Van új a nap alatt?

A tavalyi évben sokáig úgy tűnt, hogy hosszú idő után először telik el egy olyan esztendő, amikor igazi GPU újdonság nélkül maradunk. Ennek egyrészt a gyártástechnológiai fejlesztésekben rejlő nehézségek voltak az okai, ugyanis a TSMC a 40 nm után meglehetősen lassan készült el a 28 nm-es csíkszélességgel. Emlékezzünk vissza, hogy az első 40 nm-es GPU, a Radeon HD 4770 alapjául szolgáló RV740 immár kettő és fél éve, 2009 májusában került a piacra. Az eredeti tervek szerint ezt követő 32 nm végül lekerült a TSMC palettájáról, ezzel pedig a mérnökök keze jó ideig meg volt kötve. Azt is tudni lehetett, hogy mind az AMD, mind az NVIDIA egy többé-kevésbé új mikroarchitektúrán dolgozik, melynek fejlesztési ideje hosszú években és hónapokban mérhető. Végül – talán egy kissé váratlanul – karácsony előtt az AMD lerántotta a leplet vadiúj, Tahiti kódnevű grafikus processzoráról, mely a számtalan mikroarchitekturális újítás és módosítás mellett az első kereskedelmi forgalomba került 28 nm-es lapka is lett egyben.

[+]

A nagy, radikális újítások nem mindig sülnek el jól, legalábbis elsőre. Az ATI/AMD legutolsó, teljesen új alapokra helyezett GPU-ja az R600 volt, ami mindent együttvéve bukás lett. Ennek egyik fő oka, hogy a fejlesztés jócskán megelőzte a korát, mivel 2007-ben még a DirectX 9-es játékok voltak többségben, melyekben az R600 nem szerepelt jól. A másik ok az akkor használt, 80 nm-es gyártástechnológia lehetett, aminek köszönhetően a GPU nagyon magas fogyasztással rendelkezett. Az ezt követő RV670 (HD 3850 és HD 3870) leginkább csak a gyártástechnológiában tért el az elődtől (ez a lapka már 55 nm-en készült), de ez, valamint a DirectX 10-es játékok elterjedése elég volt ahhoz, hogy akkor már egy jóval ütőképesebb termékről beszélhettünk. A pontot az i-re az RV770 kódnevű fejlesztés, valamint az arra épülő HD 4800-as család tette fel, amely az R600 örökségével már a csúcsra tört, és sikeres lett, akárcsak az azt követő szériák.

Természetesen minden koncepciónak megvannak a maga határai, melyeken túl már nem lehet vagy nem éri meg elmenni. Ezzel a mérnökök is tisztában vannak, így egy mikroarchitektúránál optimális esetben már akkor dolgoznak a következő, gyökeresen új megoldáson, amikor az azt megelőző fejlesztés még piacra sem került. Tesztünk főszereplője, azaz a Tahiti cGPU (computational GPU) esetében is hasonló volt a helyzet, ugyanis az alapok letétele még valamikor 2007 elején történhetett meg, azaz már legalább 5 éve.

[+]

A Tahitiról, valamint az alapjául szolgáló GCN mikroarchitektúráról egy nagyon részletes elemzésben számoltunk be a közelmúltban. Ezen cikkünk elolvasását a folytatás előtt most különösen javasoljuk, mivel nem szeretnénk minden részletben ismételni magunkat, viszont építünk az ott található ismeretekre.

A Radeon HD 7970

Az első Tahiti cGPU-ra épülő kártya a Radeon HD 7970 nevet kapta, amely gyakorlatilag a HD 6970 közvetlen utódjának tekinthető. Ez utóbbi az előző Radeon sorozat leggyorsabb, egyetlen GPU-ra építkező tagja volt.

Az első szériás referencia Radeon HD 7970 [+]

A referenciakártyára pillantva találhatunk néhány közös vonást az előddel, hiszen 28 centiméteres hosszúságával ez is tekintélyt parancsoló. A formavilág némileg változott, ugyanis a HD 6900-asok szinte szabályos tégla alakja helyett itt már egy tetszetősebb, lekerekített dizájnról beszélhetünk. A matt műanyagburkolatot egy tükröződő felületű váltotta, ami szinte mágnesként vonzza az ujjlenyomatokat.

