlani, amely körülbelül egy ársávban található a 320 MB-os GTS-sel (az utóbbi hetekben csökkent az ára), viszont lassabb, és nem támogatja a DirectX 10-et sem.

Összegezve, a GeForce 8800 GTS 320 MB DirectX 10-, HDCP- és SLI-támogatással, komoly teljesítménnyel szerintünk most nagyon jó vétel. Problémát csak az okoz, hogy a viszonylag kevés memória visszaveti a kártyát az úgynevezett XHD (Extreme High Definition) felbontásokban, amikor használatba vesszük az élsimítást. Viszont kisebb felbontásnál jelenleg nincs probléma vele, ezért ajánlott vétel.

GeForce 8800 GTS 320 MB

fLeSs

Az Asus GeForce 8800 GTS-t az Asus Magyarország, az MSI és Sapphire videokártyákat pedig a HRP Hungary Kft. jóvoltából tesztelhettük.