Aopen 1847L notebook

Intro

Az Aopen 1847L megismerése és rövid használata hullámvasút jellegű volt. Hol elismerve csettintettünk, hol enyhén fejet csóváltunk, de végül mindig elégedetten nyugtáztuk a notebookhoz illő stabil működését. Lássuk csak, miről is van szó:

Főbb paraméterek:

  • 15,1" TFT LCD, 1024x768 pixel felbontással
  • Intel Celeron 2.0 GHz asztali processzor (400/533 FSB-jű Socket 478 chipek támogatva) - SiS 648+963 P4 egycsatornás DDR chipset
  • 256 MB DDR SDRAM, Kingston (max. 1 GB DDR SO-DIMM)
  • 20 GB merevlemez, IBM
  • 24/8/8/8x Slimtype LSC-24081M DVD-CDRW Combo meghajtó
  • belső 3,5" FDD
  • NVIDIA GeForce4 Go 488 videovezérlő (64 MB DDR SDRAM, 8x AGP)
  • VGA és TV kimenet
  • 56k modem és UTP 10/100 Ethernet
  • infraport
  • FireWire
  • SD, MMC kártyaolvasó
  • PS/2 port
  • nyomtató port
  • 4 db. USB 2.0 port
  • sztereo hangfalpár
  • iránygombos tapipad, extra navigációs billentyűk
  • offline CD lejátszási képesség
  • Li-Ion akku
  • 3,4 kg
  • mellékelt szoftverek: telepítő CD, Norton Antivirus 2003, Nero Burning Rom 5.0, PowerDVD XP 4.0
  • Végfelhasználói ár: kb. 270.000 Ft + ÁFA


Klikk!

Rögvest rohangásznak a gondolatok: az Aopen azért elég jó márka, bár itthon még kevésbé ismert. Aztán meg: hú... Celeron, ráadásul asztali... ej-ej. De legalább rendes 3D gyorsító van benne, GeForce4 Go... Kár, hogy nem Radeon Mobility, azok azért némileg erősebbek és kevesebbet fogyasztanak. Ellenben van TV kimenet, FireWire, memóriakártya olvasó, szinte minden... mondjuk majd' három és fél kilogramm súly mellett el is várható.

Bontás

Lássuk csak, mit rejt a doboz! Kívülről alig tudunk meg valamit, csak annyit árul el a felirat, hogy notebook. Belül egy külön dobozban találjuk a kiegészítőket és tartozékokat, ami mellett gondos védelemben lapul maga a készülék.

A gépet kicsomagolva, továbbra is teljes névtelenséggel találkozunk, az egyetlen felismerhető márkajelzés a fél téglányi tápegység LiteOn felirata. Régi reflexünk azt sejteti, nem a legdrágább beszállítóktól érkeztek az alkatrészek. Szerencsére mára a LiteOn - optikai meghajtói révén - tisztes nevet szerzett magának. A gépen és a felhasználói útmutatóban azonban semmi márkajelzés nincs, sehol sem hirdetik fennen, hogy ez bizony Aopen termék. Még a jelvény helye is üres sebhelyként tátong az LCD borítóján. A dolog magyarázata egyébként annyi, hogy a márkajelzés egy matrica formájában szerepel a csomagban, amelyet ráragaszthatunk, ha úgy tartja kedvünk, de gyártathatunk magunknak személyes (értsd: prohardveres...) logót is.

Hirdetés

A gép hatalmas, amin sokat nem is nagyon lehetne faragni a terebélyes, 15,1"-os TFT miatt. A vastagságán azért még lehetett volna csiszolni valamennyit, de a miniatűrizálás komoly pénzbe kerül, itt pedig érezhetően inkább a költséghatékonyságon volt a hangsúly. Ezért a műanyag borítás is átlagos minőséget sugall, ellenben divatos ezüst-sötétszürke kombinációban díszeleg. Kötelező gyakorlat az áttetsző, kék műanyagból készült billentyűzet, és a beindításkor kéken világító kapcsoló.

Indítás

A gép operációs rendszer nélkül érkezik, ezért az önfeledt munka vagy szórakozás előtt ezt saját forrásból pótolni kell. A Windows XP zokszó nélkül települ, a mellékelt CD-ről az eszközök illesztő-programjai is gyorsan felrakhatók. Ismét kicsit OEM jellegre utal, hogy a CD autorunja egy text fájlt nyit meg, amiben le van írva az ajánlott telepítési sorrend és a futtatandó fájlok listája. Az esetlennek tűnő megoldás azonban a kicsit is hozzáértő felhasználó számára tökéletes, nincsen magától okoskodó, mindent (félre)telepítő programcsomag. Tetszett.