[+]

A kártyára szokás szerint felkerültek a CrossFire hidak, melyek segítségével akár négy HD 7970-et is egy csokorba lehet fogni a számítási teljesítmény növelésének érdekében. Ezek mellett balról a HD 6900-as sorozatnál bevezetett BIOS kapcsoló látható, mely talán leginkább az első HD 6950 sorozatnak köszönhetően vált ismertté. Az egyszerű analóg kétállású kapcsoló segítségével a kártyán található két BIOS közül választhatunk. Az egyik egy fix tartalmú ROM, amely természetéből adódóan nem írható felül, míg a másik egy EEPROM, amely a már jól ismert szoftveres úton bármikor frissíthető. Amennyiben valami balul sülne el a folyamat közben, akkor visszakapcsolhatunk az eredeti állásba, ezzel megkímélve magunkat egy kisebb (vagy nagyobb) kellemetlenségtől.

[+]

A kártya másik végén a tápcsatlakozók találhatóak, szám szerint kettő. Ezek egy 6 és egy 8 tűs aljzatból tevődnek össze, melyeken keresztül 225 wattot vehet fel a kártya. Mindehhez hozzájöhet még további 75 watt a PCI Expressen keresztül, amivel együtt összesen 300 wattból gazdálkodhatunk.

Az elődhöz képest a hátlapon is láthatunk változásokat. Az eddigi két DVI portból az egyik eltűnt, helyét a meleg levegő szabad távozását biztosító rácsozat folytatása vette át, azaz a hiányzó port a hűtési hatékonyság növelésének áldozata lett. Azért talán a legtöbb potenciális vásárló még így sem fog kétségbe esni, hisz megmaradt egy dual-link DVI-I, amelyet egy 3 GHz-es HDMI 1.4a, illetve két mini DisplayPort 1.2 HBR2 követ. Az új verziójú HDMI és DisplayPort interfész segítségével az újdonság egy kimenetről is képes kiszolgálni a 4096x2160 pixel felbontású monitorokat, ami a korábbi termékeknek legalább kettő interfész befogásával sikerül. A 3 GHz-es HDMI, továbbá lehetőséget biztosít 60 darab sztereó 3D-s, Full HD felbontású képkocka továbbítására projektív módban. Emellett szintén újítás, hogy az új grafikus kártyán a sztereó 3D már DisplayPort bemenettel felszerelt kijelzőkkel is működik hárommonitoros Eyefinity módban. Egy megfelelő HUB segítségével a HD 7970-re összesen hat megjelenítőt csatlakoztathatunk, hála az Eyefinity 2.0-s verziójának. További újítás, hogy a szintet lépett Eyefinity mindegyik csatlakoztatott kijelzőhöz külön nyolccsatornás hangfolyamot is képes rendelni.

A hűtés és ami alatta van

Természetesen most sem értük be a felszínnel, azaz ez a kártya sem úszhatta meg, hogy közelebbről is megvizsgáljuk a NYÁK-ot. Ehhez először a hűtést kellett leszednünk, mely potom 18 darab csavar eltávolítása után már viszonylag könnyen ment.

[+]

A komplett hűtés egyben lejön, melyet természetesen további darabokra lehet bontani. Ahogy látszik is, a GDDR5-ös chipek, valamint a tápellátásért felelős FET-ek is érintkeznek az egybeöntött résszel, ergo ezen részegységek hűtése is biztosítva van.

[+]

A felső műanyagburkolat eltávolítása után alaposabban szemügyre vehetjük a ventilátort, valamint a méretes, 6. generációs hőkamrás bordát.

[+]

A dupla golyóscsapággyal ellátott, NTK gyártmányú, mókuskerék kialakítású légkavaró átmérője 7,5 centiméter. Maximális áramfelvétele nem kevesebb mint 1,7 amper, amivel egészen 5200-as fordulatig képes felpörögni.

[+]

A NYÁK-ra rátérve elsőként a GPU felé vettük az irányt. A 28 nm-es lapka 365 mm² területű, melybe 4,31 milliárd tranzisztor került. Összehasonlítás gyanánt: a 40 nm-es előd Cayman 389 mm²-en 2,64 milliárdot sűrített össze. Kisebb változás, hogy a tokozás egy fémkeretet kapott, mely minden bizonnyal az esetleges lesarkazástól próbálja megóvni a lapkát.

