Indítás
A gép operációs rendszer nélkül érkezik, ezért az önfeledt munka vagy szórakozás előtt ezt saját forrásból pótolni kell. A Windows XP zokszó nélkül települ, a mellékelt CD-ről az eszközök illesztő-programjai is gyorsan felrakhatók. Ismét kicsit OEM jellegre utal, hogy a CD autorunja egy text fájlt nyit meg, amiben le van írva az ajánlott telepítési sorrend és a futtatandó fájlok listája. Az esetlennek tűnő megoldás azonban a kicsit is hozzáértő felhasználó számára tökéletes, nincsen magától okoskodó, mindent (félre)telepítő programcsomag. Tetszett.
A telepítések befejezésével mi máshoz is foghatnánk egy 3D/gyorsítóval ellátott gépnél, mint hogy azonnal előveszünk néhány kedvenc játékot. Elsőként a Colin McRae Rally 3 demója akadt a kezünkbe, amit a gyorsan át is szippantottunk a gépre a Fast Ethernet csatlakozón keresztül (igen, hálózati funkcionalitás is kipipálva). Telepítés, indítás. Amit a demo tud, azt tisztességesen kihajtja a gép (akár 1024x768x32bit felbontás mellett is) bár a 800x600 talán kicsit simábban futott. Mit is mondhatnánk erre, elvégre egy szinte belépő szintű notebookról van szó? Ez így sem rossz.
Ezek után magától értetődő, hogy Windows alatt dolgozva nem lehet zavarba hozni a gépet. Természetesen egy gyorsabb Pentium 4-essel biztosan még jobb eredményeket tud produkálni a különféle benchmarkokban és a rendkívül processzor-intenzív alkalmazásoknál, azonban hétköznapi használatra kellemesen elég a sokat szidott Celeron is. Ne feledjük, hogy ez gépünk olcsóságának egyik kulcsfontosságú eleme; mára szinte fillérekbe kerül maga a processzor és a hozzá passzoló chipset is.
Felszereltség
A vérbeli "notebookságon" megspóroltakat részben másra fordítják: van ugyebár hordozható szinten jónak mondható 3D gyorsítás, FireWire csatlakozó, memóriakártya olvasó, egy rakás USB 2.0 dugalj - bár ez utóbbiak inkább az alaplapi chipset beépített funkciói, mégis szép, hogy megkapjuk őket kivezetve. A 15,1"-os TFT a standard 1024x768 felbontással már megkérdőjelezhetőbb választás, alig funkcionálisabb (igazából csak többet fogyaszt), mint egy 14,1"-os (már 13,3-on is jól mutat ez a felbontás). A nagyobb felbontású kijelzőnek jobban örültünk volna - legalábbis ebben a jobban felszerelt változatban - ugyanis egyre elterjedtebbek például az 1400x1050-es TFT-k.
Optikai meghajtó tekintetében a szokványos kombóval találkozunk: 8x DVD olvasó és 24/8/8x CD író-újraíró. Ma már kevésbé megszokott, hogy beépített floppy-meghajtót is találunk. Sokak még számítanak rá, bár érthető, hogy egyre több gyártó hagyja el teljesen gépeiből. Az amúgy is tetemes súlyon érdemben nem változtatna a hiánya, de igazából nem fájna érte a szívünk. Mondjuk úgy, hogy egy "mindent egyben notebookban" ott a helye még a floppynak.
A gép egy ma szintén itt-ott már fellelhető, nagyon kellemes és hasznos extrával rendelkezik: kikapcsolt állapotban is lehet rajta CD-t hallgatni. Van egy különálló, pár gombos vezérlőpanelje, mini LCD-kijelzővel egyetemben, csak be kell helyezni a zenei CD-t és már hallgathatjuk is. A beépített sztereo hangfalpártól ne várjunk koncertélményt, a noteszgépeknél megszokottan meglehetősen fahangon szól (de legalább kellő hangerővel), így szükség esetén jó megoldást nyújt külső hangfalak csatlakoztatása nélkül is.
Ergonómia
Kezelhetőség területén sajnos sok sebből vérzik a gép, ha kegyetlen, notebookos szemmel vizsgáljuk. A billentyűzet például kimondottan kellemes tapintású (jó erővel és kellő úton mozognak a gombok), ellenben a teljesen lapos tetejű gombok idegenül hatnak a kicsit homorú kialakításhoz szokott ujjaknak, a kiosztás néhány részlete pedig egyenesen el van rontva (sok más gyártónál is, sajnos).
A legnagyobb gond a mindig is problémás PageUp-Down, Home-End, Ins-Del gombokkal van, amiket itt részben szétszórtak, részben egymásra helyeztek, ami a mindennapi használatot nagymértékben megnehezíti, vagy legalábbis elsajátítása hosszú tanulást igényel. A legbosszantóbb az, hogy a gép hatalmas mérete miatt, bőven lett volna hely normális elrendezést találni - csak hát ilyen (vagy hasonló) kialakítású a legtöbb notebook billentyűzet, és mást gyártani drágább lenne (?)...
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