A telepítések befejezésével mi máshoz is foghatnánk egy 3D/gyorsítóval ellátott gépnél, mint hogy azonnal előveszünk néhány kedvenc játékot. Elsőként a Colin McRae Rally 3 demója akadt a kezünkbe, amit a gyorsan át is szippantottunk a gépre a Fast Ethernet csatlakozón keresztül (igen, hálózati funkcionalitás is kipipálva). Telepítés, indítás. Amit a demo tud, azt tisztességesen kihajtja a gép (akár 1024x768x32bit felbontás mellett is) bár a 800x600 talán kicsit simábban futott. Mit is mondhatnánk erre, elvégre egy szinte belépő szintű notebookról van szó? Ez így sem rossz.

Ezek után magától értetődő, hogy Windows alatt dolgozva nem lehet zavarba hozni a gépet. Természetesen egy gyorsabb Pentium 4-essel biztosan még jobb eredményeket tud produkálni a különféle benchmarkokban és a rendkívül processzor-intenzív alkalmazásoknál, azonban hétköznapi használatra kellemesen elég a sokat szidott Celeron is. Ne feledjük, hogy ez gépünk olcsóságának egyik kulcsfontosságú eleme; mára szinte fillérekbe kerül maga a processzor és a hozzá passzoló chipset is.

Felszereltség

A vérbeli "notebookságon" megspóroltakat részben másra fordítják: van ugyebár hordozható szinten jónak mondható 3D gyorsítás, FireWire csatlakozó, memóriakártya olvasó, egy rakás USB 2.0 dugalj - bár ez utóbbiak inkább az alaplapi chipset beépített funkciói, mégis szép, hogy megkapjuk őket kivezetve. A 15,1"-os TFT a standard 1024x768 felbontással már megkérdőjelezhetőbb választás, alig funkcionálisabb (igazából csak többet fogyaszt), mint egy 14,1"-os (már 13,3-on is jól mutat ez a felbontás). A nagyobb felbontású kijelzőnek jobban örültünk volna - legalábbis ebben a jobban felszerelt változatban - ugyanis egyre elterjedtebbek például az 1400x1050-es TFT-k.

Optikai meghajtó tekintetében a szokványos kombóval találkozunk: 8x DVD olvasó és 24/8/8x CD író-újraíró. Ma már kevésbé megszokott, hogy beépített floppy-meghajtót is találunk. Sokak még számítanak rá, bár érthető, hogy egyre több gyártó hagyja el teljesen gépeiből. Az amúgy is tetemes súlyon érdemben nem változtatna a hiánya, de igazából nem fájna érte a szívünk. Mondjuk úgy, hogy egy "mindent egyben notebookban" ott a helye még a floppynak.

A gép egy ma szintén itt-ott már fellelhető, nagyon kellemes és hasznos extrával rendelkezik: kikapcsolt állapotban is lehet rajta CD-t hallgatni. Van egy különálló, pár gombos vezérlőpanelje, mini LCD-kijelzővel egyetemben, csak be kell helyezni a zenei CD-t és már hallgathatjuk is. A beépített sztereo hangfalpártól ne várjunk koncertélményt, a noteszgépeknél megszokottan meglehetősen fahangon szól (de legalább kellő hangerővel), így szükség esetén jó megoldást nyújt külső hangfalak csatlakoztatása nélkül is.

Ergonómia

Kezelhetőség területén sajnos sok sebből vérzik a gép, ha kegyetlen, notebookos szemmel vizsgáljuk. A billentyűzet például kimondottan kellemes tapintású (jó erővel és kellő úton mozognak a gombok), ellenben a teljesen lapos tetejű gombok idegenül hatnak a kicsit homorú kialakításhoz szokott ujjaknak, a kiosztás néhány részlete pedig egyenesen el van rontva (sok más gyártónál is, sajnos).

A legnagyobb gond a mindig is problémás PageUp-Down, Home-End, Ins-Del gombokkal van, amiket itt részben szétszórtak, részben egymásra helyeztek, ami a mindennapi használatot nagymértékben megnehezíti, vagy legalábbis elsajátítása hosszú tanulást igényel. A legbosszantóbb az, hogy a gép hatalmas mérete miatt, bőven lett volna hely normális elrendezést találni - csak hát ilyen (vagy hasonló) kialakítású a legtöbb notebook billentyűzet, és mást gyártani drágább lenne (?)...