[+]

A GPU mellé 12 darab, egyenként 256 MB méretű, Hynix gyártmányú GDDR5 chip került, melyek 32 bitesek. Ebből akár már az is látszik, hogy a korábbi 256 bites memóriavezérlő 384 bitesre szélesedett ki, valamint ezzel párhuzamosan a fedélzeti memória mérete 3 GB-ra nőtt. A chipeken a H5GQ2H24MFR-R0C típusjelzés díszeleg, amiből kiderül, hogy hivatalosan maximum 1500 MHz-es órajelre képes ez a modell. Az AMD ezt nem használta ki teljesen, hisz a HD 7970-en ezek "csak" 1375 MHz-en ketyegnek.

[+]

A PWM is változott, ugyanis a HD 7970-en a korábban csúcskategóriában használt Volterra megoldás helyét a CHiL digitális chipje által vezérelt koncepció vette át. A CHL8228 jelzésű modellt a középkategóriában már használta az AMD, és a tuningosoknak jó hír, hogy viszonylag tág kereteket nyújt a feszültség szoftveres szabályozására is. A fázisok most is minőségi (és viszonylag drága) elemekből épülnek fel, melyek egyik része az International Rectifier által gyártott, úgynevezett DirectFET. Az ezt követő tekercseket a CPL szállítja. A képen összesen hat fázist számolhatunk össze, bár jól látható, hogy a NYÁK hét darabra lett tervezve.

[+]

A burkolat nélkül már azt is könnyen kiszúrtuk, hogy az AMD referenciájára akár két 8 tűs tápcsatlakozó is könnyen felfér. Erre talán épp a hiányzó 7. fázisnak lenne szüksége. Valószínűleg a gyártók a referencia NYÁK-ra építkezve készíthetnek majd gyárilag túlhajtott verziókat, ahol jól jöhet majd a még erősebb tápellátás, ugyanis a nyomtatott áramkör láthatóan 300 wattra lett tervezve.

Van még egy egyedülálló újítás a Radeon HD 7970-en, amely nem szembetűnő: ez a PCI Express 3.0 támogatás, melyet egyelőre csak X79-es alaplapokkal lehet kihasználni. Ez a csatoló elméletben kétszer nagyobb, 16 sáv esetében pontosan 16 GB/s maximális elméleti adatátviteli sebességre képes egy hasonló PCI Express 2.0-s porthoz viszonyítva. Ebből egy darabig asztali környezetben nem sokat profitálhatunk, mivel a fejlesztők manapság arra törekszenek, hogy a PCI Express busz csak minimális igénybevételnek legyen kitéve. A PCI Express 3.0 mögött jelenleg óriási reklámkampány húzódik, ám a gyártók sosem mutatják be, hogy az elméletben elérhető extra sebességnek milyen gyakorlati hatásai vannak. Ennek nyilván az az oka, hogy most még nem mutatható ki az új interfész gyakorlatban mérhető előnye. A potenciális vásárlók szempontjából az egész lényege, hogy a kártya bármilyen probléma nélkül tökéletesen üzemel egy PCI Express 2.0 portban is, miközben a megjelenítés sebessége sem szenved a mérési hibahatáron túli csorbát.

ASUS, Sapphire és VTX3D HD 7970

A korábbi Radeon sorozatoknál már megszokhattuk, hogy első körben csak az AMD referenciája alapján legyártott kártyákhoz lehet hozzáférni. Ezeket a kártyákat a PC Partner gyártja, mely a Sapphire anyacége. Nyilván ennek köszönhetően született meg korábban az a megállapodás, mely szerint a Sapphire-t illeti az elsőség, ha a referenciától komolyabban eltérő és/vagy gyárilag túlhajtott Radeon kártyák megjelenéséről van szó. Amikor referenciakártyákról beszélünk, akkor a matricán és a dobozban található körítésen kívül nincs más lényegi eltérés az egyes márkák kiadásai között.

