Félig ember, félig gép
Warren Spector dermesztő jövőképe 2000-ben erőteljesen túlmutatott a különböző szépészeti beavatkozásokon, az implantációk itt már nem a nemi jellegek kidomborítására szolgáltak. A nanotechnológia és a robotika robbanásszerű fejlődésének köszönhetően a jövőben a technológia összeolvad a szerves emberi testtel, annak képességeit megváltoztatva, erősítve. Manapság még csak pacemakerek, művégtagok segítik az emberek életét, de megvan rá az esély, hogy a távoli jövőben elérkezik a gépesített ember ideje. Az „élő szövet a fémvázon” korszak.
Ezt vetítette előre a játékipar említett tervezőzsenije a Deus Ex alkotásával, melynek ötletét már az 1990-es évek közepétől dédelgette, csak akkortájt még az Origin Gamesnél erőteljesen olyan játékokon dolgozott, mint az Ultima vagy a Wing Commander szériák. A mára klasszikussá vált 1994-es System Shock elkészítését követően az Eidos Interactive felügyelete alatt lévő Ion Storm csapatához igazolt, hogy megalkothassa féltve dédelgetett gyermekét a Deus Exet. A 2050-es években egy halálos kór, egy nanovírus szedi áldozatait, az ellenszerhez pedig csak a kiváltságosok juthatnak hozzá. A gyógyszercégek, a társadalmi rétegek és a háttérből irányító különböző érdekszervezetetek harcát ábrázolta a Deus Ex, melyben terror csoportok próbáltak segíteni a kevésbé tehetősökön. JC Denton nano-augmentációs technológiával felszerelt UNATCO-ügynök bőrébe bújva kellett ebben a barátságosnak semmiképpen sem nevezhető jövőben rendet tennünk.
A Deus Ex sikerének köszönhetően egy Invisible War alcímű folytatás is megjelent 2003-ban, de ezt követően közel 10 évre megpihent a franchise, ahogy az akkori fejlesztő az Ion Storm is örök álomra szenderült. A Square Enix azonban 2011-re az Eidos Montreal közreműködésével újra köztudatba hozta a Deus Ex-et, ám a Human Revolution nem egy egyenes folytatás, hanem egy izgalmas előzménytörténet lett. Főhősünk Adam Jensen, a Sarif Industries biztonsági embere, aki a vállalat elleni merénylet során súlyos sérüléseket szenvedett el. A Sarif Industries a biotechnológia élharcosaként mechanikus augmentációkkal megmenti Jensen életét, majd a megteremtett szuperkatonát küldi a támadások felderítésére. Ahogy arra számítani lehetett egy világméretű összeesküvésre bukkan, ahol multinacionális nagyvállalatok érdekei feszülnek egymásnak.
A neo-noir cyberpunk akciójáték már napjainkban is problémát jelentő témákat tárgyalt. Globalizáció, terrorizmus, a gyógyszercégek érdekeltségei és az emberek jelentéktelensége, ahogy bábként játszanak velük. A Human Revolution eseményei egy bizonyos Aug Incidensbe torkollottak, mellyel a beültetésekkel rendelkező egyéneket megfertőzték és azok a még egészséges társaik ellen fordultak, ezzel világméretű katasztrófát idézve elő, így egy sötétebb, gonoszabb korszak köszöntött az emberiségre. A Mankind Divided már ebben az új eszmék által vezérelt, a félelem ellen kitaszítással védekező, erőszakkal átitatott korban játszódik.
Akik úgy vágnának bele a Mankind Dividedbe, hogy a 2011-es előzményhez nem volt szerencséjük (érdemes előtte pótolni), azok számára megtekinthető egy 12 perces összefoglaló az eddigi történések kapcsán. Adam Jensen lesz továbbra is a főhősünk, aki két évvel a Human Revolution eseményei után a Task Force 29 katonai egység (Interpol) megtűrt biometrikus szuperkatonája. Dubaiban egy romos szállodában zajló fegyverkereskedelmet meghiúsító rajtaütéssel veszi kezdetét a cselekmény. Az akció egy rendkívül erős és jól szervezett ismeretlen ellenséges csoportosulás, valamint egy brutális homokvihar révén meghiúsul. Ezt követően Jensen Prágába utazik a főhadiszállásra, útközben pedig egy pokolgépes merénylet szerencsés túlélője lesz. Feladatunk ennek révén már adott is, fel kell derítenünk, milyen érdekek, csoportok állnak a robbantások hátterében.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!