Hirdetés
Matt vs. fényes kijelző: új ellenség?
Korunk legnagyobb vívmányának az érintőkijelző tűnik, persze ez a technológia sem új, de maradjunk annyiban, hogy az elmúlt pár évben sikerült olyan szintre fejleszteni, hogy költséghatékonyan lehessen a vásárlóra többféle méretben ráerőszakolni, hiszen ha menő telefont akar, akkor nincs más választása. Ez tulajdonképpen nem baj, hiszen a mobilkijelzők forradalma hatással van a notebookokra is, részben ennek is köszönhető a képpontsűrűség emelkedése és a jobb panelek alkalmazása a hordozható PC-k esetében is.
Fotósok rémálma a kiállított notebookok fotózása
Sajnos egyúttal kezdik elvetni a sulykot, élen az Intellel, aki legújabb Ultrabook követelményrendszerét úgy dolgozta ki, hogy a gyártók kénytelenek legyenek dupla pénzbe kerülő érintőkijelzővel árusítani gépeiket. Persze ez esetben vaj van a Microsoft füle mögött is, hiszen a Windows 8 vagy 8.1 nyomása is a gyártók vállára nehezedett, így az érintőss eszközök és ezzel együtt a fényes felületű panelek megint visszatérnek, mint egy rossz rémálomban. Erről a témáról faggatunk az ügyben érintett cégek képviselőit is egy sajtóreggeli alkalmával, akik azt mondták, hogy meg tudják csinálni az érintőkijelzőt matt felülettel is. Akkor kérdeznénk: mégis hol vannak?
A csillogó kijelzőnél csak egy rosszabb létezik: ha az egész gép felülete tükröződő műanyagból készül (kép forrása: NotebookCheck)
Az állítólagos ok, amiért még nincsenek tömegesen gyárilag ilyenek, hogy "nem igénylik a vásárlók". Ismételjük, "állítólag". Ezzel nyilván nehéz vitatkozni, mert a gyártóval ellentétben mi nem tudunk számokat felmutatni (igaz, ők sem mutattak), de a saját körünkben végzett felmérésből egyértelműen kiderül, hogy ma sokan szívesebben vásárolnak hagyományos (azaz nem érintős) matt kijelzős notebookot, mint szemkiverős, fényes felületűt, pláne érintőset. És ebben nem csak a becsillanás és a tükröződés játszik szerepet, hanem az is, hogy többen ideglelést kapnak attól, ha maszatos a kijelző, az elkent zsírfoltok ugyanis még jobban rontanak a látványon és láthatóságon.
Vannak pozitív példák is érintőkijelzőre: LG G Pad 8.3
Emellett sokan nem látják meg az új Windowsban rejlő lehetőséget sem, aminek oka nyilván a vásárlókban is keresendő, hiszen megszokták az egeret és a billentyűzetet, az érintés idegennek hat az asztali gép előtt ülve – és nem is kényelmes. De valljuk be, a Windows 8 Modern felületén kívül nem sokra tudja használni az érintést a legtöbb user, még az ilyen rendszert futtató tableteknél is sokan könyörögnek egy stylus-ért, amivel legalább képesek egy mozgó járművön a sarokban lévő, bezárást szimbolizáló X-et eltalálni. Nyilvánvalóan nem akarunk általánosítani, hiszen sokan örülnek az érintős képességnek, amit egy tableten még ki is lehet használni, de notebookoknál ilyen tömeges mértékben, pláne asztali kijelzőknél nem sok értelmét látjuk. Nem is csoda, hogy utóbbi termékkörben nem sok ilyet találunk, inkább az All-in-One gépeknél jellemzőek.
Azzal egy percig sem vitatkozunk, hogy tagadhatatlanul szükség van az érintőkijelzőre, amit meg lehet jól is csinálni (lásd feljebb az LG G Pad 8.3 kép). Amivel viszont nem értünk egyet, az a választási lehetőségek korlátozása azzal, hogy a gyártók helyettünk akarják eldönteni, hogy mire van szükségünk, így kvázi gyakran nem kínálnak többféle választást, be kell érnünk azzal, amivel ők megálmodták az adott eszközt. Szerencsére az asztali PC-nk esetében nincs megkötve a kezünk, tulajdonképpen igényeinknek csak pénztárcánk szabhat határt és szabadon választhatunk, de az asztali monitorokba szánt paneleknél többnyire amúgy is hanyagolják a fényes felületet, legfeljebb fényes kávával kezdik ki idegeinket. Zárásként csak annyit, hogy a professzionális kijelzők esetében még mindig tudják a tutit: ezek nem csak, hogy nem fényesek, de még további extra árnyékolóval érkeznek, hogy még jobban kizárják a környező fényeket és tükröződéseket. Vagy nekik sincs igazuk? Szavazzon!
Daywalker