Általában ezek a modellek a start után néhány hónappal "kikopnak" a boltok polcairól, és felváltják őket a különböző cégek által tervezett, egyedi dizájnok. Ekkor a tervezők szinte teljesen szabad kezet kapnak, így már csak magát a GPU-t vásárolják az AMD-től, a többiről ők dönthetnek. Ezt a szabadságot felhasználhatják arra, hogy a referenciadizájntól eltérően egy olcsóbb kivitelt hozzanak létre, vagy akár arra is, hogy minőségibb, drágábban előállítható kártyát készítsenek. A fentieknek megfelelően hozzánk is referenciamodell került, ráadásul összesen három különböző gyártótól. Néhány mondat erejéig most nézzük meg, hogy ezek miben különböznek egymástól!

[+]

Elsőként az ASUS HD7970-3GD5 típusjelzésű versenyzőjét köszönthettük. Órajelekben is teljesen referenciáról beszélhetünk, ami 925 MHz-es GPU és 1375 MHz-es RAM frekvenciát takar. A műanyag burkolatra egy ASUS feliratú matrica került, minek köszönhetően még akkor is be tudjuk határolni, hogy melyik gyártó termékéről van szó, ha csak magát a kártyát fogjuk a kezeink közé. A körítés egy PCI Express tápátalakítóból (2x6->1x8), egy CrossFire hídból, egy HDMI->DVI, valamint egy aktív mini DisplayPort->DVI adapterből áll össze. Ezen felül a gyártó egy GPU Tweak nevű kis alkalmazást is mellékelt a kártya mellé, mellyel az órajeleket, a GPU feszültségét és a ventilátor fordulatszámát szabályozhatjuk.

[+]

A Sapphire 21197-00-40G jelzésű modellje esetében sincs eltérés az órajeleket illetően. A mellékelt tartozékokat vizsgálva már egy bővebb listával találtuk szembe magunkat az ASUS modelljéhez képest. Itt két tápátalakító is lapul a dobozban, melyek Molexből készítenek PCI Express szabványú csatlakozót: az egyik a 6, míg a másik a 8 tűs verziót képes pótolni. A megjelenítők csatlakoztatását megkönnyítő adapterekből négy darabot találhatunk. Ezekből az első egy egyszerű DVI->VGA típusú; ezt követi egy mini DisplayPort->DisplayPort, valamint a HDMI->DVI, és az aktív mini DisplayPort->DVI átalakító. A tartozékok sorát a CrossFire híd és egy 1,8 méteres, 1.4a szabványnak megfelelő HDMI kábel zárja. A Sapphire az ASUS-nál látott szoftverhez hasonlóan egy TriXX Tweak Utility nevű alkalmazást mellékel a kártyájához, mely funkcionalitásában hasonlít a GPU Tweakre.

[+]

A VTX3D-től a VX7970 3GBD5-M2DHG típusú kártya tette tiszteletét nálunk. Ahogy az előző két modell, úgy ez is a 925/1375 MHz-es órajeleket kapta meg. Ennek dobozában egyetlen PCI Express táp átalakítót találtunk, mely egy 6 tűs konnektorból képes 8 tűs variánst előállítani számunkra. A különböző megjelenítők csatlakoztatásához mellékelt adapterek sora megegyezik az Sapphire modelljénél látottakkal: DVI->VGA, mini DisplayPort->DisplayPort, HDMI->DVI, és aktív mini DisplayPort->DVI átalakító. A CrossFire híd innen sem maradhatott ki, amin felül még egy DiRT 3 kupont is kapunk.

Tesztkonfig, fogyasztás, tuning, specifikációk

Referenciakártyák balról jobbra: GTX 570, GTX 590, HD 6870, HD 7970, HD 6990 [+]

Az előd Radeon HD 6970 Sapphire kivitelben

Csúcskategóriás kártyákról lévén szó úgy döntöttünk, hogy az i7-2600K processzorunk órajelét egy egészséges tuning keretin belül 4,2 GHz-re emeljük, mellé 16 GB memóriánk üzemi órajelét 1866 MHz-re állítottuk be. A HD 7970-hez a kártya driverlemezén lévő legelső meghajtót használtuk, mivel egyelőre más nem állt rendelkezésünkre. A többi Radeon a 11.12-es Catalystot kapta meg. Mivel a legutolsó hivatalos GeForce driver meglehetősen régi (október végi), így a december 21-i keltezésű, 290.53-as bétát telepítettük fel az NVIDIA kártyáihoz. A játékokat a tesztben szereplő kártyákban lapuló számítási teljesítmény miatt 1920x1200-as és 2560x1600-as felbontásban, maximális vagy ahhoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük. A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor 16x-osra kapcsoltuk. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk.

