Mögöttes szándék
Amennyiben helyszűkében vagyunk otthon vagy az irodában, jelenleg több lehetőség is kínálkozik arra, hogy mégis kényelmes munkakörnyezetet alakítsunk ki magunk körül. A mini-PC-k elterjedésével nem kell attól félni, hogy lépten-nyomon belebotlunk az ormótlan számítógépházba, az LCD-monitorok révén pedig az asztalon is több helyünk lett. Kézenfekvő tehát, hogy a legkisebb helyigényű asztali PC-t akkor kapjuk, ha a két technológiát keresztezzük; a mini PC alkatrészeit beépítjük az LCD-monitor házába.
Egy IBM XT az ókorból
Az ötlet mindazonáltal nem új, az ókorban is alkalmaztak hasonló integrációs megoldásokat, igaz, akkor még többnyire a gépházba építették a kijelzőt, nem pedig fordítva.
Az ipar egyik úttörője az Apple; a nemrégiben bemutatott iMac G5, illetve annak elődje az iMac G4 és az eMac G4 mindegyike a helytakarékosság – és persze az egyedi tervezés jegyében készült.
Régi Alma...
...friss Alma
Az Apple mindemellett termékeivel nem fedi le a teljes piacot, erre alapozva néhány távol-keleti gyártó elhatározta, hogy kifejleszt olyan flexibilis megoldásokat, amelyek egy TFT-panelből és egy alap-PC-ből állnak, a többit pedig rábízza a felhasználóra. Szerkesztőségünkbe most az Enlight IB-7686 típusjelű megoldása jutott el, mely alapkiépítésben tulajdonképpen nem más, mint egy LCD-monitorral egybeépített, különleges formájú, micro-ATX formátumú alaplapokat fogadó PC-ház, tehát voltaképpen nem is tekinthető barebone rendszernek.
Hirdetés
A nálunk járt, kijelzővel egybeépített ház főbb paraméterei a következők:
- Kijelző:15 hüvelykes TFT LCD 1024 x 768 pixeles maximális felbontással
- Fényerő: 250 cd/m2
- Kontrasztarány: 450:1
- Rálátási szög: 40/60/60/60° (felülről, alulról, jobbról, balról)
- Formátum: micro-ATX
- Kártyahelyek száma: 4
- Beépített csatlakozók: Fejhallgató-kimenet, mikrofon-bemenet, 2 x USB
- Tárolóegységek: 1 x 3,5" merevlemez, 1 x slim optikai meghajtó, 1 x 3,5"-os floppymeghajtó
- Tápegység: micro-ATX, 200 W maximális teljesítménnyel
- Méretek és tömeg: 410 x 178 x 434 mm, 8 kg
A csomagolásból kibányászott, ezüstszürke-fekete színekben pompázó gép meglehetősen puritán külsővel rendelkezik, a csatlakozók a két oldalsó USB-porton és a hangrendszer csatlakozóin kívül el lettek dugva egy fekete takarópanel mögé a gép hátoldalán. Mindössze két nyomógombot találunk a házon, az egyik a gép ki- és bekapcsolására szolgál, a másik pedig a TFT-panel automatikus beállítására.
Az egység tulajdonképpen két főbb elemből áll; az alsó, fekete blokk tartalmazza a tárolórendszert, illetve itt lapul a micro-ATX formátumú, 200 wattos tápegység is, a gép többi alkatrésze pedig a TFT ezüst „kávájában” bújik meg. A két főegységet vastag kábelköteg köti össze, amely az alaplap elhelyezése miatt részben a TFT panel és az alaplap közé szorul, amit nem feltétlenül tartunk szerencsésnek.
Az Enlight igyekezett könnyen szerelhető gépet alkotni – mérsékelt sikerrel; a hátlapot hat csavar tartja, igaz a fekete talp szétszedéséhez elég három csavart kicsavarnunk. A házon belül viszont nyoma sincs a barebone rendszereknél megszokott szerszámmentes megoldásoknak, a burkolat egyes elemeitől eltekintve mindent csavarok tartanak. Azt javasoljuk, hogy aki nem rendelkezik kellő szerelési gyakorlattal, inkább bele se fogjon az Enlight házába tervezett PC összeállításával, a néhol kissé zavaros szerelési útmutató még a legdörzsöltebb PC-építőkön is kifoghat.
További vizsgálódások, értékelés
A processzorhűtőnek és a PCI-kártyáknak helyet kellett valahol szorítani, ezért a készülékház 17 cm mély lett, ami első ránézésre kissé fura formát kölcsönöz az Enlight LCD-PC-jének, de még így is sokkal kisebb helyet foglal el az egység az asztalon, mint egy katódsugárcsöves monitor.
A házba csak slim formátumú optikai meghajtó szerelhető, ami egyfelől előny, mert a kis helyet foglaló drive kifejezetten elegáns megoldás, másfelől hátrány, hiszen ezek az egységek drágábbak a teljes magasságú 5,25 hüvelykes társaiknál. Az optikai és a floppymeghajtó beszereléséhez előbb ki kell pattintanunk az elülső takarólemezt, ami meglehetősen kényes folyamat, könnyen eltörhet a műanyag elem, ha nem a kellő szögben próbáljuk kivenni. A készülékház anyagminősége amúgy átlagos, az ezüstre festett műanyag közelről szemlélve néhol felületes munkáról árulkodik.
A bekapcsológomb megnyomása után a gép hangos zúgás kíséretében éledt fel és ez a hang nem is csökkent a későbbiekben. A zúgás nem a tápegység felől jön; sajnos úgy tűnik, a szűk műanyag ház nagyon felerősíti a tesztgépbe szerelt, amúgy hangosnak nem mondható, 2700 fordulat/perces sebességgel pörgő gyári Intel hűtőventilátor által keltett zajt.
A 15 hüvelykes kijelző átlagos képminőséget produkált, a kezelőszervek összesen két funkcióra korlátozódnak; egy auto beállítás gombot találunk a ház jobb oldalán, illetve egy tekerhető fényerő-potmétert a bekapcsológomb alatt. Ez utóbbi szabályozási módszer elég szokatlan megoldás manapság, némi nosztalgikus vonulattal ruházza fel az eszközt. Mindemellett az Enlight LCD-PC-jébe szerelt TFT-panel felett eljárt kissé az idő; a kép rálátási szöge átlag alattinak mondható, a fényereje gyenge. A panel reakcióideje nagy, ami filmeknél még nem zavaró, de akciójátékoknál már biztosan a látvány rovására megy.
Összegezve a leírtakat, az Enlight LCD-kijelzővel egybeépített PC-háza aligha fog a játékosok és az otthoni felhasználók kedvencévé válni, mi sem tudjuk ajánlani. Helyszűkében lévő irodák, bankfiókok ugyanakkor hasznát vehetik az efféle megoldásoknak, különösen mivel nagyobb tétel vásárlása esetén esetleg lefaraghatnak a kb. 140 000 forintos bruttó fogyasztói árból (mely csak a házat, az LCD-t és a tápot tartalmazza). A gép rendelhető 17 hüvelykes LCD-panellel is, ez esetben plusz 40 000 forintot kell áldozni rá, illetve igény esetén 15 hüvelykes érintőpanellel is megvásárolható – 80 000 forint felárral.
Ami tetszett:
- kis helyigény.
Ami nem tetszett:
- elavult kijelző,
- nehézkes szerelhetőség,
- drága.
Renwick
Az Enlight LCD-PC-jét a Gold Comp Kereskedelmi Kft.-től kaptuk bemutatóra.