Ergonómia, ajánlás

A másik nagy ergo-gnóm a tapipad, ami alapjaiban még szintén jó, de elhelyezése már bosszantó. Pedig minden korszerű funkcióval rendelkezik, még négyirányú görgetőkapcsolója is van, de egyszerűen lehetetlen optimálisan használni, ha a kezünk a billentyűzeten van. Illetve túlságosan is könnyű: valamiért nagyon jobbra/le helyezték a tapipadot, ezért gépelés közben néha akaratlanul is rátenyerelhetünk a jobb kézünk alsó részével, ami rögtön máshova dobja a kurzort. Ha viszont szándékosan akarnánk a mutatót elmozdítani, netán kattintatni szeretnénk, akkor mindenképp el kell emelnünk a kezünket a billentyűkről, mert a tapipad nagyon messze van. Mi továbbra is a leghumánusabb megoldásnak a nagyjából középre helyezett alul-felül gombos tapipad és pointstick együttesének beépítését tartjuk, de legalább az egyik legyen jól implementálva - ez ami itt sajnos nem sikerült.

Harmadik és egyben utolsó ergonómiai kifogásunk a zajszintet érinti: a desktop processzorokat felvonultató gépekre jellemzően masszív hűtés itt sem maradhat el, és amikor beindul a ventilátor, nem egy asztali PC-t is megszégyenítő - és főleg a magasabb hangfekvésű zúgása miatt - kellemetlen hangon igyekszik csökkenteni a hőmérsékletet. A csendes perceket pedig a leheletfinoman percegő tápegység is beárnyékolja, de azt legalább eldughatjuk az asztal alá, míg a zúgó ventilátor mindig előttünk marad.

Hordozhatóság, mobilitás

A gép egyértelműen mobilnak, de nem éppen hordozhatónak készült. Mindennapi aktív (kézi) hordozásra amúgy is igazából a 1,5 kg alatti szubnotesz kategória alkalmas, az Aopen a maga 3,4 kilójával (plusz táp, táska stb.) inkább a kényelmes, autós utaztatást részesíti előnyben. A kompaktság, mint vezérelv hiányát a brutális méretű tápegység és a fél szubnoteszgépnyi akkumulátor is megerősíti, ez utóbbi viszont legalább remélhetőleg kellő ideig el tudja látni kakaóval a nem éppen takarékosságról híres asztali processzort és a monumentális TFT-t.

Ajánlás

Az Aopen 1847L minden területen kompetensen teljesít, teljes felszereltsége bőven kielégíti még a komoly felhasználók igényeit is. Aki a Celeron teljesítménye miatt aggódik, az választhatja a 2,4 GHz-es Pentium 4-gyel szerelt változatot, vagy később maga válogathat bele szinte tetszőleges, 533-as FSB-jű asztali processzort. Aki beéri kevesebbel és a kistestvért választja, spórolhat - az NVIDIA videovezérlőt feláldozva - mintegy harmincezer forintot. A gazdag felszereltség és a 2 év garancia ennél is jár.

Néhány részletnél örültünk volna az átgondoltabb kidolgozásnak, pl. nagyobb felbontású TFT (ha már 15,1"-os). Használata valószínűleg - a nem tökéletes billentyűzet és tapipad elhelyezés miatt - az átlagosnál több tanulást igényel majd, ellenben számunkra sok kellemes percet szerzett ez a notebook, főleg a jó 3D-gyorsítójával. Aki tisztességes 3D grafikai képességekkel rendelkező, gazdagon felszerelt és mindent egyben kínáló notebookot keres, valamint kevésbé törődik a hordozhatósággal és az akkumulátoridővel, az mindenképp alaposan nézze meg ezt az Aopent!

Ami tetszett:

  • teljes funkcionalitás
  • jó érzésű, bár rossz kiosztású billentyűzet
  • CD lejátszási képesség kikapcsolt állapotban
  • külön gombbal azonnal válthatunk a tv-kimenetre
  • élvezhető hangerőt produkáló hangszórók
  • később olcsón bővíthető
  • 2 év garancia

Ami nem tetszett:

  • feleslegesen nagy külméretek és TFT
  • rosszul elhelyezett tapipad
  • GeForce4 Go Radeon Mobility helyett (kötözködés, örülünk, hogy legalább van 3D)

Értékelés: átlagos

-karib

Az AOpen 1847L notebookját a Sowah Hungary Kft. bocsátotta rendelkezésünkre. Köszönjük!

  • Kapcsolódó cégek:
  • AOpen

Azóta történt

  • ASUS L5800 notebook

    Az asztali gépek komponenseiből építkező notebookoknak nagy divatja van, az Asus L5800 is ígéretes versenyző.

  • Benq Joybook 5000U notesz

    A széles termékportfolióval rendelkező gyártó ár tekintetében alsó-középkategóriába sorolható notebookja komoly tartalmat vonultat fel divatos külsőben.

  • Gigabyte G-Max N601

    Elsők között tesztelhettük a Gigabyte új, Radeon 9600-zal és szélesvásznú LCD-vel szerelt csúcsmodelljét.

  • Asus A3 notebook

    Bemutatjuk a tajvani gyártó üzleti felhasználóknak szánt noteszsorozatának egyik új tagját, az A3000N-t.

Előzmények