Játékok

• Batman: Arkham City
• Battlefield 3
• Crysis 2
• Deus Ex: Human Revolution
• DiRT 3
• Dragon Age II
• Metro 2033
• Total War: Shogun 2
• S.T.A.L.K.E.R. - Call of Pripyat

A könnyebb és pontosabb mérés, valamint összevetés érdekében a Crysis 2-nél a benchmark toolt használtuk, ahogyan a Total War: Shogun 2, Metro 2033, Stalker: Call of Pripyat, Batman: Arkham City és DiRT 3 esetében is. A Battlefield 3-nál a Going Hunting című küldetés első perceit mértük le FRAPS-szel, míg a Deus Ex esetében a játék elején található demót vizsgáltuk hasonló módon. Korábban észrevettük, hogy a Metro 2033 és a Crysis 2 sokszor hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk a lehető legpontosabb eredmények érdekében.

A fogyasztást egy konnektorba dugható, digitális VOLTCRAFT Energy Check 3000 készülékkel mértük le. A grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, de természetesen a monitor nélkül. A méréseket a Crysis 2 benchmarkja alatt mértük, mely 2560x1600-as felbontásban került lefuttatásra.

Játékkal terhelt mérés közben meglehetősen sűrűn és gyorsan ingadoznak az értékek, ezért most csúcsértéket regisztráltunk terhelt fogyasztásként. Üresjáratban a HD 7970 a 106 wattos eredménnyel a legkisebb fogyasztást érte el. Ami figyelemre méltóbb, hogy két, CrossFire-be kötött kártya esetében sem volt lényegesen magasabb az érték. Mindez a ZeroCore Power szolgáltatásnak köszönhető, amely CrossFire esetében terhelés hiányában szinte azonnal lekapcsolja az elsődleges kártyán kívül a többit. Ebben az esetben a ventilátor is leáll, és az adott kártya fogyasztása 2-3 watt körüli értékre csökken. A szolgáltatás egyetlen kártya esetében is működik. Ez akkor következik be, ha a számítógépen az operációs rendszer készenlétbe (stand-by) helyezi a monitort. A ventilátor ekkor is leáll. Méréseink szerint ilyen esetben 20 wattal kevesebbet, azaz 86 wattot fogyasztott rendszerünk. Természetesen mindez egyáltalán nem befolyásolja a többi részegység működését, azaz például a CPU vagy a memóriák gond nélkül dolgozhatnak a háttérben akár 100%-os kihasználtság mellett is. Terhelés mellett már nem kaptunk ennyire kedvező eredményeket. A HD 7970 nálunk a GTX 580 fogyasztási szintjét hozta Crysis 2 alatt. A legmagasabb fogyasztást különösebb meglepetés nélkül a CrossFire-be helyezett két HD 7970 produkálta.

Egy gyors mérés erejéig azt is megnéztük, hogy az elődhöz mérten milyen mutatókat kapunk, ha két megjelenítőt csatlakoztatunk a kártyára. A látottak alapján ezen a téren egyelőre nincs változás. A HD 7970 egyetlen megjelenítő esetében 300/150 MHz-re veszi visza a GPU és a RAM órajelét. Kettő vagy több egység csatlakoztatása esetén ez az érték már 350/1375 MHz, ami meg is látszik a fogyasztáson.

Szokás szerint megvizsgáltuk a GPU-k hőmérsékletét és az ahhoz tartozó ventilátor-fordulatszámot is. Pontosabban utóbbit csak vizsgáltuk volna, ha a GPU-Z mutatta volna az értékeket. Ennek hiányában most be kellett érnünk százalékos értékekkel.

A mérést egy nagyjából 20 °C hőmérsékletű helyiségben végeztük, miközben a konfiguráció egy asztalon volt összeállítva. A Windows desktopon állva a GPU hőmérséklete 37-38 °C körül mozgott 20%-os ventilátorsebesség mellett. Ebben az esetben meglehetősen halk volt a kártya, és csak akkor hallottunk valamiféle zajt felőle, ha füleinket közelebb helyeztük hozzá. Terhelés mellett a GPU már elérte a 76-77 °C hőmérsékletet, miközben a ventilátor 40% fölé gyorsult. Ezzel együtt a zaj is jócskán megnőtt, de a HD 6990-nél tapasztalt szinttől még így is távol volt.

