Hirdetés
Donkey Kong 2 & 3
Donkey Kong Country 2: Diddy Kong’s Quest
A játék ezen a platformon még 2 folytatást ért meg, a második rész a Diddy Kong’s Quest volt, ami már a Snes karrierjének vége felé jött ki, a PS1 draftolásakor 95-ben. Mivel még mindig top gépnek számított és az első részhez méltóan ez is egy nagyon jó alkotás lett. A második rész sztorija szerint Donkey-t a nagy gonosz kroki Kaptain K. Rool elrabolja és foglyul ejti, melyet természetesen Diddy és barátai sem hagynak szó nélkül, ezért megszervezik a Donkey mentőakciót. Diddy egyedül ugye kevés lenne erre a feladatra, ezért majombarátnőjét, Dixie Kongot is magával viszi. A játék grafikáját tovább javították, már sokkal több animáció figyelhető meg, illetve új karakterek kerültek bele tömkelegével.
Az irányítás is fejlődött, immár Dixivel helikopterezni is tudunk kisebb-nagyobb távolságokba, ill. a másik majmot a nyakunkba véve, előre, v. felfelé fel tudjuk hajítani, így elérve olyan dolgokat, mint pl. a bónusz pályára vezető hordó v. a gyűjthető Tallérok. Új állatok is érkeztek, ilyen pl. a rugóelven ugrándozó kígyó, vagy a hálókat köpködő pók. Vele azért szórakoztató a játék, mert magunk elé tudunk felfelé köpködni hálókat, amikkel akár a tiltótábláig az akadályok fölött el tudunk surranni.
Donkey Kong Country 3: Dixie Kong's Double Trouble
A 3. rész is helytáll, bár már nagyon nem tudták továbbfejleszteni a játékot semmilyen téren, de azért végig lehet futni ezen is. A game már a Snes hanyatlásakor jött ki 96-ban, talán kicsit érződik is hogy már nem koncentráltak annyira a minőségre, mert habár az első két rész is minden korosztály felölelésével készült, itt mégis már gyerekesnek tűnik nagyon az egész koncepció, kezdve Dixie csecsemőmajom társától, egészen a kis elefántig. A játékba megint próbáltak új ellenfeleket berakni, mint pl. a bohóchalak, de megjelennek a régiek is, mint pl. a patkányok, akiktől a valósághoz hűen kis elefántunk retteg. A játék vállalható, bár grafikailag már nekem annyira nem jött be, kicsit gyengébbnek tűnt, mint az előzőek és annyira nem is ragadott magával, mint a 2 első rész.
Tudom, hogy a többi Nintendo platformon (N64, Wii) is jelent még meg DK, de vagyok annyira elvetemült, hogy azokat nem elemzem, mert igazából a trilógia képezi szervesen a játéktermi DK után a játék fényét és számomra már nem voltak annyira érdekesek az ezután megjelent DK részek.
