Hirdetés
Notebookgyártás
Nem szükségszerű, hogy ilyen sok élő munkaerő működjön közre az alaplapok gyártásában, a japán üzemeket, de a tajvaniak egy részét is sokkal nagyobb mértékben robotizálták – ami persze nagyobb befektetést igényel. Hozzá kell tenni, hogy a kunsani üzemben is láttunk fejlettebb gyártósort, ilyenekkel készítik például a notebookok alaplapjait, melyeknél gépek helyezik fel az alkatrészek többségét, emberi munkaerő csak bizonyos pontokon avatkozik közbe. Például amikor abba a gépbe rakják a lapokat, mely az eredetileg szögletes nyákból kivágja a megfelelő formára szabott – és egyébként eddigre már félig elkészült – alaplapot.
A notebookok végső összeszerelésének előkészítése több helyen, szimultán módon zajlik. Bizonyos komponenseket (így az általunk is végigkövetett alaplapokat) itt gyártanak, másokat beszállítóktól vásárolnak, és itt csak egybeillesztésük zajlik (ilyenek például a noteszek belső vázának és több részből összeálló burkolatának egyes elemei), végül vannak, amelyek készen érkeznek és egyből beszerelésre kerülnek (mint a kijelzőpanelek, optikai meghajtók, merevlemezek).
Az általunk látott részleg első állomásán kijelzőmodulokat csavaroztak a notebookok fedlapjához. A megjelenítőt rögtön alá is vetették egy vizsgálatnak; az egyik munkás egy fekete lepellel beárnyékolt részen állandóan világító pixelekre vadászott. A ház alsó része ide már úgy érkezett, hogy benne volt az alaplap, de billentyűzet, meghajtók még ezután kerültek bele, és persze szintén itt történt meg az alsó és felső rész összeszerelése. Ekkor kaptunk magyarázatot arra is, miért láthattuk az üzem előcsarnokában az LG logóját az MSI-é mellett: itt bizony éppen LG noteszek készültek bérmunkában.
A fizikailag elkészült számítógépek ezután egy hosszabb ellenőrző procedúrába léptek be. Először alaposan végigtapogatták, megnyomkodták őket, rendben van-e az összes illesztés és zsanér. Bekapcsolás után hálózati interfészükön keresztül kapták meg a teszteléshez szükséges szoftvereket és operációs rendszert. Itt is futószalag mellett dolgoztak a munkások, így mindegyikük egyetlen funkciót vizsgált: volt aki végigpróbálta az összes billentyűt, más a hangot, más – újra – a kijelzőt ellenőrizte a célszoftver segítségével. Végül elindult a Windows, melyen már összetettebb – egyébként közismert – tesztprogramok és benchmarkok futottak. A notebookok egy hosszú, körbemozgó vitrinrendszerbe kerülnek a megméretés idejére. A terheléses teszt időtartama modellenként eltérő. Ha egy frissen gyártásba került típusról van szó, a biztonság kedvéért 5–8 órán keresztül is futhat, míg egy régebb óta, megbízhatóan kis selejtaránnyal készülő modell megúszhatja 2–3 órával is. A végső állomást természetesen az összeszerelést végző sorokon is a matricák felragasztása és a dobozolás jelenti.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