A tuning most sem maradhatott ki, amit ezért egy gyors teszt erejéig meg is néztünk. Az órajeleket a Catalyst Control Centerben állítottuk be. Első körben a HD 6900-as sorozatnál megismert PowerTune határát toltuk ki +20%-ra, hogy a vezérlés ne szabályozzon le, ha túllépnénk a fogyasztási keretet. Ezt követően a GPU-t 925 MHz-ről 1080-ra tudtuk stabilan felemelni, míg a GDDR5-ös chipek órajelét egészen a csúszka határáig, azaz 1575 MHz-ig húztuk fel. A GPU esetében 17%, míg a RAM-oknál 15%-os pluszról beszélhetünk, ami a feszültségek módosítása nélkül nem nevezhető rossznak.

Crysis 2, DiRT 3, Shogun 2

A korábbi Crysis epizódok az NVIDIA kártyáinak feküdtek jobban, és ez egyelőre nincs másképp a Crysis 2 esetében sem. Itt a HD 7970 a GTX 580 szintjét hozta. A DiRT 3 esetében pont fordított volt eddig a kép, ennek megfelelően kényelmes előnnyel nyert a HD 7970 az egy GPU-s kártyák között. A Shogun 2 szintén tetszett az új jövevénynek, alig maradt le két GPU-s GTX 590-től.

Metro 2033, STALKER, Deus Ex

Metro 2033 alatt a minimum fps-t tekintve a GTX 580 szintjét hozta a HD 7970, átlagban viszont megelőzte azt. Jól mutatja a játék étvágyát (és optimalizálatlanságát), hogy tökéletesen játszható szintet csak a HD 7970 CrossFire volt képes felmutatni, és azt is csak 1920x1200-ban. A tuning itt nagyjából 16%-ot hozott a főszereplőnek. S.T.A.L.K.E.R. alatt, ha nem is sokkal, de ismét a GTX 580 elé tudott keveredni a HD 7970. A túlhajtás ebben az esetben körülbelül 18%-ot jelentett. A Deus EX ismét egy olyan játék volt, ami feküdt az új GCN mikroarchitektúrának. Ez arra volt elég, hogy egy durván 20%-os előnyt építsen ki a HD 7970 az azt követő GTX 580-hoz képest.

Batman, Battlefield 3, Dragon Age II

A Batman: Arkham City alatt 1920x1200-ban gyorsabb, míg 2560x1600-ban lassabb volt a HD 7970 a GTX 580-nál. Az igazi furcsaság viszont az volt, hogy a tuningtól 40-80%-kal jobb eredményeket kaptunk. Nem nagyon tudtuk ezt hova tenni, talán valami a kezdetleges drivernek volt köszönhető ez a furcsa anomália. Battlefield 3 alatt a HD 7970 kisebb lemaradással a GTX 580 szintjét produkálta. Igazán nagyot a Dragon Age II-ben tudott robbantani a kártya: egészen a HD 6990 szintjéig kapaszkodott fel.

ComputeMark, LuxMark

Némileg rendhagyó módon két benchmark is bekerült méréseink közé. Mivel félig-meddig szintetikus tesztekről van szó, így messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni az eredményekből. Erre alapozva a következő eredmények az utolsó oldalon található összegzésbe sem kerültek bele.

Az mindenesetre jól látszik, hogy a már inkább általános számításokra kihegyezett GCN mikroarchitektúra itt jelentős előrelépést mutat az elődhöz képest, amit ezzel mindkét tesztben alaposan felülmúlt.

Összegzés

Az összesített eredményeket nézve elmondható, hogy a minimum és átlag képkockaszámot figyelembe véve a HD 7970 nagyjából 16 százalékkal gyorsabb a korábbi egy GPU-s bajnok GTX 580-nál. Kizárólag az átlag fps-t tekintve a szám durván 20%. A minimumot, valamint az átlagot is nézve a HD 6990 még nagyjából 25%-kal előzi meg az új jövevényt. A véglegesnek közel sem nevezhető meghajtó ellenére a CrossFire skálázódása sem nevezhető rossznak. A második HD 7970 jelenléte átlagosan 63%-os előnyt jelentett. Fontos még kiemelni a közvetlen előd HD 6970-hez mért javulást is, ami nagyjából 38%-os.

A teljesítmény/fogyasztás mutatót tekintve a HD 7970 egymagában és párban is az élen van. Ebben kétségkívül fontos szerepe van a 28 nm-es csíkszélességnek is, mely egyelőre csak ennél a terméknél van jelen. Akkor nézzük meg, hogy összegezve mit is mondhatunk el a HD 7970-ről! Méréseink alapján a HD 7970 átvette a vezetést az egy GPU-t felvonultató kártyák között. Ugyan most még akad egy-két cím, ahol egy szinten van vagy csak minimálisan képes elhúzni a GTX 580-tól, de ezt mi a kezdetleges meghajtónak tulajdonítjuk. Egy korábbi elemzésünkből már kiderült, hogy az újabb driverektől várható plusz sebesség nem csak hiú ábránd. Jelen esetben egy gyökeresen új mikroarchitektúráról és kártyáról beszélünk, ezért véleményünk szerint még biztosan lapul benne kiaknázatlanul legalább 10-20% plusz. Természetesen a konkurencia sem alszik, de az elmúlt 2 évben a Fermiből az NVIDIA elég sokat kipréselt, így ebben már kevesebb az ilyen jellegű potenciál. Ezenkívül a zöldek már a Keplerre készülnek, bár ennek pontos megjelenéséről egyelőre nem sokat lehet tudni.

[+]

Fogyasztás szempontjából a HD 7970 nem kispályás. Sajnos akár úgy is mondhatnánk, hogy kategóriáján belül elvárható szintet hoz, bár erejének köszönhetően teljesítmény/fogyasztás mutatója az első helyen áll. A hűtés terheletlenül halk, valamint a ZeroCore Power szolgáltatásnak hála, ha épp nem ülünk a gép előtt és a GPU-t sem terheljük, akkor durván 20 wattal alacsonyabb fogyasztással számolhatunk. Terhelés mellett a referencia megoldás hűtése már zajossá válik, de ebben a kategóriában minket különösebben ez sem lepett meg. A hatmegjelenítős Eyefinity, valamint az egyes megjelenítőkhöz továbbítható nyolccsatornás hangfolyam hasznos lehet néhány vásárlónak, de nem valószínű, hogy ezt majd egy szélesebb réteg kihasználná.

Mindent együttvéve az első, GCN-re épülő, Tahiti kódnevű fejlesztés jól sikerült. A termék számtalan újítást és jövőbe mutató, innovatív megoldást vonultat fel, melyek egy részét jelenleg még ki sem tudjuk használni (pl.: DirectX 11.1). Meglátásunk szerint a HD 7970-nek egyetlen nagy baja van, nevezetesen a kicsit sem elhanyagolható árcédula: az AMD $550-ra lőtte be az ajánlott fogyasztói árat. A jelenlegi gyenge forintnak köszönhetően ez átszámítva durván 138 000 forintot takar, amire még rájön 27% áfa. Ez utóbbival, valamint egy kisebb árréssel számolva idehaza legalább 180 000 forintos árcédulával kalkulálhatunk, ami bizony nagyon sok. Mindezek tükrében csak annak tudjuk ajánlani a Radeon HD 7970-et, aki egyrészt ki tudja használni a benne lapuló teljesítményt, képes megbarátkozni az utóbb említett húzós összeggel, valamint hosszabb távra (~2 év) tervez, mivel szerintünk a kártya mind tudásban, mind pedig sebességben egy jó darabig még meg fog felelni az elvárásoknak.

AMD Radeon HD 7970 VGA
(ha nem számít a pénz)

Oliverda és Daywalker

Az ASUS Radeon HD 7970, Radeon HD 6990 és GeForce GTX 590 videokártyát az ASUS-tól, a Sapphire Radeon HD 7970 VGA-t a Sapphire-tól, a VTX3D Radeon HD 7970-et a CHS Hungary Kft.-tól, a tesztben használt Sapphire HD 6970 kártyát pedig az Expert Zrt.-től kaptuk tesztelésre.